Rövid idő

Nagyon furcsán éreztem magam, az elmúlt két hét zsongott agyamban. Az már biztos, hogy 80 éves vagyok, de, hogy hol és miért, az egekben vagy egy új dimenzióban azt még nem tudom. Az is biztos, hogy újraélem életem, csakhogy visszafelé. Mintha az önéletrajzomat lapoznám hátulról előre. Minden nap a reggellel kezdődik, de éjfélkor 48 órát zuhanok, előre. Vagy hátra? Már nem is tudom. Ez vajon mire jó? Át fogom élni a 3. világháborút, az már biztos és semmit sem fogok tudni tenni ellene. Unalmas lesz, hiszen a forgatókönyv az agyamba van karistolva. Most itt jön velem szembe a hófehér hajú Marika, majd szépen elsétálunk egymás mellett, ahogy szoktunk. NEM-nem, most meg fogom hívni egy hűsítőre, lássuk, mi történik. És úgy tettem. Szinte, nem hittem a fülemnek, majdhogynem szerelmet vallott, pedig már ő is túl volt a 70-en.

Hát ez mégsem olyan rossz, mint ahogy gondoltam, legalább a szerelem, szex és erotika mezőit újraélhetem. Sőt, most már tudom, amit kihagytam, nem fogom elmulasztani, amit megbántam ne tegyem s így duplán, triplán szerethetek és szeretkezhetek. Lelkem ünneplőbe öltözött, és alig vártam, hogy visszanyerjem férfiasságomat. Már csak 30 év és "újraéledek" dörzsöltem tenyerem, de addig is van mit tennem, tanulni a női lelket, testet, majd gyakorolni mindezt, hogy mire 32 leszek, ami akkor a legjobb volt, a leges legjobb legyen. Addig már csak 48 év van hátra, vagy előre?? Hmm?!

És eljött a nap. Már ismertem minden rezzenését, sóhaját, kívánságát, feltételét.