Szervíz

"Nem kell aggódni, hölgyem. Pár óra, és jó lesz a fűtés. " – Mondta a 3 szervízes fiú főnöke, amikor megérkeztek. Bevezettem őket a raktárhelyiségbe, ahol a cirkó kazánja volt. Még csak szeptember volt, de gondoltam, nem várom meg a hidegeket a megszereltetésével.
– Van szükségük valamire?
"Nem, " – mondta újra a főnök, "tegye nyugodtan a dolgát. " Otthagytam őket, és a saját dolgom után láttam.
Elég fárasztó napom volt, ezért úgy gondoltam, ideje egy frissítő fürdőnek, mire a szerelők elkészülnek, én is rég készen vagyok. Bezártam a fürdőszoba folyosó felőli ajtaját, és míg folyt a víz, levetkőztem. Mikor a lábamat szappanoztam, megállt bennem a vér.
" Jól van, fiúk, ezt már nélkülem is befejezitek! " – hallottam újra a főnök hangját egyre közelebbről, és egyszercsak belépett.. a szoba felőli ajtóról megfeledkeztem. Először nem vett észre, hiszen a bénultságtól szólni sem tudtam. Hirtelen lépett be, és kezet kezdett mosni a csapnál. A csap fölötti tükörben pillantott meg, és hirtelen felém fordult.
Bénultan és zavartan bámultunk egymásra, jól láthatóan majd szétfeszítette a nadrágját. A látványtól és a helyzettől én is teljesen izgalomba jöttem.
– Kérem, távozzon. – Mondtam gyorsan.