Terápia 2. rész
Megjelenés: ma
Hossz: 18 849 karakter
Elolvasva: 48 alkalommal
Fordítás
Eredeti történet: THERAPY by V.W. Singer - https://www.thefetlibrary.com
Az ágya szélén ülve Kara sokáig a tükörbe bámult és végül bólintott. A remélhető nyeremény megérte a kockázatot, és elhatározta, hogy a szokatlan ügyfél kedvében jár, bármibe is kerül. Miután elhatározta, Kara aznap éjjel mélyen aludt, további kétségek már nem gyötörték, vagy zavarták.
Eredeti történet: THERAPY by V.W. Singer - https://www.thefetlibrary.com
Az ágya szélén ülve Kara sokáig a tükörbe bámult és végül bólintott. A remélhető nyeremény megérte a kockázatot, és elhatározta, hogy a szokatlan ügyfél kedvében jár, bármibe is kerül. Miután elhatározta, Kara aznap éjjel mélyen aludt, további kétségek már nem gyötörték, vagy zavarták.
Negyedik fejezet
Kara a délelőttöt a fodrászánál töltötte, utána előkészítette a testét, borotválta és lenyírta a szeméremszőrzetét és krémet dörzsölt a bőrébe, amíg ragyogni nem kezdett. Egy könnyű saláta és egy pohár fehérbor ebéd után egy bérelt limuzin vette fel. Tess már az autóban volt és hasonlóan makulátlanul ápolt állapotban volt. Fekete gyapjúszoknyát viselt, amely éppen a térde alá ért – de az oldalán egy majdnem csípőjéig érő hasíték volt –, sötétbarna garbónyakú pulóvert hozzáillő csizmával és nagy, túlméretezett krémszínű bőrkabátot. Kara örült, hogy egy galambszürke gyapjúkabátot és szoknyát választott halvány rózsaszín selyemblúzzal. Kontrasztos megjelenésük csak kiemelte a két nő közötti különbségeket, egy kis változatosságot és választási lehetőséget biztosítva az ügyfélnek.
Kara meglepődött amikor Tess elővett egy okostelefont a kabátjából és nézegette annak képernyőjét. Az volt a szabály, hogy az ügynökségnél munkaidőben senki sem hordhat magánál telefont. Az ügynökség amúgysem támogatta a szállodai szobákban lebonyolítandó "gyors meneteket" és az okostelefonok betiltása is csak azt a szabályt erősítette, hogy a lányoknak soha nem volt szabad siettetniük az ügyfelet, és pláne nem volt szabad figyelmen kívül hagyniuk az ügyfelet egy esetleges telefonos csevegés miatt. Tess észrevette Kara meglepetését és elmosolyodott.
"A főnök parancsára. Meg akar győződni arról, hogy minden Mrs. Landers megelégedésére történik. " – mondta, és ápolt körmével megkopogtatta a telefont. „Ne aggódj, kikapcsolom, ha odaérünk. "
Az autó a főkapu előtt állt meg. A biztonsági személyzet részére már bizonyára előre megadták az autó rendszámát és az utasok fényképeit, mert a kapu kinyílt, mielőtt a sofőr a kaputelefonhoz nyúlhatott volna. Amikor megálltak a háznál, Kara és Tess is megvárta, amíg a sofőr kinyitja az ajtókat, mielőtt kecsesen kiszálltak volna a járműből. A bejárati ajtó nyitva volt és egy sötét öltönyös komornyik várta őket.
"Mrs. Landers a nappaliban várja önöket. " – mondta, amikor közeledtek. „Kérem kövessenek. " A komornyik nem adta látható jelét, hogy tisztában lenne foglalkozásukkal, vagy látogatásuk céljával. Kara persze biztos volt benne, hogy minden részletet ismer és talán emiatt biztos jobban is szerette volna, ha inkább a személyzeti bejárón keresztül vezetheti be őket. A komornyik finoman megkocogtatta a nappali ajtaját és bejelentette:
Kara a délelőttöt a fodrászánál töltötte, utána előkészítette a testét, borotválta és lenyírta a szeméremszőrzetét és krémet dörzsölt a bőrébe, amíg ragyogni nem kezdett. Egy könnyű saláta és egy pohár fehérbor ebéd után egy bérelt limuzin vette fel. Tess már az autóban volt és hasonlóan makulátlanul ápolt állapotban volt. Fekete gyapjúszoknyát viselt, amely éppen a térde alá ért – de az oldalán egy majdnem csípőjéig érő hasíték volt –, sötétbarna garbónyakú pulóvert hozzáillő csizmával és nagy, túlméretezett krémszínű bőrkabátot. Kara örült, hogy egy galambszürke gyapjúkabátot és szoknyát választott halvány rózsaszín selyemblúzzal. Kontrasztos megjelenésük csak kiemelte a két nő közötti különbségeket, egy kis változatosságot és választási lehetőséget biztosítva az ügyfélnek.
Kara meglepődött amikor Tess elővett egy okostelefont a kabátjából és nézegette annak képernyőjét. Az volt a szabály, hogy az ügynökségnél munkaidőben senki sem hordhat magánál telefont. Az ügynökség amúgysem támogatta a szállodai szobákban lebonyolítandó "gyors meneteket" és az okostelefonok betiltása is csak azt a szabályt erősítette, hogy a lányoknak soha nem volt szabad siettetniük az ügyfelet, és pláne nem volt szabad figyelmen kívül hagyniuk az ügyfelet egy esetleges telefonos csevegés miatt. Tess észrevette Kara meglepetését és elmosolyodott.
"A főnök parancsára. Meg akar győződni arról, hogy minden Mrs. Landers megelégedésére történik. " – mondta, és ápolt körmével megkopogtatta a telefont. „Ne aggódj, kikapcsolom, ha odaérünk. "
Az autó a főkapu előtt állt meg. A biztonsági személyzet részére már bizonyára előre megadták az autó rendszámát és az utasok fényképeit, mert a kapu kinyílt, mielőtt a sofőr a kaputelefonhoz nyúlhatott volna. Amikor megálltak a háznál, Kara és Tess is megvárta, amíg a sofőr kinyitja az ajtókat, mielőtt kecsesen kiszálltak volna a járműből. A bejárati ajtó nyitva volt és egy sötét öltönyös komornyik várta őket.
"Mrs. Landers a nappaliban várja önöket. " – mondta, amikor közeledtek. „Kérem kövessenek. " A komornyik nem adta látható jelét, hogy tisztában lenne foglalkozásukkal, vagy látogatásuk céljával. Kara persze biztos volt benne, hogy minden részletet ismer és talán emiatt biztos jobban is szerette volna, ha inkább a személyzeti bejárón keresztül vezetheti be őket. A komornyik finoman megkocogtatta a nappali ajtaját és bejelentette:
Ez csak a történet kezdete, még 9 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
T
Törté-Net
ma 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1