Megy a gőzös, megy a gőzös, Kanizsára... 1. rész
Meleg nyári este volt... Egész nap hét ágra sütött a nap, s az este sem volt különb – persze nap helyett holddal. Siófokról tartottam hazafele vonattal: Keszthelynél átszállás Tapolca felé, onnan tovább Badacsonyba. Persze, mint minden, amit szépen előre eltervezek, ez sem jött be. Az történt ugyanis, hogy figyelmem kicsit elkalandozott. Mondhatni, kellemesebb nézni valót talált, mint az állomásnevek.
Node ne rohanjunk ennyire! Egy fél órát ugorjunk még vissza az időben! Fonyódon járt a vonat, mikor egy nagyobb, meglehetősen társaság talált felszállni a vonatra. Mit ne mondjak, nem voltak szívesen látott vendégek. Az addig kellemesen csendes, szinte üres – és mellesleg nem dohányzó – kocsi megtelt ordítozó, cigarettázó . Hálát adtam az égnek, mikor egy negyed óra múlva nagy viháncolás közepette leszálltak a vonatról, s végre – azt hittem – egyedül maradtam.
Megkönnyebbülten néztem ki az ablakon, néztem a sötétben már alig látható, elsuhanó tájat... Egy tükörképre lettem figyelmes... Az átellenben lévő ablakban mintha egy lány arcát láttam volna... Egészséges férfinak vallom magam, azt hiszem érthető, hogy egy darabig igyekeztem minnél többet az ablakra sandítani, és többet elkapni a fel-fel sejlő arcból. Vállig érő, göndör, sötétbarna haja volt, arca kicsit csontos, éles, de a maga módján bájos. Kifelé nézett az ablakon, és fürtjeivel játszott. Szeme hol csukva, hol nyitva... mintha... álmodozna. Aztán azt látom, hogy ujját szájába veszi, és szopogatja, mintha... Na ne! – gondoltam – ilyen nincsen. Igaz, keveset aludtam az este, kicsit talán fáradt is vagyok, node hogy hallucináljak, az azért már túlzás!
Másképp helyezkedtem, hogy jobb rálátásom legyen az ablakra... Az állam majdnem a földön koppant: kicsi, de feszes, formás mellei voltak, őket simogatta fél tenyérrel, szinte , míg másik keze hajfürtjeivel játszadozott.
A pici bimbók hetykén meredtek előre, derekasan állva a simogató ujjak ostromát. Hol egyiket, hol másikat ujjai közé kapta, és morzsolgatta, közben elégedetten szopogatva szájában lévő ujját. Ahogy kezdett belejönni, egyre merészebbé vált: karja mellei alá tévedt, mellkasán keresztülvetve oldalát simogathatta lágyan, majd megmarkolta mellét, és körözve masszírozni kezdte.
Node ne rohanjunk ennyire! Egy fél órát ugorjunk még vissza az időben! Fonyódon járt a vonat, mikor egy nagyobb, meglehetősen társaság talált felszállni a vonatra. Mit ne mondjak, nem voltak szívesen látott vendégek. Az addig kellemesen csendes, szinte üres – és mellesleg nem dohányzó – kocsi megtelt ordítozó, cigarettázó . Hálát adtam az égnek, mikor egy negyed óra múlva nagy viháncolás közepette leszálltak a vonatról, s végre – azt hittem – egyedül maradtam.
Megkönnyebbülten néztem ki az ablakon, néztem a sötétben már alig látható, elsuhanó tájat... Egy tükörképre lettem figyelmes... Az átellenben lévő ablakban mintha egy lány arcát láttam volna... Egészséges férfinak vallom magam, azt hiszem érthető, hogy egy darabig igyekeztem minnél többet az ablakra sandítani, és többet elkapni a fel-fel sejlő arcból. Vállig érő, göndör, sötétbarna haja volt, arca kicsit csontos, éles, de a maga módján bájos. Kifelé nézett az ablakon, és fürtjeivel játszott. Szeme hol csukva, hol nyitva... mintha... álmodozna. Aztán azt látom, hogy ujját szájába veszi, és szopogatja, mintha... Na ne! – gondoltam – ilyen nincsen. Igaz, keveset aludtam az este, kicsit talán fáradt is vagyok, node hogy hallucináljak, az azért már túlzás!
Másképp helyezkedtem, hogy jobb rálátásom legyen az ablakra... Az állam majdnem a földön koppant: kicsi, de feszes, formás mellei voltak, őket simogatta fél tenyérrel, szinte , míg másik keze hajfürtjeivel játszadozott.
A pici bimbók hetykén meredtek előre, derekasan állva a simogató ujjak ostromát. Hol egyiket, hol másikat ujjai közé kapta, és morzsolgatta, közben elégedetten szopogatva szájában lévő ujját. Ahogy kezdett belejönni, egyre merészebbé vált: karja mellei alá tévedt, mellkasán keresztülvetve oldalát simogathatta lágyan, majd megmarkolta mellét, és körözve masszírozni kezdte.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 4 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ildikó: bíztam benne,hogy te IGAZÁN szereted a kényeztetést...na,rajtam aztán nem múlna,hidd el! ;D
Nagyon várom a történetedet!!! De ha álnéven írod,vmit tegyél bele,amiröl legalább én felismerlek ;D
Nem is értem,hogy vonhattad kétségbe az esélyeidet nálam...azt hittem,ez egyértelmű! ;)
A Budapest-Siófok vonal az jónak hangzik... Jár arrafele InterCity? :)
Thael: Hogyne számítana! Közös történet?? Én megírom az elejét és te befejezed? Vagy nem egészen így gondoltad? :) ;)
Mit szólsz a Budapest-Siófok vonalhoz? Ott nem kell átszállni!Így nem lehet hiba a történetünkben! :))
Ildikó: Ha számít valamit, én pont a cseresznye-labda méret közöttit szeretem. :)
.oO(mit szólnál egy közös történethez? >:)
Mellesleg ha valakit érdekel, a történet valóban nem történt meg, legalábbis nem így. Félreinformáltak, és Siófokon háromszor is azt mondták, nem kell átszállnom Keszthely fele, ígyhát teljes lelki nyugalomban utazgattam, egészen Nagykanizsáig. A történet alapját pedig az képezte, hogy a szemközti ülésen foglalt helyet egy pár, melynek férfi tagja a nő mellén pihentette a kezét egész úton, s finoman simogatta.
Nyah. Ennyi. :P
Nem figyelsz arra amit írok! :) Pont a kettö közti méret a príma! Úgysem a méret a fontos,hanem,hogy a tulajdonosa szeresse a kényeztetést...:))
Azért a cseresznyét is szeretem,ha szép érett szilva van alatta...:)
Tényleg teljesen mindegy,hogy igaz-e,de hagyjuk,hadd vitázzanak...
Jó kis sztory! Tetszett! Nekem is volt hasonló, talán egyszer leírom ide.
Chronic: És a cseresznye-labda méret köztieket nem us szereted?? Elszomorítottál! Semmi esélyem!
Gratulálok Thael,az ötlet és a kivitel is a megszokott höchste minöség!