Időtlen időkig 2. rész

... és állítom legfejlettebb hetedikese. Hirtelen gonosz vigyor ül ki az arcomra: Bori lesz a következő! Lehet, hogy csak 13 éves, de már most nagy kurva. Nem úgy ahogy a "nagy" lányok, mert Ő csak beszél róla, de tudomásom szerint szűz. De az egyik osztálytársammal, Győzővel fogadott, azaz nem fogadott, de az egyik délután megállapodtak, hogy ha Győző vesz neki egy perecet, akkor Bori 2 év múlva leszopja. Utólag Bori azt mondja, úgy számított, hogy Győző nem gondolja komolyan, vagy ha igen, akkor sem fog visszajönni két évvel a ballagás után, meg el is fogja felejteni. De Győző nem ilyen, csak ezt Bori nem tudta. Győzi felírta a szekrényére a pontos dátumot egy filccel és a megállapodás pontos mibenlétét is, valamint szóban is terjeszti, úgyhogy szinte mindenki tudja már. Én nem tartom vonzónak, ha egy lány ilyen fiatalon ilyeneket csinál, de azért tagadhatatlanul felizgat. És ezért határozom el, hogy meg fogom kapni Borit. De csak "holnap", mert most nem bírnék ki több menetet. Ma úgyis más dolgom van: minél többet meg kell tudnom Ágiról (még abban sem vagyok biztos, így hívják-e), arról a 11. d-s lányról, aki szerintem a legjobb nő a suliban. Épp ezért tudtam, hogy soha nem kaphatom meg, mert nem vagyok egy Adonisz, de így, hogy pontosan úgy viselkedhetem, ahogy Ő a tökéletes pasit képzeli, már nem is tűnik olyan lehetetlennek.
– Szia Laciii! – szakítja félbe Bori az ábrándozásomat. Most gyorsan le kell ráznom, nincs kedvem hozzá.
– Szia Bori, nem kérsz egy perecet? – kérdem gonoszul mosolyogva.
– Bunkó!
– Csönd, mert kiszúrom a szemed, eltöröm a lábad, aztán mehetsz, amerre látsz – mondom nevetve, Ő megsértődötten elvonul. A nap hátralévő idejében Ágiról kérdezősködöm a suliban. Először egy osztálytársától megtudom a teljes nevét: Kerecsen Ágnes. Aztán sorban több fontos dolgot is: hogy Káposztesmegyeren lakik, és hogy a Lakkozó utcai Általános iskolába járt, a matek tagozatra. Ez azért fontos, mert 4 évvel ezelőttig én is ott laktam és alsóba én is abba a suliba jártam. Még az osztályfőnökét is ismerem, és néhány volt osztálytársára is emlékszem, de rá speciel nem. Lehet, hogy akkor nem nézett ki ilyen dögösen. Ez elég lesz arra, hogy szóba tudjak állni vele.
De majd csak holnap.

3. nap

Reggel kikapcsolom a mobilom. Nem akarok mindog Zsófi hívására ébredni. Fülledt meleg a metrón. És velem szemben ott van Ági. Hamar összeszedem a bátorságom, hiszen nincs mit vesztenem. Odamegyek hozzá: