Félregondolt igazság 2. rész

Magam sem értettem. Idegen vécére soha nem ülök rá. Egy nyilvános vécén nem igen tudok még pisilni sem, hiába tudva, hogy nincs bent senki. Engem szállodákban is feszélyez, hogy hallom a szomszédok, fenti szobában a hajnali csendben az ott lakók pisilését, ahogy hallom a semmivel nem összetéveszthető pisi zubogását. Most meg... gond nélkül ülök le, engedem csobbani a vízben és közben Lettit nézve úgy mint, Auguste Rodin modern szobra, "A gondolkodó". Furcsa érzések keringtek eközben bennem. Mi történt az előbb? Mit tettünk egymással? Mi ez a gátlástalan ellazulás nálam? Miért tetszhet nekem, miért nézek ebben a pillanatban is egy Nőt, egy mondhatni idegen nőt? Jó nézem, nem lenne ez még bűn, de pont vécén ülve éppen most befejezve egy intim dolgot és azt nézve, hogy Letti éppen most engedi ki húgyhólyagjának a tartalmát a zuhanytálcába? Ez nem probléma, én is szoktam és ki nem?... Nyújtja hívólag felém a karját, az ujjaival invitál. Miért? És miért állok fel, gátlástalanul törlöm meg a puncim és csak egy pillantásra veszem le tekintetem a nőről még a papírra pillantok, mielőtt laza mozdulattal a vécé kagylóba dobom. Egy ismeretlen erő mozgatja a lábaim és elindulok a zuhanykabinba álló nő felé. Kinyújtott kezét megfogom, ő húz be a langyos víz alá. Szorosan öleli testem a testéhez, hogy beférjek. Jó érzés volt a teste érintése. Nem találtam kivetni valót melleink egymáshoz lapulása, kezeink egymás fenekének markolászásában és az ajkak összetapadásába egy forró, mégis érzéki csókban. Nem zavart a tudat már jó fél napja nem mostam, nem öblítettem ki a szám és ezt éreztem a másikon is. Talán még izgalmas is volt ez a bizalom, ez az igénytelenség, a langyos víz testünkhez csapódva szinte azonnal gőzpárává vált testünk felfokozottságából következve. Nem tudom mennyi ideig voltunk így, csak azt tudtam nem akarom, hogy ennek a testiségnek vége legyen. Utólag jöttem rá, felnőtt életemben egy dán férfival fürödtem együtt egy finn szaunából kijövet meztelenül, de annyira hidegen hagyott, hogy miután a vízben megdugott, részben kielégített, soha többet az életben nem láttam és nem is gondoltam mostanáig rá. Lassan váltunk szét. Mindkettőnk szeme csilloghatott. Szó nélkül törölgettük egymást, puszilkóztunk.
– A fürdés megvolt... – mondta Letti
– Meg más is. – szinte mondtam csak magamnak.
– Elsétálunk enni valamit... meg venni neked egy fürdő ruhát.
– Jó. – válaszoltam.