Rossz kutya 1. rész

Sok néven ismerték őt. Volt, aki Bessie-nek, volt aki Trixnek, vagy Trixie-nek hívta, de a háta mögött csak Nagycsöcsűnek csúfolták, főleg a nőtársai. Becses nevén Beatrix, az érett korú, kifinomult, elegáns ruhákban megjelenő díva ugyanis akkora mellekkel volt megáldva, hogy az már szinte szabályellenesnek számított. Konkrétan nem volt fair, hogy amíg mások A-s meg B-s kosármérettel rendelkeznek, addig neki néha az “L” kosarú melltartó is kicsinek bizonyult. De hát ez a szép a különböző nagyságú női emlők széles skálájában, hogy mindenki megtalálja köztük a számára tökéletest.

Bessie keblei természetüktől fogva nőttek meg ekkorára, ráadásul úgy tűnt, hogy még a nő ötvenedik életévében sem szándékoztak megállni a növekedésben. A menopauza küszöbén felszedett néhány plusz kilót, ami szinte egy-az-egyben a mellén rakódott le, megkímélve a hasát, a karjait és a combjait is. Talán fenékre ment még egy kicsi, de ki bánja azt? Bessie biztosan nem, neki tökéletesen megfelelt a saját alakja. Különösképp szerette a szokatlan méretű idomait a mellkasán, amelyeken mindenki elhűlt, ha meglátta, és valahányszor belépett egy helyiségbe, az összes figyelem rá szegeződött. A férfiak nagy részénél szinte bármit el tudott érni, egész életében. Többek között ennek köszönhetően vált belőle nagyon sikeres ingatlan üzletkötő, már korán egy saját vállalkozással, és több ingatlanbefektetéssel. Nagy lakás, kocsi, drága ruhák... mindenre telt neki a jól fizető iparágban.

Egyedül a párkapcsolatok nem sikerültek úgy az életében, ahogy szerette volna, pedig ő ezügyben is minden tőle telhetőt megtett. Már óvodás korától kezdve mindig akadt olyan férfi az életében, akibe szerelmes tudott lenni. Sokszor több is, párhuzamosan. Kezdetben a fiúk nem mutattak túl nagy érdeklődést iránta, mígnem hatodikban el nem kezdtek domborodni a kis halmok a mellkasán. Onnantól kezdve azonnal bekerült a figyelem központjába a nemi érettség határán mozgolódó fiú kortársai, és az idősebb generáció férfiainak szemében egyaránt. Csakhogy rövid idő után mindig kiderült, hogy a melle volt az egyetlen dolog, ami izgatta a pasikat, de hosszú távon senki sem akart mellette elköteleződni. Erre mondják azt, hogy áldás, és egyben átok. Bessie nagyon sokáig nem értette, miért unnak rá a férfiak egy idő után mind, kivétel nélkül. Ötven éves korára sem tudta meg, de akkor már eldöntötte, hogy nem is hajlandó ezzel foglalkozni többé.

A bűvös ötvenet betöltve már kizárólag csak magával volt hajlandó foglalkozni. Kiszőkítette a haját, rendszeresen járt fodrászhoz, körmöshöz, kozmetikushoz, és mivel mindig is élvezte a rá háruló kitüntetett figyelmet, ezért előszeretettel hordott olyan ruhákat, amikben megmutathatta, amije van, egyedül a saját szépérzékét tiszteletben tartva. Mások véleményével nem volt hajlandó többé foglalkozni, hogy szerintük milyen mély annak a ruhának a dekoltázsa, és milyen rövid az a miniszoknya, amit egy ekkora méretekkel rendelkező hölgynek már nem illik felvennie. A súlyára is csak a saját tükörképe miatt figyelt oda, és már nem azért, hogy mások mit gondolnak, ha meglátják. Az óriási tejcsárdák miatt az alkata így is, úgy is molett hatást keltett a szemekben. Beatrixnak az volt a fontos, hogy a

gigászi csöcsök alatt azért úgy-ahogy lapos legyen az a has, hosszúak és izmosak legyenek azok a combok és a farpofák. A karja ne legyen egy ténsasszony karja, és az arca ne legyen úgy felpuffadva, mint a telihold, a dupla tokáról nem is beszélve.

Ennek az alaknak a megtartásához azonban gyakran kellett kompromisszumot kötnie az édesszájúságával szemben. Egyik reggel azon kapta magát, hogy fél kilenckor a konyhában áll, és már a negyedik gofrit keni meg magának vastagon Nutellával, míg további kettő a sütőben sül. Az édes tészta és a csokis mogyorókrém a legrosszabb kombináció, amit csak választhatott, a fogyókúrát illetően. Adódott tehát a kérdés, hogy engedjen-e a csábításnak, vagy lemondjon a maradék kettő, frissen sütött waffelről, az alakja érdekében. Önkontroll kérdése az egész. Be kell látni, hogy az éhségérzet nem valódi, csak az édes ízre vágyik, a waffel valódi tápértéke helyett. Könnyen lehet, hogy pont ez a pár finom falat lesz az, aminek ha most nem tud ellenállni, akkor végleg kicsúszik az irányítás a keze alól.

Végül az a gondolat győzte meg őt a helyes döntés mellett, hogy van a lakásban még valaki, aki örülne ennek a finomságnak. Így mégiscsak megkente csokis mogyorókrémmel az utolsó két waffelt, de nem magának.

– Oscar! Kiskutyám! Picikém! Gyere csak a Mamihoz! – kiabált be a konyhából a nappali felé, ahonnan a kanapéról leugorva Oscar abban a pillanatban, mint a megveszekedett, szaladt ki a konyhába. Egyből észrevette, hogy kaja van a gazdasszony kezében, úgyhogy azonnal pitizni kezdett a falatért – Jó kutya vagy! Tessék, Picikém! – etette őt gondoskodva Bessie. Oscarnak biztosan nagyon ízlett a csokoládés finomság, mert mindkét gofri hamar elfogyott általa, a nő kezéből. – Most pedig gyere, kiskutyám, ideje hozzálátni a reggeli rutinnak! Maminak nincs sok ideje, úgyhogy sietned kell – pillantott fel az órára, miközben Oscarral az árnyékában elindult a nappali felé.

Lehuppant a kanapéra és hanyatt dőlve elterült rajta. Hatalmas mellei felcsúsztak egészen a nyakába, maguk alá temetve az ékszerként hordott, fehér gyöngysorát. A hosszú nyaklánc vége – ami alaphelyzetben mélyen eltűnt a dekoltázsában – most a melltartó által megfékezett tőgyek alól kandikált ki, a meztelen hasán pihenve. Egy pici kis kulcs volt a gyöngyök közé fűzve. A nő az egyik lábát feltette a háttámlára, míg a másikat lent hagyta a padlón. Az így feltárult alfele most a szoknyán keresztül a nagyvilágra nézett.

– Gyere, kiskutyám! Nyalifali! – füttyentett a vezényszó után a kiskedvencének. A szoknyáját még feljebb húzta, hogy az biztosan odaférjen. Oscar pedig szófogadóan felpattant, és szemügyre vette a bugyi nélküli, hosszú, borotvált vájatot és a kikandikáló nagyajkakat, a telt, husis szeméremdomb alatt.
– Na mire vársz? Nem harap! – unszolta az asszony, mire Oscar lassan hozzádörgölte az orrát az egyébként frissen tartott, ápolt, szőrtelen vaginához. Először csak szagolgatta, ízlelgette, majd mélyen belenyalt – Eeez aaaz, Picikém! Nagyon jó! – dícsérgette őt a díva, Oscar pedig egyre szorgalmasabban kezdett lefetyelni a nedvesedő kéjbarlangban. Egy perc múlva már olyan átéléssel nyalt, mintha minden reggel ez lenne a feladata.

Tulajdonképp pontosan ez volt a feladata reggelente, úgyhogy valójában már rutinból végezte. Tudta, hogy mit, hogyan kell csinálnia, hogy mielőbb szabaduljon. Bessie ugyanis

minden egyes reggel úgy ment munkába, hogy előtte jó alaposan kinyalatta magát vele. Azon a reggelen is, szinte magatehetetlenül fetrengve élvezkedett a kanapén. A hatalmas tejcsárdák hamar előkerültek az L kosaras melltartóból, amiket Bessie nagy átéléssel markolászott saját magán, miközben egész testét átjárta a felhevült izgalom. Sóhajai egyre hangosabbak és egyre szaporábbak lettek, míg nem egy ponton hangos morajlásokkal el nem élvezett.

– Nagyon jól csináltad, kiskutyám, büszke vagyok rád! – ismerte el a nő, a kéjnyögések után szuszogva – olyan gyorsan mentem el, mint még talán soha! Tudod, hogy Mami siet, ugye, azért voltál ilyen ügyes? Isteni nyelved van Picikém, egyszerűen imádom! Érted? Imádom! – dögönyözte meg jutalmul Oscar pocakját. A hasvakarás közben Bessie tekintete lopva a hímtagja felé vándorolt, ami jól láthatóan eléggé kényelmetlen helyzetben volt, kicsit még meg is sajnálta. – Ha okos kutya leszel, és jól viselkedsz, ma este én is teszek majd érted egy szívességet – kacsintott rá, majd újra az órára pillantva, amilyen gyorsan csak tudott, feltápászkodott a kanapéról. Sietve húzott magára egy tiszta bugyit, nem törődve azzal, hogy odalent még mindig tiszta nedv és nyál volt.

Egy perc leforgása alatt szedte össze a kocsikulcsot, a lakáskulcsot és a retiküljét, majd felvette a tűsarkú cipőt, és végül kiviharzott a lakás bejárati ajtaján. Oscar a szemével végig követte gazdáját, egészen addig a pontig, amíg az ajtó be nem csapódott mögötte. A kapkodás és a fel-alá rohangálás után Bessie a sietős távozásával csak a kellemetlen csendet, és az üres lakást hagyta maga után. Oscar ezen a ponton ismerte fel, hogy újra egyedül maradt. Persze korántsem volt szokatlan ez a számára, hiszen minden nap így telt. Ő pedig ezúttal sem szomorodott el, hanem rezignáltan letörölte a nedvet és a nyálat a saját arcáról. Kényelembe helyezte magát a kanapén, és a kisasztalról a kezébe vette a kontrollert, majd bekapcsolta a Playstationt 5-öt, a 136 colos óriás tévén. A főmenüben elindította a játékot, és amíg az betöltött, a mikrofonos fejhallgatót is magára vette.

– Szevasztok! – köszönt Discordon a haveroknak, akik addigra már javában űzték az ipart a játékban, azaz; igyekezték mihamarabb szarrá lőni egymást.
– Látom, nagyon laza ez a home office – érkezett az egyik srác gúnyos megjegyzése a másik oldalról – alig múlt reggel kilenc, és már online vagy.
– Én legalább dolgozom – vágott vissza Oszkár, utalva a haver régóta tartó munkanélküliségére, és közvetve arra is, hogy közel harminc évesen még mindig a szülei tartják el őt.
– Mit is dolgozol pontosan? Most valami új helyen vagy, nem? – érdeklődött a srác, terelve a szót a saját helyzetéről.
– Mondtam már... egy ingatlanközvetítő vállalkozásba segítek be. Főleg IT meló, de a lényeg, hogy jól fizet. Csekkold az új skinemet – mutatta a játékbeli karakterét Oscar, aminek egy gombnyomásra teljesen megváltozott az öltözete egy olyan full arany ruhaszettre, ami köztudottan egy kisebb vagyonba kerül, és nem is lehet máshogy megszerezni játék során.
– Baszki... mondd csak, mennyit is kapsz te havona??

***

Egy szokatlanul lényegretörő, titokzatos álláshirdetésre figyelt fel, egy hónappal korábban. Létezik egy szakemberek számára létrehozott oldal, ahol keresni és kínálni is lehet alkalmi,

vagy hosszú távú munkákat. Ezeket böngészve a következő hirdetés rövid szövege bukkant fel a laptop képernyőjén: “Hosszútávra, bejárós masszőrt keres hátproblémákkal küzdő hölgy. ” Semmi további részlet, vagy leírás. Elérhetőségnél se név, se telefonszám. Furcsa módon, csupán egy ingatlaniroda e-mail címét adta meg a hirdető fél.

Oszkár, a vékonydongájú, huszonhét éves fiatal felnőtt a kétéves masszőr tanfolyamra hivatkozó önéletrajzát küldte el a megadott e-mail címre. Habár közben egy multi cégnél dolgozott, szó szerint utálta a munkahelyét, és minden lehetőséget meg akart ragadni, hogy egy életre otthagyhassa őket. Még aznap érkezett is a válasz az e-mailben csatolt önéletrajzra, hogy mikor és hova várják őt meghallgatásra.

A srác felkereste a válaszban szereplő címet, ahova pontban délután hatra meg is érkezett. Ekkor már nem lepődött meg, hogy egy valódi ingatlaniroda előtt találta magát. Vállat vonva, veszítenivaló nélkül lépett be az irodaterembe. Látszott, hogy a helyiség nem annyi embernek lett kitalálva, mint ahányan jelenleg odabent tartózkodtak. Az öt munkaállomás mellett csupán tíz-tizenkét szék lett kikészítve a várakozók számára. A jelentkezők azonban olyan szép számban gyűltek össze, hogy hamar elfogyott az összes ülőhely, és mire Oszkár belépett, már többen ácsorogni kényszerültek. Ezer százalék, hogy mindegyikük az állásinterjúra érkezett. Lévén, hogy a hirdetés rövid szövege alapján egy nő keresett masszőrt, így természetesen a jelentkezők nagy része férfi volt, de azért elvétve akadt néhány nő is közöttük. Összesen vagy harmincan várakoztak az irodában. Az egyikük, háttal a falnak támaszkodva, egy izmos, nagydarab, sötétbőrű fazon, aki nem szarakodott, és egyenesen egy fehér masszőr köpenyben jelent meg. Még valamiféle összecsukható, spéci ágyat is hozott magával, amit szintén a falnak támasztott maga mellett. Ezt meglátva, Oszkárnak még az is átvillant az agyán, hogy nincs is itt semmi keresnivalója, és inkább nyomban kifordul az ajtón. Az egyszerű kis tanfolyam, amit elvégzett, édeskevés lesz ezek mellett a jól láthatóan profi vetélytársak mellett.

Ekkor azonban kinyílt az ajtó az irodaterem szemközti falán, amin egy ötvenes, rövid, szőke pixie frizurás, sejtelmes tekintetű, barna szemű nő lépett ki, brutálisan nagy mellekkel. Egy olivazöld színű, hosszú ujjú félvállas topot viselt, amiben a kosárlabdákként kidomborodó kannái leértek egészen az alhasáig. Egy világoskék, farmer anyagú forrónadrág volt rajta, amit feszesre nyújtottak a nő vastag combjai. Tűsarkú cipőben tipegett, a selymes bőrű, hófehér lábain. Vörös rúzs a száján, arca kipirosítva, szemei pedig vastagon kihúzva, hosszú szempillákkal. A feje tetején, a szőke hajába tolva hordta a párducfolt mintás, Audrey Hepburn típusú napszemüvegét.
“Azt a kurva... ” – hüledezett magában Oszkár, a szemeivel rátapadva a nő terebélyes légzsákjaira. Ekkor döntötte el, hogy mégis marad.

– Jöjjön maga – mutatott a kigyúrt néger fiúra az összecsukott masszázsággyal, miután röviden körbenézett a jelentkezők között.

Abban a pillanatban, hogy becsukta maguk mögött az iroda ajtaját, a jelentkezők majdnem fele rögtön felállt, és tüntetőleg elhagyták az iroda épületét. Bizonyára a már-már ijesztő mellmérettel rendelkező nő kihívó megjelenése verhette ki bennük a biztosítékot, ugyanis

leginkább a női jelentkezők léptek le, miután az XXL léggömbökkel rendelkező asszony a néger masszőrrel az oldalán eltűnt az ajtó mögött. Egyetlen egy nő maradt köztük, aki a magabiztos megjelenésével, és a kétségbevonhatatlan szépségével valószínűleg nem látott vetélytársat sem az ingatlanközvetítő asszony méretes kannáival, sem a néger férfi látványos felhő-izmaival szemben. Ő egészen mással tudta magára vonzani a figyelmet. Makulátlan sima, szoláriumbarna bőre szinte követelte az érintést. Selymes haja éjfekete loknikban esett meztelen vállaira a pánt nélküli ruhában. Gyönyörű arcának az arányait, mintha patikamérlegen számolták volna ki, annyira tökéletesnek hatott. Szép vonalú, fitos orra, és természetesen telt ajkai voltak. Nem is kellett semmit sminkkel kiemelni, vagy eltakarni magán, így is látszott rajta a veleszületett szépség. Egyedül a pilláit hosszabbította meg egy kicsit, és vékony “cica” tusvonalat húzott a szemhélyaira. A váll nélküli top csak keveset mutatott az idomaiból, de azok olyan hetykén álltak, hogy a melltartó egyedül nem bírta volna így felemelni őket. Oszkár azt a következtetést vonta le ebből, hogy biztosan plasztik cicik. Nem mintha ez bármit levont volna a nő szépségéből. Oszkár elfoglalva az egyik, hirtelen felszabadult széket, még össze is pillantott a csinos, fiatal hölggyel. A számukra kikészített ülőhelyek egyszerűek és kényelmetlenek voltak. Ez a fekete hajú nő bezzeg kissé szemtelenül, de elfoglalt magának egy karfás, gurulós irodaszéket. Már akkor abban ült, amikor a srác belépett a terembe. Bár a szemezés nem tartott sokáig köztük, de Oszkár még később sem bírta kiverni őt a fejéből. Arra gondolt, hogy ennél a masszőrnél feltétlenül kérnie kell majd egy időpontot magának.

Eltelt több, mint fél óra, és a néger hústorony még mindig nem jött ki az ajtón. A teremben várakozók száma tovább apadt, ahogy türelmüket vesztve egymás után szép lassan elpárologtak. Annyiban igazuk volt, hogy ha ilyen tempóban haladnak tovább, még órákig is eltarthat, mire sorra kerülnek. Már csak hatan maradtak, amikor a bögyös szőke díva végre ajtót nyitott, miután végzett az első jelentkezővel. A kisportolt, fehér köpenyes, néger masszőr fiú csillogó verejtékkel a homlokán távozott tőle. A díva ismét kinézett az irodaterembe, és meglepettségében felhúzta a szemöldökét, az erősen megfogyatkozott létszám láttán.

– Legyen maga a következő – mutatott Oszkárra. A tekintetében, ahogy ránézett, volt valami kellemesen buja huncutság.

A fiú belépett az egyszemélyes magánirodába. Nagyobb volt, mint amire számított, mert két-három íróasztal is kényelmesen elfért volna, de csak a főnökasszonyé volt ott egyedül. Kettesben maradtak a helyiségben, miután a nő magukra csukta az ajtót. Oszkár nem is töltött túl sok időt az iroda berendezésének tanulmányozásával, mert a szemei rögtön rajta ragadtak a dús kebleken, amik a magassarkú cipő ütemes kopogására ringatóztak, ahogy a nő elsétált az íróasztaláig.

– Foglalj helyet! – tegezte le egyből a fiút, az ügyfeleknek fenntartott székre mutatva. Oszkárt addigra már teljesen elöntötte a forróság, és kiszáradt a szája, de nem az interjú nyomása alatt. A dús keblek látványa mellett a nő parfümének mámorító illata is megbabonázta. A díva szorosan megkerülve őt, az asztal oldalának támaszkodva intim közelségben szembe fordult vele, ahelyett, hogy a túloldalon ült volna le. Hatalmas csöcsei előre lendültek, szinte egyenesen bele Oszkár szájába, akinek ekkor már beton keménnyé merevedett a cerkája, és

ez a farmeren keresztül is jól látszódott – Látom, tetszenek – jegyezte meg a nő váratlanul, szemeivel a saját dekoltázsára mutatva. – Elárul téged a domborulat a nadrágodon. A szemedet meg le sem veszed róluk azóta, hogy beléptél az ajtón. – A fiú nem jött zavarba, még a tekintetét sem kapta el az óriási dinnyékről. Mivel a hülyét sem akarta játszani, kertelés nélkül válaszolt.

– Nagyon szemrevalók – ismerte el – vagy inkább kézre – tette hozzá, mire a nő hangosan felnevetett. Vele együtt rázkódtak meg a hatalmas tőgyek is.
– Őszinte leszek, nagyon imponál, amit csinálsz. Tudod, a legtöbb nő már vérig sértve kipenderített volna téged – jegyezte meg élcesen, az ajtóra bökve. – Mi tagadás, valóban nem rejted véka alá a szexualitásodat. Szerencsédre, engem már nehéz meglepni. Régóta tudom, hogy minden férfi kizárólag a melleim iránt érdeklődik, ehhez már hozzászoktam. Sőt, egyre inkább tetszik ez a fajta bájom. Elkezdtem a hasznomra fordítani mindazt, amit a természet nekem adott. Rájöttem, hogy ezeket – markolta meg a mélyre lógó melleket – szinte minden férfi imádja, csak a legtöbbjük vagy túlságosan gátlásos, vagy szándékosan álszerény ahhoz, hogy kifejezze ezt az állatias ösztönét. Látom, ahogy bámulják, és csorog a nyáluk a csöcsömre, de amikor rajtakapom őket a bámészkodáson, direkt elkapják róluk a szemüket. Ha meg szóba kerül egy beszélgetés során az alakom, vagy a mellméretem, kínosan kerülgetni kezdik a témát. Mintha szándékosan nem akarnák észrevenni az elefántot a szobában. Na mi lesz? – tért a lényegre – meg akarod fogni őket?
– A viharba ne akarnám! – csillant fel Oszkár szeme, és már készítette is a tapogatóit.
– Na, gyere! – húzódott közelebb a nő, felkínálva a bájait. A fiú alulról kezdte a tapit. Finoman megemelte őket. Baromi nehezek voltak, mint két tízliteres, színültig töltött tejeszacskó. Emelgette és markolászta őket. A nő közben bíztató mosollyal jutalmazta.
– A nevem Beatrix – suttogta a fiatal férfi fülébe, kéjmámoros hangon – a barátaimnak csak Bessie. Kérlek, hívj te is így.
– Rendben, Bessie... én Oszkár vagyok.
– Oscar! Mmmm... milyen különleges, szexi neved van... – folytatta az izagató duruzsolást, szájával csupán egy araszra a fiú arcától, akinek nagyon tetszett ez az erotikusan búgó hang. Közben a mellmasszírozás tovább fokozódott. A fiú engedély nélkül nyúlt be felülről az olivazöld, félvállas top alá, és a melltartón keresztül folytatta a simogatást.

Bessie felegyenesedett, és egyik kezével a hátához nyúlt. Egy mozdulattal kikapcsolta a cicifix csatját a ruha anyaga alatt, majd a top alján kihúzta az egészet, és hanyagul a padlóra dobta. Hatalmas kosarak voltak, egyenként is lehetett volna gyümölcstálnak használni őket.

– Így sokkal jobb lesz – hajolt vissza a lágyan érintő kezekhez. És tényleg jobb lett. A nő tejillatú, puha bőrének az érintése még inkább feltüzelte a kanos csődört. Ő egészen otthon érezve magát, az egyik jókora emlőt úgy ahogy volt, kiemelte a top bő nyakán. Előkerült a tenyérnyi udvarral rendelkező, hegyes, rózsaszín bimbó, amire a srác gondolkodás nélkül rácuppant szájjal – Ó, te kis mohó! – kuncogott Bessie – ez nagyon jól esik, de ha nálam szeretnél dolgozni, akkor meg kell tanulnod, hogy csak azt csinálhatod velem, amit parancsba adtam neked. Azt viszont kötelező jelleggel.
– Igenis, asszonyom! – cuppant le a hatalmas mellről szófogadóan a fiú. Még az kezével is elengedte, abban a pillanatban.
– Ezt már szeretem – bólintott elismerően a díva – még egyetlen egy dolgot ellenőriznem kell, ha szabad – nyúlt az asztal lapja alá, egyenesen Oszkár ágyékához. Megérezte a tenyerével a merev hímtagot, majd határozottan rámarkolt a farmernadrágon keresztül. – Látom sikerült felizgatnom téged. Jó. És a bránered is szép, méretes. Nagyon tetszik – pipálta ki elégedetten a képzeletbeli listát, miközben gyúrni kezdte a tetszetős péniszt.
– AAAHHH! – nyögött fel hangosan a fiú, majd látványos testrángások közepette önkéntelenül teleélvezte a nadrágját. Bessie kezében a korán elsülő farok még hosszú másodpercekig lüktetve áztatta el belülről az alsógatyáját, és a farmer anyagot is. A folt szép lassan kirajzolódott rajta a külső oldalon.
– Fel vagy véve! – mosolygott Bessie, miközben visszagyömöszölte a bal mellét az olivazöld felsőjébe – ezen majd még dolgozunk – mutatott a nedves foltra a fiú nadrágján.
– De hát – lihegett Oszkár – még nem is tudja, hogy hogyan masszírozok...
– Még egyszer el akarsz durranni? Nem volt elég? – nevette ki hangosan a nő – Nem bánom, ha lesz kedved, majd egyszer talán megmaszírozhatsz. De most nem masszőrnek vettelek fel. Arra már megtaláltam a tökéletes alanyt. Pont előtted gyúrt meg, itt az irodámban, és a fájós hátamat azóta, mintha kicserélték volna. Nem könnyű ám ezeket a hatalmas dinnyéket cipelni egész nap – emelte meg szemléltetésképp két marokkal a súlyos melleit – Annyira be tud állni a hátam, hogy ahhoz a te vékony kis karod vajmi kevés lenne. De ne aggódj, kitaláltam már a munkakörödet – kacsintott. – Gyere el a lakásomra holnap egy próbanapra! Ott majd elmondom a szabályokat is – írta fel az otthoni címét egy post-it-re.

Oszkár hatalmas folttal az ágyékán lépett ki az ajtón. A megmaradt öt ember tekintete azonnal rászegeződött, de a fiú nem törődött velük. Nem érzett szégyent. Az orgazmustól való kábultságában inkább büszkén viselte a kis baleset nyomát. Emelt fővel lépett ki a bejárati ajtón keresztül utcára, és indult el hazafelé. A szép arcú, fekete hajú nő a karfás székben végignézett rajta, ahogy elhaladt előtte. Ha a folt a nadrágján még nem lett volna elég jel a gyanakvásra, akkor az átható ondószag, amit árasztott, már biztosan az volt.

– Minden pozíciónk betelt! – hirdette ki a többi jelentkező számára Bessie, ismét kilépve a váróba. Melltartó nélkül a kannái az olivazöld topban most még lejjebb lógtak, mint eddig. Bőven túlértek a hasa alatt, a forrónaciján átfűzött, fekete kis öv vonalán. – Köszönöm, hogy eljöttek, viszontlátásra!

***

Így lett meg Oszkárnak, vagyis Oscarnak mindene, amire csak vágyott. Végre elköltözhetett a szülei házából, mégha nem is feltétlenül rögtön egy saját lakásba, de egy gazdag nőhöz, aki megad neki mindent, még többet is, mint az édesanyja a Mama hotelben. Egész nap azt csinálhat, amit akar. Ha ahhoz van kedve, napközben maradhat Bessie lakásán, és amíg ő dolgozik, kaját rendelhet, korlátlanul játszhat a Playstationnel, vagy a méregdrága konfigurációval ellátott gamer PC-n, sorozatot vagy filmet nézhet a 8K felbontású, 136 colos High-Tech OLED smart TV-n. Azt a filmet, vagy játékot veheti meg, amelyiket csak akarja, ráadásul a játékon belüli mikrotranzakciókra is szabadon költhet, szinte korlátlanul, ugyanis Bessie hozzáférést adott neki az egyik bankszámlájához. Mindennek a tetejében még egy szép összegű fizetésben is megegyeztek, minden hónap elején.

A napközi pedig olyannyira kötetlen volt, hogy még kulcsot is kapott a dívától a bejárati ajtóhoz, hogy szabadon menjen-jöjjön, így még annak sem volt akadálya, hogy kedve szerint találkozzon a haverjaival, vagy a családtagjaival. Habár Oszkár épp az a típus volt, akinek a szociális szükségleteit bőven kimaxolta az online játék közbeni beszélgetés. Nem is igazán élt a lehetőségével, hogy kimozduljon, amíg Bessie nincs otthon. Onnantól viszont, hogy a nő hazaért, Oscarnak már kötelező jelleggel maradnia kellett. Így sajnos ugrott számára éjszakai élet, és a bulizás is, mint opció, de ha őszintén belegondolt, még ezt sem bánta. Régebben, ha néha kedve támadt kirúgni a hámból, az csak a munkahelye miatt érezte, amit szívből gyűlölt. Most, hogy Bessie kedvéért végre felmondhatott a korábbi főnökénél, a munkahelyi stressz is köddé vált számára. Ez a lehetőség, ami Oszkár ölébe hullott, akár az áloméletet jelenthetné neki, hiszen másra sem vágyott valaha, mint hogy egész nap szabadon elmerülhessen az általa annyira kedvelt videojátékok, filmek és sorozatok világában.

Természetesen, mint minden éremnek, ennek a fényesen ragyogó darabnak is két oldala van. Ugyanis az egyik legfontosabb kitétel szerint tilos számára a lakásban és azon kívül is az erotikus tartalmak fogyasztása, és bármiféle szexuális aktus végzése, beleértve a maszturbációt is, amíg a főnökasszony távol van. Ennek a szabálynak a betartását a nő egy nem túl humánus, de épp ezért kellően hatékony módszerrel tudta elérni. Oszkárnak még egy szerződést is alá kellett írnia, hogy később ne élhessen vissza a szexuális erőszak vádjával a nő részéről. Az ügyvéd által is jóváhagyott szerződés pedig arról szólt, hogy Oszkárnak el kell fogadnia magán a péniszketrecet azokban az órákban, amikor Bessie a munkája miatt magára hagyja őt. Így ha akarna, sem tudna a fiú napközben magához nyúlni. A “férfi erényövnek” is csúfolt kis segédeszköz a pénisze lankadt állapotában még egészen kényelmes, és hosszú távon is viselhető volt, a vizelés sem okozott túl nagy gondot, leszámítva, hogy csak a kagylóra ülve tudta elvégezni azt, ahogy a nők szokták. Egyedül akkor okozott feszítő kényelmetlenséget, amikor a pénisze meg akart volna merevedni. Így jobban tette, ha ezt a nap folyamán igyekezte elkerülni.

Bessie minden nap legkésőbb délután ötkor érkezett haza, hogy végre megszabadítsa őt a bilincsétől. Ez a megkönnyebbülés azonban nem tartott sokáig, mert a fenékig tejfel életért Oszkárnak csak ezután kellett igazán megdolgoznia. Még szerencse, hogy a srác alacsony szégyenérzete és a perverzitása épp kompatibilis volt a nem hétköznapi kötelességekkel. Oscar ugyanis délután fél öttől reggel fél kilencig a hivatalos ölebje és egyben szexjátékszere a szinte kielégíthetetlen étvággyal rendelkező, kőgazdag üzletasszonynak. Ül, fekszik, pitizik, nyalifali, töcskölés. Szokásos és szokatlanabb vezényszavak teljesítése, egyetlen kérdés vagy szó nélkül, egy szobakutya szerepébe bújva. Mindezt természetesen szigorúan anyaszült meztelenül, egyetlen nyakörvben végezve, hiszen melyik épelméjű gazdi ad otthon ruhát a kiskutyájára? Továbbá tilos a beszéd is, Oscar csak alapvető testbeszéddel, esetleg nyüszítéssel, vagy ugatással kommunikálhat. Plusz pont, ha közben egyéb, kutyákra emlékeztető szokásokat produkál. Liheg, vakarja a fülét, hempereg. Ezen kívül Bessie jelenlétében kizárólag a tálkáiból ehet és ihat a padlón. Bár van saját kutyaágya is, de ide csak akkor kell feküdnie, ha szófogadatlanság miatt büntetésbe kerül. Például, ha engedély nélkül fekszik Bessie franciaágyára, a hálószobában. Ezen az egy helyen kívül bárhol máshol

szabadon tartózkodhat a lakásban, a kanapén is feküdhet, egészen addig, amíg megmarad a kutya szerepében. Ez alól egyedül a toalett képez kivételt, ami az egyetlen helyiség a lakásban, ahol csukott ajtó mellett ugyan, de Bessie otthonléte alatt is engedélyezett az emberként való viselkedés.

Négy óra ötvenet mutatott a nappali faliórája, amikor végre kattant a zár a bejárati ajtón, és így már perceken belül kattanhat a péniszketrec zárja is, a Bessie óriási dekoltázsa mélyén lapuló kis ezüst kulcsocska által, amit a díva a hosszan lelógó gyöngysorának a végére fűzött fel. Amikor belépett a lakásba, kiskutyája már okosan a helyén ülve, lelkesen csóválta neki a farkát.

– Jó kutya vagy, Oscar! – simogatta meg a feje búbját, miközben negédesen bájolgott vele – Mi jót csináltál ma itthon, aranyom? Hiányzott a Mami? – kérdezgette, miközben mélyen benyúlt a mellei közé a kulcsért – gyere, levesszük rólad ezt a csúnya ketrecet, hadd ágaskodjon, aminek ágaskodnia kell – mondta, majd kinyitotta, és óvatosan lehúzta róla a béklyót. Ekkor Oscar hímtagja kipattant, és egyből a háromszorosára duzzadt. Abban a pillanaban a fiú az álló farkával gondolt egyet, és betemette az arcát a nő duzzadó keblei közé. Egy fehér, mélyen kivágott top volt rajta, aminek a vékony anyagán átsejlett a félkosaras melltartó körvonala. Egy háromnegyed ujjas, szintén fehér színű, barázdás kardigánt választott hozzá, amit alul összekötött a hatalmas dinnyék alatt. Így azok még jobban kidomborították a kardigán kellemes tapintású anyagát.
– Igen, látom, hogy hiányoztam – fogadta örömmel Oscar nyálas kuyapuszijait a melleinek teljes, a felsőből kilátszó felületén – Azonban még türelmesnek kell lenned, mert sok dolgod lesz mára. A végén könnyítek rajtad, ígérem – emlékezett vissza Bessie a reggel tett ígéretére, miközben lassan végighúzta a vérvörösre festett, hegyes műkörmeit a merevségtől szinte szenvedő, feszült hímtagon. Oscar ekkor már a nő ruhája alatt kutakodott a hatalmas mellek után, de Bessie kihátrált, éhesen hagyva a sóvárgó szerencsétlent. Levette a szőke hajáról a szexin feltolt pillangó alakú napszemüvegét, és a fürdőszoba felé indulva letette az előszobai szekrényre. Az ajtót maga mögött résnyire nyitva hagyta, majd ráérősen elkezdte ledobni magáról a ruháit.

Oscar abban a pillanatban odalopózott az ajtóhoz, és a résen keresztül leskelődött. A házigazda először az óriási melltartóját húzta ki a felül nyitott felső tetején, ami mögött a dús mellei azonnal leértek a hasáig, tökéletes körte alakot kölcsönözve ezzel a nő sziluettjének. Ezután a karjait a magasba emelve húzta le magáról a finom anyagú, szűk felsőt, ami a meztelen tőgyeket magával húzta egészen addig a pontig, amíg azok maguktól ki nem bújtak az anyag szorítása alól, és egy hangos csattanással vissza nem huppantak csupaszon a nő kerek hasára. A felső a földön landolt, az L kosaras melltartó mellett. A feszülő farmernadrágból a molett teremtés csak a mosdópultnak támaszkodva bírta kibújtatni a vastag combjait. A bugyiját egy lágy, erotikus mozdulattal tolta le, és mögötte feltárult a szép, kövérkés szeméremdomb, annak rendje és módja szerint simára gyantázva. Bessie ellenállhatatlan vágyat érezve, elindult felé a kezével. Lágyan kezdte el simogatni magának. Egészen más sóhajok hagyták el a száját, mint az előbb. Oscar is azonnal a farkához kapott, hálát adva azért, hogy már előtte lekerült róla a kalitka. Bessie ritmusát felvéve izgatta ő is saját magát, bámulva a nőt, aki ismét a mosdópultra támaszkodva, az ajtóval szemben állva,

de csukott szemmel önkielégített. Hamarosan sorban dugta be az egyre nedvesedő nyílásba az ujjait. Négynél járt, ami azt jelentette, hogy már a fél csuklója bent járt a tágas vaginájában, amikor az ajtó másik oldalán Oscar elkövetett egy apró hibát, azaz a maszturbálás hevében véletlenül beljebb lökte az ajtólapot, ami azonnal oda irányította Bessie figyelmét. Rögtön meglátta a fiút, a pöcsét markolászva, és az arca elkomorodott.

– Rossz kutya! – ripakodott rá, olyan eredeti alakítással, mintha egy igazi kutyát kapott volna rajta valami csibészségen – Nem hiszem el, hogy nem lehet téged egy pillanatra sem magadra hagyni! – mérgelődött, de rögtön megenyhült, amint meglátta Oscar bűnbánó arckifejezését.
– Ennyire tetszik neked a Mami teste? – simogatta meg az arcát. – Igazi istennő a Mami a te szemedben, ugye? Nem is csodálom, hogy nem tudsz nekem ellenállni. De valahogy mégis csak le kell tusolnom anélkül, hogy te elszórjad előlem feleslegesen a magvaidat. Tudod, hogy mindet magamnak akarom – mondta, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve kitipegett a folyosóra, és elővett a beépített szekrény mélyéről egy fekete, szőrös szexbilincset, amivel a fiú mindkét kezét hátrabilincselte a törölközőszárítóhoz. Így már nem érhette el a saját meredező hímtagját. Bessie jól láthatóan annyira élvezte ezt a helyzetet, hogy direkt ingerelve a fiút, sokat mutató, szexi pózokat vett fel előtte. Először csak a testét simogatta végig, különös tekintettel a nagy, pucér mellekre. Emelgette, majd egészen összetolta őket úgy, hogy a mellbimbók megcsókolják egymást. Ezután megfordult, és mintha a szemben lévő mosdószekrény aljához nyúlt volna, mélyen lehajolt, a pőre alfelével bepucsítva Oscar arcába, aki lefagyva nézte végig a neki szánt műsort. Legszívesebben azonnal magához nyúlt volna, hiszen a farka úgy meredezett a látványra, mint a cövek, keservesen meg-megrándulva egy kis simogatásért könyörögve. Azonban a bilincs szorítása kötötte a karjait, Bessienek pedig esze ágában sem volt hozzáérni, legalábbis a kezeivel biztosan nem. Mással viszont annál inkább, ugyanis megfordult, és a törölközőszárító aljához is mélyen lehajolt, felvéve onnan a legalsó kis kéztörlőt, mintha másra sem lenne szüksége, közben mindkét lelógó melle egymás után simította végig az ágaskodó kékerest. Oscar jobb híján nyüszíteni kezdett a szenvedéstől, ami annyit jelentett, hogy nem bírja tovább a kínzást. Bessie némán fogta fel az üzenetet, és benyúlt a zuhanykabinba, megereszteni a kellemesen forró vizet. Ráérősen beállt a zuhany alá, de a produkciót itt sem hagyta abba, a nyálát csorgató közönségének címezve. A fülke ajtata teljesen átlátszó volt, de ő nem szemérmeskedett. A kézi rózsa vízsugarát a hüvelyéhez irányította, és két ujjával széthúzva a nagyajkakat, ezúttal a csiklóját kezdte el látványosan izgatni. Lassan, masszírozva kezdte el, amíg mindkét ujja át nem nedvesedett, ekkor eltüntette őket a hosszú vájatban. A vizet továbbra is a csiklójára irányította, így dupla élvezeti faktort képezve magának. Emiatt szeretett legjobban a zuhany alatt maszturbálni. Bár Oscar premier planban nézte a jelenetet, addig Bessie egyszer sem nézett vissza rá. Úgy tett, mintha ő ott sem lenne. A masztizás egyre gyorsabb tempója kezdte a csúcs felé repíteni, Oscar pedig azt kívánta magában, hogy bárcsak ő is a zuhanykabinban lehetne, amikor a gazdáját elönti a gyönyör. De ez a vágy nem valósulhatott meg. A törölközőszárítóhoz bilincselve, éhesen és tétlenül kellett végignéznie, ahogy Bessie egyre hangosabb nyögések és morajok közepette beleremeg az orgazmusába.

Kinyitotta a fülke ajtaját, és törölközőért nyúlt. Úgy vette el, hogy a másik vége leérjen, és még utoljára végigsimítsa a szenvedő egyszemű kígyót. Ahogy saját magát törölgette, kilépett közben a fürdőszoba szőnyegre, és végre valahára lehajolt, hogy hozzáérjen Oscar

meredező hímtagjához. Az pedig hálásan bújt bele a puha tenyérbe, ami szép lassan fel-le kezdett járkálni rajta, lágyan húzva magával az érzékeny, kieresedett bőrt. A díva még mindig nem szólt egy szót sem, csak mint egy kíváncsi kiscica, játszadozott a kutya farkával. Amikor Oscar lélegzetvétele szaporodni kezdett, és a hátát is kihomorította, Bessie hirtelen elengedve őt, abbahagyta a simogatást. Rutinosan érzett rá arra a pontra, ahol még éppen nem ment végbe az orgazmus, csak egy pillanatra elkezdődött. Várt néhány másodpercet, amíg teljesen vissza nem csillapodott az inger, majd elölről kezdte. Persze másodszor már fele annyi idő is elég volt, mint az előbb. A nő ismét abbahagyta a kritikus ponton, élvezve, hogy Oscar mennyire szenved ettől, de ugyebár nem szólhat egy szót sem. A harmadik elrontott orgazmusnál nagy nehezen csordogált ki egy kis előváladék a makk pici száján, de csak másodpercekkel azután, hogy Bessie elengedte. Ez nagyon tetszett neki, így negyedszer is megcsinálta. Érkezett a hangos sóhajtás, és a nő elengedte a farkat. Az pedig megfeszülve lüktetett tovább, és már semmiféle inger nem kellett hozzá, hogy egy rövid idő elteltével magától fröcskölje ki, magasra törő gejzírként az ondót Bessie arcára, mellére, Oscar hasára, a padlóra, szőnyegre, törölközőre, mindenre, ami csak ott volt körülöttük.

– Hát ezért érdemes volt ennyit várni – nyalta le büszkén a szája szélére csöppent kantejet az elégedett femdom diva – nem igaz? – Kérdésére a válasz csak egy kimerült, halk vakkantás formájában érkezett.

Mivel az orgazmusnak ez a formája korántsem teljes intenzitású, így Bessie nagyon jól tudta, hogy bőven van még szufla az ő kis csődörében. Könyörületesen eleresztette őt a bilincs fogságából, és a szexjátékszer láncánál fogva átvezette a hálószobába, anélkül, hogy akárcsak egy kendőt magára terített volna. Megszáradni is éppen hogy csak megszáradt a zuhany után. Odabent a franciaágy puha matracára hanyattlökte a szintén pucér kis kedvencét, ahova csak kivételes engedéllyel szabad felmennie. Úgy tűnik, ez az alkalom kivételesnek számított. A bilincs azonban továbbra is rajtamaradt, csak ezúttal az ágy háttámlájához kötözte ki vele szegény párát. Amint kattant a zár, Bessie a falnak háttal fölé kerekedett, és a vállai két oldalára térdepelve lassan ráeresztette a szájára a benedvesedett hüvely hosszú, vékony nyílását. A még mindig kitartóan ágaskodó hímtag így éppen a szeme elé került, de esze ágában sem volt megérinteni azt.

– Nyalifali! – hangzott el a vezényszó, mire az alfelén lévő szorgos “kutyanyelv” rögtön munkához látott. Bessie kéjesen mozgott a csípőjével előre-hátra, miközben rátámaszkodott mindkét karjával Oscar combjaira, amibe azt a kevés húst is összemarkolva kapaszkodott az élvezettől. Hosszú percekig tartott az orál aktusa, és kis kedvence rendkívül kitartónak bizonyult, pedig a gazdasszony hatalmas alfele teljesen beterítette az arcát, és szinte csak a nő seggvájatán keresztül jutott némi levegőhöz. Jó mélyen kellett benyalnia, hogy elérje azt a pontot, amitől Bessienek a legintenzívebb szokott lenni az orgazmusa. Oscar annyira koncentrált a technikájára, hogy a farka közben lassan ernyedni kezdett. Amint ezt észlelte, a díva nekiállt felsimogatni, azonnali sikerrel. Bizonyára képtelen volt elviselni, hogy az ő izgatása közben az alatta lévő félnek nincs fékezhetetlen erekciója attól, hogy őt nyalhatja. Ezért a saját kezébe véve az ügyet, tett róla, hogy ne lankadjon a fiú érdelkődése iránta.
– Ah! – nyögött fel Bessie. – Abba ne hagyd nekem! Nagyon jól csinálod! – biztatta őt a szavaival, mert Oscar mintha kicsit elfáradt vola útközben. És valóban, az idő mintha csak

vánszorgott volna a számára, és a nyelve is egyre inkább zsibbadni kezdett. Még egy perc kitaró nyalás után a bránere másodszor is lankadni látszott.

– Nehogy azt hidd, hogy elengedlek anékül, hogy teleélvezném azt az édes kis szádat! Gyerünk, kiskutyám, húzz bele! – vonaglott Bessie a fiú száján. Hüvelye egyre lucskosabb lett, Oscar pedig végre meghallotta a csúcsra jutás ismerős, egyre szaporább sóhajait. Csaknem negyed óráig tartó, oxigénszegény, és nyelvzsibbasztó szenvedés után a díva hangosan felnyögött, egyértelműen jelezve az orgazmusát. Nem viccelt, tényleg telespriccelte Oscar száját, aki hálásan nyelte le a nő enyhén sós ízű nedvét. Bessie ezután a teljes testsúlyával – ami száz kiló is lehetett a két ötkilós görögdinnyével együtt – végigsimult a cingár kis testen maga alatt, miközben az utórengések meg-megrándították őt odalent.

Rövid szusszanás után, nagy nehezen feltápászkodott Oscarról, aki szintén nagyon szaporán vette a levegőt, de egészen más okból kifolyólag. Bessie, amint észrevette a harmadszor is lankadni készülő péniszt, érzékien a szájába vette, és a pihe-puha nyelvével ügyesen játszadozva harmadszorra is kőkeménnyé duzzasztotta.

– Most te jössz, kiskutyám! – mászott át rajta Bessie négykézláb, majd szembe fordulva vele, szétnyitotta Oscar talpra húzott lábait. Úgy térdelt a fiú combjai között, mint egy férfi, a hagyományos, misszionárius pózban. A kitárulkozó nő szerepében pedig most Oscar feküdt, még mindig hanyatt. Jól tudta, hogy mi fog most következni, és úgy örült neki, mint egy igazi házikedvenc a jutalomfalatnak. Arca kivirult, és már a nyelve fájdalmát is elfeledte. A szőke díva közelebb araszolt, és a rá ácsingózó farkat bevezette a még mindig lucskos hüvelynyílásába, majd erőteljes, férfiakat meghazudtoló csípőmozgásokkal konkrétan baszni kezdte a nádszál fiút. Kívülről még úgy is nézett ki, mintha a farok a femdom dívához tartozna, pedig csak a sikamlós pinája csúszkált rajta előre-hátra. Oscar száján ütemre jöttek a magas sóhajok, Bessie pedig mély búgó hangjával kísérte őt.
– Mami megbasz téged! Ez az, Picikém! Mami szétkúrja a farkadat! – mocskolódott Bessie, ami kifejezetten felizgatta Oscart. Lenézett a nemiszervekhez, és látta, ahogy a farkán – azaz jelenleg Bessie farkán – a színtelenül csillogó kéjnedv szép lassan fehérré változik. Oscar hosszan vonyított örömében, miközben telepumpálta ondójával a hüvely belsejét, amiből egyre több és több folyt ki maguk alá, szép foltot képezve a lepedőre.
– Lődd tele a Mamit, kicsim! Lődd tele! Aaaah! – sikoltott kéjesen, váratlanul átélve az aznapi negyedik orgazmusát is. Miután végigért rajta a hullám, zihálva esett hanyatt Oscar mellé az ágyra, aki a combjára félrecsapott, spermával keveredett női nedv koktéllal a farkán, félájultan lihegett.