Alkalmi kettős

Már a csengőn volt az úja, amikor észrevette, hogy az ajtó résnyire nyitva áll. Meggondolta magát, és belépett a lakásba. A nappali küszöbén azonban megtorpant. A fiú – két hónapja jártak, pontosabban jobbára csak feküdtek együtt – a nagy franciaágy szélén ült meztelen felsőtesttel, egy szál farmerben. Az előtte térdeplő lányon, aki akár már tizenhat éves is lehetett, csupán egy falatnyi bugyi feszült.
Egy szemvillanás alatt fölmérte a helyzetet: az asztalon félig kiürült üveg, üres dobozokkal körülbástyázva. A fiú szeme már tompán fénylett, sem meglepetést, sem zavart nem tükrözött, még egy sziát is odavetett neki, amikor észrevette. A kis tini – meg kell hagyni, korát meghazudtoló idomai voltak – keze félúton megállt a fiú zipzárjával, arcára kiült a zavar, száját akkorára tátotta, mintha máris bekapni készült volna azt, aminek még csak a kicsomagolásával volt elfoglalva...
– Folytasd nyugodtan – mondta Mari egy pillanatnyi habozás után –, segítek én is. Odalépett hozzájuk, közben már át is húzta fején könnyű strandruháját, ami alatt, most sem viselt semmit. Letérdelt ő is, megfogta a farmer egyik szárát, a lány, fölismerve szándékát, a másikba kapaszkodott. Laza mozdulattal hanyatt lökték a fiút, és lerángatták róla a szűk farmert, ami húzta magával az alsónadrágot is. Az elfogyasztott ital hatása látható volt: a fiú farkán – noha már kezdett duzzadni – még petyhüdten redőződött a bőr.
Szinte egyszerre buktak le, össze is koccant a fejük. Hol egyikük vette a szájába az egyre inkább meredező makkot, míg a másik a herék környékén futtatta a nyelvét. Szívták, simogatták, harapdálták, amit a fiú kéjes nyögdécseléssel, és egyre határozottabb merevedéssel nyugtázott. Olyan összhangban dolgoztak együtt, mintha hosszú idő óta gyakorolták volna egy precízen megírt forgatókönyv alapján.
Ismerve partnerét, ő azonnal megérezte, mikor kell abbahagyni, pontosan tudta, ha tovább folytatják, a már karóként ágaskodó szerszám menten elsül, s ők legfeljebb egymáson vezethetik le feszültségüket.