Biciklis élvezetek

Karen a egy régi barátunk volt, akit a feleségem révén ismertem meg. Ha nagynéha átutazott a városon, boldogan vendégül láttuk néhány napra. A nejem és én megrögzött bicajosok vagyunk, sőt, munkába is azzal járok, ezért a napi 20 kilométerem mindig megvan, így amikor legutóbb nálunk járt Karen és unatkoztunk, azt ajánlottam menjünk el kerekezni egyet.

Karen egy sportos hölgy, aki nem rajong annyira a kerékpározásért, de benne van bármilyen jó buliban, szóval megragadta a lehetőséget.
– Tudsz nekem adni valamit amit felvehetnék hozzá? – kérdezte.
– Nem gond! – mondtam és gyorsan átnéztem a feleségem biciklis ruhatárát. Egy rövidujjú egyrészes ruhával jöttem vissza, ami lent combközépig ért.
– Még sosem viseltem ilyet, mit kell felvenni alá?
– Álatlában semmit, úgy sokkal kényelmesebb – válaszoltam. – De ahogy gondolod.
Karen bement a fürdőbe átöltözni, én pedig addig felvettem a saját rövidnadrágomat és felsőmet.

Amikor visszajött, teljes lelkierőmre szükségem volt, hogy uralkodjak magamon! Sarah, a feleségem is csios, de egy kistermetű nő. Hozzá képest Karen egy megtermett bombázó, amolyan "van mit fogni rajta" típusú nő. A szorosan tapadó és fényes lycra teste minden kanyarulatához hozzáfonódott, olyan testet mutatva meg, melyért minden férfi él-hal. Mellei nagyok voltak, gömbölydedek és kissé kemények, így olyat hozott ki abból a ruhából, amilyet más még nem azelőtt. A ruha csaknem teljesen fekete és csillogó volt, egy-két sárga és kék csíkkal hosszában, melyek végigfutottak az oldalán.

– Rendben találod? – kérdezte és én csak bólogatni tudtam. Boldogan mosolygott, majd megfordult és lehajolt felvenni a cipőjét. Alapjában véve a biciklisnadrágok alsó bélése nem sok részletet enged láttatni, de Karen kicsit szélesebb csípőjén és hátán olyan szoros volt a ruha, hogy az mélyen behúzódott popórésébe, semmit nem hagyva képzelőerőmre. Míg háttal állt, gyorsan megigazítottam magam, remélve, hogy sikerül elrejtenem kezdődő erekciómat – ami nem egy könnyű munka a szoros biciklisnadrágban. Leültem, hogy felvegyem én is a cipőmet és elkeseredésemben számlákra, kövér nőkre és a főnökömre gondoltam – egy trükk, ami mindig is működött.