A könyvklub 2. rész

– Szóval... nézd, kit van itt? – gúnyolódott Amanda, miközben Sonja lerogyott a kanapéra két barátja közé.
Elvigyorodott: – Jó napot hölgyek!
Amanda és Joyce gúnyosan horkantott az orrukon keresztül – Jó ég! Ez az asszony tüzet fogott, és hirtelen kevés lett neki a könyvklubunk – Joyce kuncogott.
– Tüzet fogtam? – Sonja kérdőn nézett Joyce-ra.
Amanda nevetésben tört ki:
– Hát ez sugárzik belőled. Ki az áldozat? Arnold a 43-as számból?
Sonja hangosan felnevetett – Jaj szegény Arnold, hány éves lehet most? 90?
Joyce kuncogott. – Nem a te eseted?
Sonja megrázta a fejét – Nem, inkább egy fiatalabb – vigyorgott.
Amanda egyetértően bólintott:
– Igen, egy olyan édes 19 éves... Daan fiam valamelyik osztálytársa... én nem utasítanám el... hogy van Sander mostanában? – Sonjára kacsintott.
– Tudod, a szép szexi fiad. – Joyce pillantása olyan volt, mint egy ragadozóé.
Sonja lesütötte a szemét és nyelt egyet. Joyce látta.
– Micsodaa?! Nem! Ne mondd, hogy egy fiatal csődör akasztott be! Kezdek féltékenykedni.
Sonja mondani akart valamit, de Amanda megelőzte:
– Valaki Sanders osztályából? Rodney? Azt hallottam, mindenkit megdug aki megáll neki.
Joyce felnevetett. – Már megint egy szép bók, Amanda.
Amanda kérdőn nézett Joyce-ra.
– Ó, nem, nem úgy értem... – Bocsánatkérően nézett Sonjára.
Joyce tovább kíváncsiskodott:
– Uhh... persze. Na, gyerünk elő a farbával, ki kotorászik mostanában a kéményedben, tényleg Rodney? – Jellegzetes macskavigyorával úgy nézett ki, mint egy zsákmányát kiszúró ragadozó.
Sonja megrázta a fejét és somolyogva kortyolt egyet a teájából.
– Nem! Tévedsz, nincs senki, még mindig egyedülálló vagyok.
Amanda és Joyce egymásra néztek és kórusban vihogtak. Sonja érezte, hogy az arcába zúdul a vér, és lesütötte a szemét.
– Mondd, ha Rodney nincs lefoglalva... ööö... megvan a száma? – súgta Joyce Amandának.
Amanda felkuncogott – Öreglány, az anyja lehetnél.
Joyce bólintott – Uhu... nincs ezzel semmi baj, legalább egy tapasztalt kéztől tanul.
Amanda szélesen elvigyorodott:
– Joyce elsöpörné mint egy vonat, ha átszáguldana a szegény kölykön.
Joyce is felnevetett, és bólintott: – Aha, egy porcikája se maradna épségben.
A két barátnő kacagva vetette magát a kanapé párnái közé...
– Óóó Rodney... mhhh... markold meg!... baszd meg! – mindkét hölgy úgy nevetett, mintha megint 20 évesek lettek volna.