Feleségem üzleti útja 1. rész

Eléggé esett az eső a reptér felé menet, de nem kellett sietni, mert időben elindultunk, úgyhogy lassan vezettem. Csendben gurultunk át a városon, tegnap este már mindent megbeszéltünk. Ez az első útja külföldre már évek óta, nem volt sok kedve menni, de muszáj a német kollégákkal élőben találkoznia. Akkor változott a hozzáállása egy kicsit, mikor felvetettem neki, hogy miért ne próbáljam meg Lacit oda szervezni, hogy meglátogassa még Berlinben van. Nevetett. Először nem értette, hogy mit értek az egész alatt, hiszen én nem megyek, itthon kell maradjak. Ilyen még nem volt. Csak ő és Laci? Ráadásul tőlem távol, külföldön, egy hotelben? 4 napot lesz ott. Izgalmas gondolat, de egyben kicsit ijesztő is. De hogy Laci, hogy kapott az alkalmon, az meglepett. Ennyit kellett felhoznom neki:
– Te, párom két hét múlva utazik munkaügyben. Berlinbe, négy napot lesz ott. Kár, hogy nem ott laksz, hogy szórakoztatni tudd kicsit.
– Mikor pontosan, és hol száll meg?
Megadtam a dátumot, a hotel nevét és Laci fél óra múlva küldte a képernyőképet a foglalásáról, és a repjegyéről. Egyből felállt a farkam a gondolattól, hogy tényleg kivett egy szobát ugyanabban az időpontban mint párom, ugyanott. Eszembe jutott az első, és egyetlen együttlétünk. Az első és egyetlen alkalom amikor találkoztunk hármasban, és Laci a feleségemet magáévá tette.
Tehát megbeszéltük. Ott lesz ő is, és onnantól már kettejükön áll a dolog. Én már napok óta csak arról fantáziáltam, hogy mit fognak kezdeni a helyzettel. Mit fognak kezdeni egymással? Közös vacsora, utána masszázs, egymás kényeztetése? Vagy egy kis iszogatás és szex? Vagy találkozás a hotelban és egyből szobára mennek kúrni? A lehetőségek határtalanok. Felszabadítja a feleségemet vajon, hogy nem lesz ott a férje, másképp fog viselkedni vajon? Ez mind csak tőle függött és Lacitól innentől.
Megérkeztünk a reptérre és leparkoltunk. Bekísértem és megvártam még becsekkolt, majd elköszöntünk.
– Írj vagy majd, ha landolsz, milyen a hotel, satöbbi, tudod.
– Oké ? puszi, szeretlek!
– Én is szeretlek! Ne dolgozz túl sokat!
És elindult, én meg elindultam haza és beletemettem magam a fantáziálásba, a képzelgés és kéjelgésbe.