A Kis Domina

A Márki csodálkozva nézte a nagyáruház vasárnapi bevásárló közönségét. Nem zavarta a tömeg, hisz neki nem kellett tolongani a sorok között. Türelmesen várt, míg barátai bevásároltak. Sok szép nő ment el mellette, jó volt nézni mozgásukat, a rövid és furfangosan szabott ruhák alól elővillanó barna testrészeket.
Jóleső, kicsit kába állapotából a mobil csengése ébresztette. A kijelzőn egy ismeretlen szám, de a hang az nagyon ismerős volt. A kedves, kicsit éneklő hang azonnal felidézte egy régi kedves alakját is. Négy éve nem látta. A Leány vidám hangon csacsogott arról, hogy mennyire örül, hogy még él ez a szám, milyen jó, hogy visszajött, milyen sokat gondolt rá, milyen jó volna találkozni. A Márki hirtelen, maga sem tudja miért, igent mondott. Abban a pillanatban meg is bánta és egy "Majd hívlak és egyeztetünk" frázissal el is odázta. A beszélgetés után visszaemlékezett a Leányra. Akkor harminc éves tanárnő, aki vidékről a városba kerülve kétségbeesetten próbált megkapaszkodni, küzdve a barátok hiányával, a műveltsége és szegénysége között tátongó szakadékkal. Könnyű préda volt. Nem jutottak messze, a Márki éppen csak elkezdte az átalakítást. Megpróbálta megváltoztatni a faluról hozott értékrendet, morált, de néhány együtt töltött és többnyire csak átbeszélgetett éjszaka után eleresztette.
Hirtelen megérezte, hogy kár volt lerázni. Most úgy sincs semmi komoly kapcsolata. A Leány szép, értelmes, kihívás meghódítani. Különben is, a dolgokat be kell fejezni. Gyorsan visszahívta és felajánlott egy aznapi randit. Azonnal megkapta az igenlő választ.
A nagy meleg ellenére, szokásához híven talpig feketébe öltözött. Elment a Leányért. Meglepődve tapasztalta, hogy tőle nem messze, előkelő környéken találta meg a címet. Az új épület előtt a kocsiból felhívta. A Leány azt mondta, mindjárt érkezik, és utána mehetnek tovább. Meglepődve ismerte föl a megálló vadonatúj, elegáns olasz autóból kiszálló hölgyben a Leányt. Szép volt, és milyen más! Elegáns mozdulatok, drága, divatos, kihívó és mégis ízléses ruha. Kiszállt és üdvözlésként akkora csókot kapott, mint még soha. A Leány vidám, sugárzó arca óvatosságra intette. Udvariasan ajtót nyitott és elindultak.
A hely forgalmas volt, sok fiatal, árnyas fák és lassan leszállt az est. A Leány mesélt arról, hogy mennyire megváltozott az élete, mennyire sikeres az új munkájában, milyes sokat jár külföldre, konferenciákra. A Márki érdeklődéssel az arcán, de unottan hallgatta. Időnként érdeklődött, csodálkozott. Már sötét este volt, már régen a filmekről beszélgettek, mikor a Leány, mélyen a Márki szemébe nézve bevallotta, hogy mindent neki köszönhet. Szóról szóra idézte a szavait, hálálkodott, hogy elvitte egy elegáns fogadásra, mert itt jött rá, hogy ezek az emberek sem különbek nála. A Márki hirtelen megértette, nem véletlen ez a találkozás. Nem csak egy volt barátnő magamutogatása. A Leány elmesélte, hogy megtanulta a Márkitól, hogy a szex csak játék, és már játszik ő is, hogy a legtöbb férfi milyen buta, menyire könnyű őket elbolondítani. A Márki figyelt. Igen, már jött is a magas labda. A Leány bevallotta, hogy most már mennyire bánja, hogy akkor nem ment bele azokba a játékokba. "Sohasem késő" csapta le a Márki. Egy erős, forró kézszorítás, meleg, párás tekintet volt a válasz. Hát ez bejött, ideje betakarítani a termést – könyvelte el a Márki. Még jó, hogy az utazókészletem a csomagtartóban van.
Megérkeztek. A Leány ízlésesen berendezett lakásában férfinak semmi nyoma. A Márki leült egy kényelmes fotelba. A Leány leült vele szembe. A Márki elkezdte magyarázni a szabályokat. A Leány figyelmesen hallgatta, szemében érdeklődés és izgatottság. A márki megmutatta az utazókészlet tartalmát. Puha bőrbilincsek, karabinerek, láncok, csipeszek, nyakörvek, láncból készült póráz.
A Leány engedély kért, hogy zuhanyozzon. A Márki előkészített egy nyakörvet, lábbilincseket, kézbilincseket, pórázt. Benyitott a fürdőszobába, megvárta, míg a Leány befejezi a törölközést. A Leány engedelmesen hagyta, hogy feltegye rá a lábbilincseket, karabinerrel összekapcsolja. A kezeit hasonló módon rögzítette a háta mögött. A Leány engedelmesen nyújtotta a nyakát és hagyta, hogy feltegye a nyakörvet. A Márki rabszolgának nevezte, letérdeltette és nyakánál fogva a radiátor csövéhez láncolta. Lassan levetkőzött és hosszasan zuhanyozott. Mikor befejezte, a Leány bilincseit szétkapcsolta és pórázon bevezette a szobába. Leült a fotelbe, mustrálgatta az előtte álló meztelen teremtést. Szép alakja volt, kerek csípő, lapos has, izmos lábak. Egy kicsit széles volt a válla, kis termetéhez képest nagy, de rugalmas mellei. Parancsára a Leány különböző pózokat vett fel, a Márki betekintett minden zugba. Elővett egy mell-láncot és a bimbókra csíptette. Enyhe szisszenés volt a válasz. A kezek hátra, lábak szét. A Márki a póráz láncát átvezette a combok között, ügyelve, hogy a lánc a punci hasadékába kerüljön. Meghúzta a láncot, amitől a lány sikítva előrehajolt. A lány cipőjét a mell-láncra akasztotta. Most sajnálta, hogy a lovaglópálcája otthon maradt. Egy vonalzó is megtette. Komótosan ütötte a comb belső részét, a popsit, hol élével, hol lapjával. A Leány nyöszörgött, de nem szólt.
Hirtelen a vonalzó élével a végbélnyílásra csapott. Sikítás volt a válasz. Ez büntetést érdemelt. A konyhában kiválasztott egy vastag, kerek műanyag nyelű kanalat és a nyelével a fenekébe dugta. Letérdeltette, arca a szőnyegen. A Márki a kiálló kanálra csapott. Többször. Egy hang sem hallatszott. A Márki jutalmazott. Ujjait a hüvelybe dugta és lágyan, puhán masszírozta a belső falat. Mikor megtalálta az érzékeny pontot, finom, körző mozdulatokkal addig ingerelte, míg a Leányból hosszú sóhaj nem tört elő és szédülten eldőlt a szőnyegen.
A Márki várt egy kicsit, majd talpra állította. A lány nyakán megfordította a nyakörvet, a láncot elhúzta a fenékvágaton és a punci hasadékon keresztül. Megfeszítette a láncot. A Leány teste hátrafeszült, a mellei előremeredtek. Durván belemarkolt, körkörös mozdulatokkal tekerte. Aztán a vonalzóval többször az ágaskodó mellbimbókra csapott. A Leány szeme csillogott az izgalomtól. Nem bírta tovább, megrándult és elfordult.
A bal lábbilincset karabinerrel a bal kézbilincshez rögzítette. Ugyanezt tette a jobbal is. A Leány feküdt előtte, puncija nedvesen vöröslött. Két-két csipeszt tett a szeméremajkakra. Leült mellé és lassan simogatta a csiklót. Egy idő után a Leány teste megfeszült, légzése gyorsult. Egyre keményebben, gyorsabban folytatta. A Leány kérlelni kezdte, hogy hagyja abba. De a kilépőszót nem mondta. Aztán elernyedt és kábán tűrte. A Márki hátradőlt és lábujjaival a szeméremajkakkal játszott. A Leány azt hitte, vége, pedig csak most jött a neheze.
A Márki felállította, a karbilincseket hátul a nyakörvhöz rögzítette. Hirtelen, kegyetlen mozdulatokkal csipeszeket rakott a melleire, mellbimbójára, a kinyújtott nyelvére, az orrára, a combok belső oldalára. Durván előrehajtotta a felső testét és határozott, gyors mozdulattal a végbélbe nyomta a kanalat. Hörgés volt a válasz, a Márki azonban pillanatnyi tétovázás nélkül letérdeltette és a hajánál fogva hátrarántotta a fejét. Először látott a Leány szemébe. Megkegyelmezett.
A Leányról leszedte a csipeszeket, a bilincseket. Hátulról átölelte fél kézzel, megemelte a könnyű, filigrán teste. Élvezte, ahogy teljes hosszában hozzáfeszül. A jobb kezével megkereste a klitoriszt és addig játszott vele, amíg az őrület határán túl el nem ernyedt.
A könnyű testet a földre engedte. A Leány feküdt a hátán. Fölé térdelt, arcocskáját combjai közzé szorította. A hideg, nedves ajkak megadóan nyíltak szét. Hosszasan, mélyen, durva lökésekkel addig mozgott a Leány szájában, míg a nedvek lökésszerűen elárasztották a Leány arcát. dőlt mellé, a Leány hozzábújt. Aludtak.
Öltözködés közben a Leány meztelenül nézte. Semmi szemérem nem volt benne, szemében kíváncsiság és öröm. Meztelenül, csókkal búcsúzott az ajtóban.
A Márki beült az autóba és hátradobta a felszerelést. Valami nem tetszett neki. Megérzése szerint valami nem volt rendjén. Hirtelen megvilágosodott. Elővette a mobilt és üzent a Leánynak "Kis bestia, átvertél? ". A válasz az volt, amit várt: ":))".
Új Domina született.