Kócos

Velem soha nem történt semmi különös. Teljesen átlagosan éldegéltem az életem. A nőkkel mindig félszeg voltam, sosem tudtam kezdeményezni. Persze azért mindig megnézegettem (megnézegetem) őket, legyen miről álmodozni. Csodálkoztam is rajta, hogy feleségem lett. O volt az első minden téren. Aztán jöttek a gyerekek hosszú tömött sorokban. Ami kezdetben szerelemnek indult, abból egy családeltartási taposó malom lett, egyre ritkuló szeretkezésekkel. Na ebbe a langyos helyzetbe robbant be kb. másfél éve egy E – mail. Egy volt munkatársnőm keresett meg. Mindig jóban voltunk, hellyel – közzel leveleztünk is, miután más városba költöztek a férjével. Sőt régen, mikor együtt dolgoztunk, még több napos kiszálláson is voltunk kettesben. Mindig tetszett, de hát házinyúlra nem lövünk, meg a család, meg a férj...

Szóval maradt a beszélgetés nézelődés. Barna rövid haja szőkés tincsekkel, helyes, pici cickója formás gömbölyű popsija van. Ha mosolyog apró gödröcskék jelennek meg az arcán, a zöldes cirmos szemei pedig veszettül csillognak közben. Szóval az összhatás igen megfelelő, mondhatni csábító. Még uszodában is voltunk együtt.
Egyrészes sárga fürdőruha volt rajta, ami miután, vizes lett, nem sok mindent takart. Ezt O is tudta, mert nem győzte karba fonni a kezeit és törölköző után kutatni. Kénytelen voltam a vízben nézelődni. Ha valaki úszott már víz alatt háton, tudhatja, könnyen teleszalad az ember orra vízzel. Hát az enyém nem egyszer szaladt tele, de megérte a látvány. Mellen úszott én pedig víz alatt előztem háton. A sárga átlátszó anyagot majdnem kiszúrták a cicibimbók, ahogy a kéztempók ütemére táncoltak. Lábai hol szétnyíltak, hol összezáródtak, megmutatva elrejtve punciját. Valami fantasztikus volt. Én mindig tovább maradtam a vízben...

Már egy ideje nem kaptam tőle levelet azt gondoltam szép lassan abbamarad a barátságunk. Igaz ez rajtam is múlott, mert én sem jeleskedtem a levél írásban. A levél szomorúnak, lehangoltnak mutatta. Úgy tűnt egy fülre van szüksége, hogy elmondhassa a kétségeit bajait valakinek, aki meghallgatja. Válaszok nem is igen kellettek. Ráértem munka közben levelezni és elkezdődött valami. Sosem értettem a nőket, valahogy másképp jár az agyuk, mint az enyém.