A rejtelmes bolygó 3-4. rész - A vihar és a szörnyek
3. rész – A vihar és a szörnyek
1
Paolo egyre rémültebben meredt a képernyőre. Úgy látszott, a folt, amit észrevett a tengeren, egyre közelebb kerül a sziget partjaihoz, mégpedig igen gyorsan: a navigátor 400 km/h-ra becsülte a sebességét. Méréseket végzett, és egyre biztosabb volt benne, hogy az a valami egy jármű, mégpedig óriási: közel két kilométer hosszú és legalább ilyen széles, az anyaga pedig titán. Paolonak fogalma sem volt róla, mi célt szolgál, és kik utaznak rajta, de úgy vélte, biztonságosabb, ha nem is tudják meg. Rossz érzések kerítették hatalmukba.
Ráadásul, a robotmeteorológus szerint vihar közeledik, mégpedig meglehetősen komoly: a bolygó mérete ugyan nagyjából megegyezik a földével, forgási sebessége azonban majd háromszorosa, és ezért sűrűn alakulhatnak ki rajta időjárási szélsőségek. Paolo azzal is tisztában volt, hogy már csupán fél óráig lesz napvilág – a nappal itt nem tart tovább hét óránál –, a vihar pedig valószínűleg együtt érkezik az éjszakával.
És a titokzatos, idegen járművel.
2
Paolo izgatottan sétált ki a többiekhez, akik már hevertek a hullámverésben, és annyi erejük sem volt, hogy felálljanak. A navigátor egy pillanatig irigykedve nézte a kéjtől kimerült nők meztelen testét, de aztán sikerült hivatalos hangon megszólalnia:
– Escobar! Némi probléma merült fel. Bejönnétek egy pillanatra?
A kapitány bosszúsan pillantott paolora, de aztán az arckifejezése láttán úgy döntött, nem csak szivatásról lehet szó. Kecses mozdulattal talpra pattant, és a szemfüles Jeanne-nek még volt annyi ideje, hogy megpaskolja izmos hátsóját.
– hagyj most, te kurva – mordult egyet a kapitány, és a tenger felé fordult. Összevonta a szemöldökét. Nyugtalanítóan hatalmas, méregzöld felhők ültek a horizonton, és rózsaszín villám hasított végig az égen. A megélénkült szél szemébe fújta fejszőrének sötét, latinos tincseit.
Escobart egy pofon térítette magához. Döbbenten bámult a meztelen Jeanne-re, aki immár állóhelyzetben, dühösen kiabált vele:
– Mi vagyok én? Azért mert lefeküdtem veled? Akkor te meg egy rohadt strici vagy! Öt éve nem basztam, igen! És? Hányszor leszoptalak, te pedig még csak ki sem nyaltál! Klaudit sem! Szóval kikérem magam és az ő nében, hogy...
1
Paolo egyre rémültebben meredt a képernyőre. Úgy látszott, a folt, amit észrevett a tengeren, egyre közelebb kerül a sziget partjaihoz, mégpedig igen gyorsan: a navigátor 400 km/h-ra becsülte a sebességét. Méréseket végzett, és egyre biztosabb volt benne, hogy az a valami egy jármű, mégpedig óriási: közel két kilométer hosszú és legalább ilyen széles, az anyaga pedig titán. Paolonak fogalma sem volt róla, mi célt szolgál, és kik utaznak rajta, de úgy vélte, biztonságosabb, ha nem is tudják meg. Rossz érzések kerítették hatalmukba.
Ráadásul, a robotmeteorológus szerint vihar közeledik, mégpedig meglehetősen komoly: a bolygó mérete ugyan nagyjából megegyezik a földével, forgási sebessége azonban majd háromszorosa, és ezért sűrűn alakulhatnak ki rajta időjárási szélsőségek. Paolo azzal is tisztában volt, hogy már csupán fél óráig lesz napvilág – a nappal itt nem tart tovább hét óránál –, a vihar pedig valószínűleg együtt érkezik az éjszakával.
És a titokzatos, idegen járművel.
2
Paolo izgatottan sétált ki a többiekhez, akik már hevertek a hullámverésben, és annyi erejük sem volt, hogy felálljanak. A navigátor egy pillanatig irigykedve nézte a kéjtől kimerült nők meztelen testét, de aztán sikerült hivatalos hangon megszólalnia:
– Escobar! Némi probléma merült fel. Bejönnétek egy pillanatra?
A kapitány bosszúsan pillantott paolora, de aztán az arckifejezése láttán úgy döntött, nem csak szivatásról lehet szó. Kecses mozdulattal talpra pattant, és a szemfüles Jeanne-nek még volt annyi ideje, hogy megpaskolja izmos hátsóját.
– hagyj most, te kurva – mordult egyet a kapitány, és a tenger felé fordult. Összevonta a szemöldökét. Nyugtalanítóan hatalmas, méregzöld felhők ültek a horizonton, és rózsaszín villám hasított végig az égen. A megélénkült szél szemébe fújta fejszőrének sötét, latinos tincseit.
Escobart egy pofon térítette magához. Döbbenten bámult a meztelen Jeanne-re, aki immár állóhelyzetben, dühösen kiabált vele:
– Mi vagyok én? Azért mert lefeküdtem veled? Akkor te meg egy rohadt strici vagy! Öt éve nem basztam, igen! És? Hányszor leszoptalak, te pedig még csak ki sem nyaltál! Klaudit sem! Szóval kikérem magam és az ő nében, hogy...
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 7 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
T
Tom57
2024. július 15. 04:22
#13
Sajnos ez nem lett egy jó sorozat.
1
v
vasas62
2023. április 3. 13:59
#12
Utópisztikus.
1
é
én55
2022. szeptember 3. 07:37
#11
Ez a rész se jött be.
1
z
zoltan611230
2019. november 23. 03:33
#10
Végre..
1
a
A57L
2019. február 9. 04:48
#9
Ilyen hülyeséget.
1
A
Andreas6
2018. január 8. 07:37
#8
Teljesen elszabadult a fantáziád, és így egy nagy marhaság lett belőle.
1
d
deajk2008
2016. december 6. 09:27
#7
Egesz cool lett.. Tetszett
1
p
papi
2013. november 18. 12:08
#6
Egész jó
1
v
v-ir-a
2011. december 25. 21:16
#5
hát a végét nem igazán értettem, de hát mit tegyek a sci-fi az én kedvenc műfajom a szex mellet🙂
2
sihupapa
2008. november 21. 20:14
#4
szerintem is jó
1
villancs
2008. január 15. 20:42
#3
Szerintem meg az első olyan történet, amiben fantázia is van. Így tovább!
2
Tüse
2007. július 22. 09:36
#2
Remélem komolyan vetted, hogy "Befejezés"?
0
T
Törté-Net
2007. július 22. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1