Nyári telefon

Kellemes nyári nap volt. A Nő egy hirtelen ötlettől vezérelve tárcsázta A Férfi számát. Kellemes csevely után a lényegre tért: nem volna kedve vele tölteni az éjszakát? Hirtelen szólni sem bírt A Férfi, majd első meglepetéséből felocsúdva azt mondta, tulajdonképpen ráérne, de nem tudja, hogy mit válaszoljon. Majd este felhívja, ha döntött. Tudta A Nő a vacillálás okát: korábbról már igen jól ismerték egymás testét – és lelkét. Talán megijedt.
Mindegy. munka után hazament, és várta az estét. Néhány hete tervezte, hogy megszabadul a fanszőrétől, de eddig nem talált rá "okot". Este beállt a tus alá, elővette a borotvát. Úgy gondolta, ez éppen megfelelő alkalom lesz, és csupaszra borotválta a punciját. Bár tudta, hogy A Férfinek ez szinte semmit nem számít, mégis úgy gondolta, hogy meglepi vele. Épp kilépett a zuhany alól, mikor megszólalt a telefonja. A hívó csak annyit mondott, hogy megfürdik és indul.
A Nő nem bajlódott sokat a megfelelő ruha kiválasztásával: felvette a fürdőköpenyét. Ennyi. Végre megszólalt a csengő. A kapuban még félszeg gyerekek módjára két puszival köszöntötték egymást, A Férfi még csak ölelést sem akart, nehogy a lenge öltözetű kedvese megfázzon. Gyorsan besiettek a házba és már egymás szájának estek. Nem bírtak az érzelmeikkel, ott helyben fel akarták falni a másikat. Gyorsan kikapcsolta A Nő a tévét – mivel azzal múlatta az időt, míg várt, hogy valami olcsó szappanoperát nézett – és már a hálószobában voltak. Gyorsan ledobálták a ruhákat magukról és A Férfi gyengéden az ágyba fektette A Nőt.