Jeromos mester első levele

Hello Georgina!
Mint írtam, nem szándékoztam ilyen hamar jelentkezni, de elolvasva második beszámolódat mégsem tudtam megállni. Mielőtt azonban ezt kifejteném, néhány szót szólnék az elsőről. Először és mindenekelőtt rendkívül izgatónak bizonyult. A történetnek persze számos tanulsága van, de ennek kielemzése nem az én feladatom. Ha tényleg megtörtént (vagy valami hasonló), akkor ezek a tanulságok nem tartoznak rám, és bármit is mondanék, kioktató jellege lenne, amire nemcsak semmi szükség, de igazságtalan is volna. Ha pedig csak kitalált, úgy minden elismerésem, amiért kitaláltad.
A dolognak valós vagy kitalált voltával a továbbiakban pedig nem is kívánok foglalkozni, csak az élvezetet rontaná. Bár egy alávetett személynek tényleg egyik legsúlyosabb vétsége, ha egy Mesternek vagy Úrnőnek nem mond igazat. Visszatérve a történetre, a való életben én nem igazán szeretem az ilyesmit, alapelvem, hogy senkit sem szabad akarata ellenére , bántalmazni, főleg szexuális vonatkozásban nem. Az önkéntesség persze egészen más. Ez azonban mit sem von le a történet értékéből és izgalmasságából. Külön dicséretet érdemel az események közben szerzett tapasztalataid és érzéseid részletes bemutatása..
Sajnos azonban a második elbeszélésről sokkal kevesebb jót tudok mondani. És igazából ez késztetett arra, hogy más bokros teendőimet félretéve billentyűt ragadjak, azt hiszem ugyanis, hogy ez alkalommal számos olyan hibát, vétséget követtél el, mely nem maradhat méltó büntetés nélkül. Sorrendben:

1. Miután beleegyeztél, hogy Zsuzsát és általa a többieket szolgáld, Zsuzsa elmondja, milyen pozíciót kell felvenned, amikor állsz. Biztos vagy benne, hogy a leírtakat mondta? Szerintem rosszul emlékszel, ami egy ilyen beszámolónál súlyos vétségnek minősül. Hogy a szándékos félrevezetésre már ne is ondoljak... Addig rendben van, hogy meztelenre kell vetkőznöd, és terpeszbe kell raknod a lábadat az említett okokból.
Na de hogy "kicsit"? Ilyen pontatlanul egy Mester sosem fogalmaz, szerintem Zsuzsa sem. Ez ugyanis egy engedetlen rabnő számára, amilyen te is vagy, számos kiskaput hagyna nyitva. Valójában szerintem Zsuzsa azt mondta, hogy a két lábfejed között mindig minimum 1 méter kell legyen, és a lábfejeknek befelé, a puncid felé kell nézniük, ezáltal is növelve a terpeszt (időnként szúrópróbaszerűen célszerű ellenőrizni).
2. Ugyanezen pozitúránál állítólag azt a parancsot kaptad, hogy a kezeidet tedd hátra. Ezt csak nagyon kezdőknél, vagy nagyon haladóknál tudom elképzelni. Az ilyen testhelyzeteknél ugyanis nem csak a puncidat kell a környezeted számára mintegy , hanem tested minden egyéb részét is, elsősorban a melleidet. Azaz a melleidet ki kell düllesztened (ahogy azt az ülő testhelyzetnél írod is), ami hátratett kézzel csak úgy megy, ha a két kezed minél közelebb szorítod egymáshoz, legalább addig, hogy a két könyököd összeérjen. Ezt azonban nagyon nehéz huzamosabb ideig így tartani, és csak jól betanított rabnők tudják megcsinálni. Nyilván Zsuzsa nem tételezett fel rólad ilyen képzettséget. Sokkal általánosabb, hogy a kezeidet a tarkódon, hátul kell összekulcsolnod. A két könyöködnek hosszabb idő alatt sem szabad elmozdulnia a test síkjából. Ezáltal a melleid kellően kitárulkoznak és hozzáférhetőkké válnak.
3. Nem hiszem, hogy Zsuzsa csak a punciszőrödet említette meg. Bár amit mond az teljesen igaz, biztos hogy szólt a testszőrzetről is. Ami egy rabnő esetében sosem megengedhető, még ha szőke is az illető. Egy rabnő kiszolgáltatottságát nem csak meztelenségével demonstrálja, de ezt fokozza azzal is, hogy a haján, szemöldökén és szempilláján kívül semmilyen szőr nincs rajta. Sem a lábán, sem a hónaljában, sem sehol máshol (esetleg a punciján, ha az szőke vagy vörös színű, bár én ilyenkor sem szeretem).
4. Zsuzsa biztos nemcsak azt mondta, hogy mindig szót kell fogadnod és nem szabad hazudnod, vagy elhallgatnod dolgokat, hanem azt is, hogy megszólalnod csak akkor szabad, ha kérdeznek, vagy engedélyt adnak rá. Ha valamiért mégis mindenáron beszélni akarsz, akkor engedélyt kell kérned! Ez az önkontroll megtanulásának egyik legjobb módja. Mikor azonban Péter a csiklódat megszorította, felsikoltottál, amire nem kaptál engedélyt. Ugyanakkor ezért semmilyen büntetésben nem részesítettek, te pedig nem szóltál, ami szintén kötelességed lett volna.
5. Amikor Péter megparancsolja, hogy szopd le, nem a megfelelő részletességgel történik a leírás. A látvány stimmel, a második inger azonban mindig a szag. Feltéve, hogy nem félórája mosakodott, a péniszének mindig lesz valamilyen, lehet nem kellemetlen szaga. Utána íze ugyanúgy.
6. Mikor Péter beleélvez a szádba, mi lesz a spermájával? Erről ugyanis semmit sem olvashatunk. Néhány mester, akinek hosszú farka van, képes lehet rá, hogy egyből a nyelőcsőbe élvezzen, ez azonban mind az ő, mind a rabnő részéről nagy gyakorlatot kíván, ugyanis nagy veszélye van a fulladásnak. Nem hiszem, hogy Péter veled, a kezdővel ilyet próbált volna, különben sem említed sehol, hogy az átlagosnál hosszabb farka lenne. Akkor viszont mi történt? Nem írod ugyanis, hogy a spermát lenyelted volna, ami amúgy, ellenkező parancs híján minden rabnőnek kötelessége. Ezzel szemben kifolyt a szádból, ami súlyos vétség!
7. De van ám ennél rosszabb is. MI AZ, HOGY "MIKOR VÉGRE SIKERÜLT A FARKÁT KIVENNEM A SZÁMBÓL"??? Egy rabnő számára a szopás nem addig tart, míg a mester el nem élvez, hanem amíg arra nem utasítja, hogy most már elég, kiveheti! Ez valamennyi közül az egyik legsúlyosabb bűnöd, természetesen nem maradhat büntetlenül.
8. Ha lehet, Bélával a helyzet még rosszabb. Először is nem tudod megelégedésére szolgálóan teljesíteni a feladatodat, ami újabb súlyos hiba. Igaz, hogy eredményes vagy, mikor nyögni kezdesz, de ezt előbb, magadtól meg kellett volna tenned. Nem az a nagyobb baj, hogy nem vagy eredményes, hanem az, hogy meg se próbáltad azzá tenni magadat. Mit gondolsz, meddig folytatódott volna ez, ha Péter nem jön és segít?
9. A legsúlyosabb bűn, amit ez alkalommal elkövettél: elélveztél anélkül, hogy ezt megengedték volna neked. Igazából nem találok szavakat. Ahelyett, hogy legalább bűntudatot éreztél volna Zsuzsa iránt, akinek újfent nem engedelmeskedtél, még élvezted is!
10. Aztán mikor Péter kihúzza a farkát, engedély nélkül megszólalsz. Ráadásul azt szeretnéd, ha hagynának elélvezni. Mintha nem tudnád, hogy ez egy kegy, amit ki kell érdemelni. Teljesen érthető a többiek haragja.
11. Az, hogy Hilda parancsait milyen tökéletlenül hajtod csak végre, szinte már eltörpül az előbbiek mellett. Büntetésről pedig szó sincs, pedig ő még abba is beavat – szerintem érdemtelenül-, hogy Mylady létére élvezi a fájdalmat.
12. Végezetül számtalanszor elfelejted megköszönni Mestereidnek és Úrnőidnek a veled való törődést. Hogy mikor, azt nem árulom el, következő leveled elején Neked kell ezeket Zsuzsának és a többieknek felsorolnod, bocsánatukért esedezve és kérve a méltó büntetés kiszabását.

Nos, ennyi. Azt hiszem tényleg igaza volt Zsuzsának, haszontalan, semmire sem jó kispicsa vagy. :-) (A mosolyjel itt azt jelenti, hogy ezzel nem akarlak a való életben megsérteni, ez a kijelentés ugyanúgy a felajánlott játék része, mint minden más. Többet nem fogom kitenni, mikor ilyeneket mondok, automatikusan így értem).
Megértem, hogy egyenlőre nem lettél egyikük kizárólagos tulajdona sem. Egyetlen Mester vagy Úrnő – én sem – égetné szívesen magát egy ilyen rossz, értéktelen rabnővel. Ha a Mestered volnék, és az volna a feladatod, hogy ilyen beszámolókat írj nekem, mindezekért büntetést kapnál. (A mostani helyzettel szemben az lenne a különbség, hogy ezt kötelező lenne végrehajtanod). Tudod mit, le is írom, milyet. Mivel fizikailag távol vagyunk egymástól, sajnos nem tudlak személyesen megbüntetni, így neked kéne saját magadat ezt elvégezned. A történésekről hiteles beszámolót kéne küldened, pl. úgy, hogy az egészet felveszed videóra. A helyszín egy ágy volna. Természetesen meztelenre kéne vetkőznöd, csak a rabszolganyakörved hagynád magadon. Ezután egy kötelet kötsz a mellkasodra úgy, hogy a kötél a melleid alatt és felett halad el, elöl a két cicid között pedig kereszteződik. Nem kell túl szoros legyen, csak épp, hogy alulról a cicit kissé megemelje, illetve felülről és középen oldalról nyomja. Ezáltal a melleid kissé előretüremkednek, és az alakjuk is szép gömbölyded. Ez a gyenge nyomás hosszú távon izgatólag hathat a mellre, de mivel ez büntetés, gondoskodnék róla, hogy ne ez az érzés legyen a mérvadó. Ezután le kell ülnöd az ágyra, és a lábaidat az ágy végéhez kell kötöznöd, minél szélesebb terpeszben. Az ágy fölé egy gyertyát függesztesz úgy, hogy ha hanyatt fekszel, kb. 40 cm magasan lógjon a mellkasod fölött (lóghat a mennyezetről, vagy az ágy végéhez erősített rúdról). Ezután a melleidre csipeszeket kell rácsippentened. Bolti, műanyag ruhaszárító csipeszekre gondolok, de újakra, melyek rugója még erős. Hogy mennyit, az a melleid méretétől függ, de a nem túl nagy mellekre is ráfér 10-10 db. Először hetet kell felhelyezned úgy, hogy félkör alakban beborítsák a mellet.
Minél nagyobb felületet kéne a csipesz alá vonnod, mert a büntetést csak így tekintem teljesítettnek. Ezután kettőt a mellbimbó udvarára és a környező területekre kell felhelyezned, míg az utolsót magára a mellbimbóra. Utána ezt megismétled a másik melleddel is. Mikor ezzel készen vagy, meggyújtod a gyertyát, hanyattfekszel és az ágy fej felőli végéhez erősített lánchoz hozzákapcsolod a nyakörved. Végül a kezeidet magad alatt a hátad mögött összebilincseled. Ez a bilincs az ágy láb felőli végéhez csatlakozik egy lánccal. A lánc csak annyira rövid, hogy épp egy kicsit homorítanod kelljen, mikor a bilincsbe dugod a kezedet (miközben a mellkasod és a cicik felfelé türemkednek, a gyertya felé).
Természetesen, ha egyszer a bilincs rácsattant a kezedre, nincs visszaút (azt megengedném, hogy a kulcs a kezed ügyében legyen). Mindaddig így kell maradnod, amíg a gyertya le nem ég. A büntetés során a terpesz, a megkötözés és a homorítás adja a kiszolgáltatottságot, a homorítás a kellemetlenséget, míg a csipeszek a fájdalmat, ami az idő múlásával csak egyre fokozódik. A gyertya itt egyrészt idomérő eszköz, másrészt a melleidre csöpögő forró viasz gondoskodik róla, hogy ez idő alatt ne unatkozz (Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy egy jól felfüggesztett gyertya – forog). A végén külön izgalmas, leesik-e a még izzó csonk. Mikor mindnek vége van, kioldozhatod magad, de mielőtt a fürdőszobába mész megmosakodni, letérdelsz a kamera elé és szépen megköszönöd a büntetést. A kérdésem: Fentebbi bűneid ismeretében milyen hosszú gyertyát vágnál le magadnak? (Feltételezve, hogy egy gyertya 1 óra alatt 15 cm hosszan ég le) Mivel úgy érzem, szavaimért felelősséggel tartozom, mivel gyakorlatilag nem ismerjük egymást, és mivel minden lehetőségre gondolnom kell, nyomatékosan szeretnélek megkérni rá, hogy ne próbáld ki. Kivéve, ha nagy jártassággal rendelkezel az önmegkötözés (helyesebben önkiszabadítás) terén, valamint a gyertyával kapcsolatos játékokban. Szelídített verzió lehet ugyanez, de bilincs, nyakörv és láb megkötözés nélkül, így azonnal cselekedni tudsz, ha valami nem jól sül el. De visszatérve a témához. Zsuzsa és a többiek természetesen tökéletesen tisztában vannak fentebbi hiányosságokkal és vétségekkel. Igazság szerint a végén a fejedre akarták olvasni, a büntetés és annak mértéke közlésének a következő alkalomra való halasztásával – hadd főjön addig saját levében a kicsike. Na most már mindegy, annál nagyobb lesz a meglepetés legközelebb. Ugye számodra is nyilvánvaló, hogy a büntetéssel fognak kezdeni, amit ezúttal nem úszol meg néhány korbácsütéssel. Ennek elviselése esetén is komoly a gyanú, hogy alkalmatlan vagy arra, hogy komoly, Urának és Úrnőjének minden tekintetben elfogadható rabszolga válhasson belőled. Ezért a büntetés végrehajtása után ismét felajánlják szerintem, hogy lépj ki. Ha mégsem, akkor viszont tudatosítanod kell, hogy a múltkorinál sokkal komolyabb és szigorúbb tréningen kell részt venned. Hogy ennek milyen eredménye lehet, arra jó példa Hilda, aki már számodra is nyilvánvalóvá tette a múltkor, hogy "szereti a kötél sötét oldalát" is. Társai biztos bemutatnak rajta valamit, amire te nem is gondolnád, hogy képes lennél elviselni. Csak ízelítőül, mennyi mindent kell még tanulnod, mi minden vár még rád.
Ja, és mostantól mindenről ugyanolyan részletesen kell beszámolnod, mint tetted azt az első részben, beleértve a többiek külsejét is. Ezután sor kerülhet a tulajdonképpeni 2. leckére, ami nem kétséges, hogy legsúlyosabb hibádat lesz hivatott orvosolni, azaz az orgazmus tilalom betartását. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal nem kapsz engedélyt az elélvezésre. Biztos vagyok benne, hogy ok ugyanakkor mindent meg fognak tenni azért, hogy elélvezz. Biztos az is, hogy a maguk módján ezt korrekten teszik, azaz az élvezet fájdalommal és kényelmetlenséggel fog társulni, hogy te döntsd el, melyik érzést részesíted előnyben. Balszerencsédre téged izgat a kiszolgáltatottság, bizonyos mértékig a fájdalom, de ez nem az ő gondjuk. Biztos az is, hogy mivel ők az ilyesmiben jártasak te meg nem, továbbá mivel az orgazmus a legkevésbé kontrollálható testi funkció, ezen a próbán el fogsz bukni. Talán nem is csak egyszer. Biztos vagyok benne, hogy ezért méltó büntetést fogsz kapni. Abban is biztos vagyok, hogy ezután már jobban vigyázol, még az is lehet, hogy a végén csak sikerül megállnod elélvezés nélkül. De az is biztos, hogy ekkorra már MINDENT, DE TÉNYLEGMINDENT megtennél, csak hogy végre elélvezhess. Ki tudja, talán meglágyul a szívük, és elárulják, mit kell tenned ezért. Talán nem. Várom a mielőbbi részletes beszámolót.

Üdvözlettel: Jeromos Mester