Éjszaka a szállodában 1. rész

-Na gyere, ülj le ide, mindjárt beszélhetünk – mondta Zsófi, és az ágyra mutatott. Mihelyt beléptünk a szobába, gyorsan előreviharzott, és magára kapott egy kis köntöst. Igazság szerint ez már úgyse számított, hiszen én már láttam odalent a liftben meztelenül, itt a szobában meg egymás között voltunk csak. No de mindegy...

Zsófi visszament az ajtóhoz, gyorsan kulcsra zárta, majd bevonult a fürdőszobába.

– Bocs, de most le kell zuhanyoznom! – szólt ki, és az elkövetkező tíz percet odabent töltötte a vízcsobogásban. Most volt csak időm körülnézni a szobában jobban. Voltam már bent máskor is, akkor se volt túl nagy rend, de a mostani káosz mindent felülmúlt. Mintha egy hatalmas szexorgia lett volna itt az előző órákban. Ekkor még nem is sejtettem, hogy mennyire közel járok az igazsághoz. Üres italosüvegek, cigis dobozok, és persze az elmaradhatatlan használt gumik látványa fogadott. Óvatosan helyet csináltam magamnak az egyik ágy szélén, és vártam, hogy Zsófi megérkezzen. Ez pár perc múlva be is következett, Zsófi belépett frissen illatozva, a zuhanyzóban töltött elmúlt percek hatása alapján. Már amennyire persze friss lehet az ember egy ilyen éjszaka után. Ezt szóvá is tettem neki, mire ő keserűen elmosolyodott:

– Nekem mondod? Tényleg – nyúlt a szekrénybe – nem kérsz egy kis brandyt? Én egyszerűen annyira szomjas vagyok...

Mivel nemet intettem a fejemmel, csak magának töltött az egyik pohárba, de az első korty után összerázkódott:

– Brr... Lehet, hogy az éjjel egy kicsit túl sokat ittam...?

– Hát az elképzelhető – mondtam-, és ezzel nem is voltál egyedül... De elmondanád végre, hogy mi történt?

– Hát ezzel van egy kis probléma – mondta elgondolkodva – mégpedig az, hogy annyira be voltam állva, hogy csak az elejére emlékszem...

– Hát ez tényleg baj lehet, főleg neked – mondtam neki, utalva a reggeli liftes jelenetre. – De várj csak... ott vannak a kamerák.

– Miféle kamerák? – kérdezte meglepetten.

Huupsz, ezzel igencsak elszóltam magam. Amikor megérkeztünk a szállodába az osztállyal, én a "jobb" csajok szobájába (ebből volt kettő vagy három) becsempésztem kis kémkamerákat, melyeket avatatlan szemlélőnek szinte lehetetlen észrevennie.