Megrontottam, megrontott

Három évvel ezelőtt költöztek a házunkba. Én akkor még anyáméknál laktam. Azóta mivel egyre kisebb lett a lakás, elköltöztem egy albérletbe a barátaimmal. Három évvel ezelőtt. Először az anyukáját vettem észre. Nagyon csinos, aranyos hölgy, közvetlen, tudod, olyan azonnal haverkodós típus. Egy kicsit kacér is. Az ember könnyen beépíti főszereplőnek a fantáziája által rendezett és forgatott kis filmecskébe. Egyből letegeződtem vele, akárcsak a férjével, Niki nevelőapjával. Zoli az az Alföldről jött, tájszólásos, dolgos, szálkás ürge, aki ha falun ismerkedsz meg vele rövid időn belül meghív egy kis hazaira. A nagyváros felé mintha egy kicsit bizalmatlan lenne, de még így is teljesen közvetlen fazon.
És Niki. Három évvel ezelőtt még nagyon kislány volt. Majdnem, hogy csókólomot köszönt. Nem is igazán vettem volna észre, ha nem az a gyönyörű kis hercegnő típus, valami elképesztően bájos hanggal. Ős is közvetlen volt akár a családja. Vele is összehaverkodtam. A házban lakik egy vele egy idős és egy – egy évvel idősebb kislány is. Napokon belül már együtt csipogtak az erkélyünk alatt. Én akkor már katonaviselt felnőtt ember voltam – 22 éves – és nem gondoltam volna, hogy ezután megnézek egy lányt – úgy, ahogy egy férfi egy nőt néz meg – ha az nincs legalább 17 éves. Pedig Niki a múlt évben volt 15 éves. Egy 15 éves lány pedig még, abszolút nem nő. Lehet, hogy egyes kultúrákban vagy száz évekkel korábban természetes volt, egy nővé érése után vagy még azt megelőzően azt férjhez adni, de ma már majdnem, hogy a gondolatát is büntetik.
Igazából azon kívül, hogy szerettem nézni szépségét nem gondoltam arra, hogy én meg ő. Gusztustalannak éreztem korábban is egy gyerek testére képzelni magam.
Szóval múlt év nyara volt. Én igaz kerestem, de nem nagyon volt arra pénzem, hogy szabadságom alatt, nyaralás gyanánt elutazgassak valahova, így visszamentem anyámékhoz, ahol legalább nem nekem kellett mosnom, vasalnom meg minden olyan dolgot, amit egy férfi nem szeret csinálni. Niki ismeri jól a mindig játszott vele, amikor levittem. Benedek egy . Most két éves és baromira idétlen. Szóval a történet idején éppen jöttem be a lépcsőházunkba, mikor Niki, aki egyébként a földszinten lakik jött ki.
– Szevasz – mondja lazán.
– Szevasz – vettem fel a stílusát.