Kazi meg én 2. rész

A továbbiakban az történt, hogy a csajt elláttuk minden jóval!
Ideiglenesen kapott pólót, nadrágot, s egyéb fiú ruhát – ami otthon volt a Kazinak – majd elvittük magunkkal vásárolni. Nem voltak nagy igényei úgy, hogy szinte tukmálnunk kellett neki egy két jobb cuccot.
Mire szépen felöltöztettük, egészen bomba nő lett belőle! Vittük magunkkal minden hová. Vendéglőkbe jártunk enni és sokat mászkáltunk a városba. Megmutattuk Neki az egész Budapestet. Ugyanis, mint kiderült még soha sem volt a fővárosban! Úgy éltünk hármasban mint jó barátok, időnként feltört belőlünk a gerjedelem és akkor egyszerűen lerohantuk a kis picsát! Mindig volt valami is a szexuális játékainkban, hogy miért azt nem tudom, de mintha a lány is úgy szerette volna! Nem volt soha ellenére, hogy közösüljön velünk, bár nem adta magát egyből! Mindig elcsattant egy két pofon, sőt volt, hogy megint ki kellett kötözni, mert a szemünket is kikaparta volna! Egy biztos, hogy minden közösülés úgy ért véget, hogy néhány viharos orgazmust hagyott maga mögött a kis csaj. Hatalmasakat élvezett. Gyönyörű vékony hangokat hallatott olyankor és a combjai olyan remegésbe kezdtek, mint egy elektromos vibrátor.
Később érdekes módon, megszűntek a közös kefélések. Talán az lehetett az oka, hogy hol én, hol pedig Kazi ment el otthonról valamiért. Ilyenkor aki otthon maradt a csajjal az előbb-utóbb kefélt vele.
Így ment ez napokig, majd hetekig. Aztán egyre jobban kinyílt nekünk. Sokat beszélgettünk. Ez idő alatt én is oda költöztem Kazihoz, mert egy kicsit féltékeny is lettem volna, hogy én kimaradok valami akcióból. A kapcsolatunk egyre tartalmasabb lett. Volt olyan este, amikor nagyon komoly dolgokról beszélgettünk, egészen hajnalig és eszünkbe sem jutott a szex.
Egy ilyen tartalmas beszélgetés során kezdett el mesélni a kislány az életéről, ami azért figyelemre méltó, mert röpke három év alatt annyi jót és szörnyűséget megért, mint más ember egész életében sem.

Innentől kezdve a saját szavait idézve folytatom:

Apám egykéjeként nevelkedtem a Nógrád megyei B. kis városban. Anyámról halvány emlékeim vannak. Egy szőke göndör hajú arc, és a keze! A keze melegére nagyon emlékszem, melyet fogtam, amint vezetett s mellyel simogatott, babusgatott.