Sörözős történetek - Ákos
Megjelenés: 2024. október 24.
Hossz: 18 394 karakter
Elolvasva: 686 alkalommal
Újév után, amikor visszamentünk dolgozni, kezdett feltűnni, hogy Ákos kollégám sokat beszélget Irénkével, a munkaügyes mindenesünkkel. Nem feltűnően, de ahhoz képest, hogy tavaly még a köszönésen kívül nem volt köztük semmi, meglepően szívélyesen viselkedtek egymással.
Vártam, figyeltem és amikor január vége felé eljött az idő, lecsaptam.
– Te, Ákos, hallom megvolt Irénke. – böktem oda neki, mikor kettesben maradtunk az irodában. A srác elvörösödött, először lemerevedett, majd csendben csak ennyit nyögött ki:
– Elmondta?
– A te verziódra vagyok kíváncsi. – vetettem oda lazán, mint aki mindent tud. Magamban vigyorogtam, mint a tejbetök és vártam a folytatást.
– De nem itt. – hebege.
– Hazafelé beülünk egy sörre és meggyónsz apádnak.
Ákos – némelyeknek Ákoska – a harmincas évei legelején tartott. Eredetileg gyakornoknak jött hozzánk, de itt ragadt. Jó munkaerő, rendes srác, mindenki szereti. Kicsit visszahúzódó, nem egy csajozós típus. Legalább is ezt gondoltam róla eddig. Barátnője a tervezett nyaralásuk előtt hagyta ott, amit igazából a mai napig nem hevert ki.
A koromnál fogva néha apjának titulálom magam, ezzel szoktunk poénkodni.
Irénke két irodával arrébb munkaügyeskedik nekünk. Kedves, mosolygós, segítőkész nő. Közelít az ötvenhez. Egyszem lánya férjnél és Pesten él. Férje kamionos, így sokat van távol.
– Tényleg elmondta Irénke? – hitetlenkedett Ákos már sörrel a kezében.
– Dehogy! Nem mondott semmit, de nem véletlenül vagyok kereskedő, a legkisebb rezdülésedet is észreveszem. Szóval? Mikor, hol és hogy?
Ákos maga elé meredt és már azt hittem, nem fog megszólalni, amikor is megeredt a nyelve.
– A Karácsonyt anyuéknál töltöttem és csak másnapján mentem haza. A 27-ét dögléssel és Xbox-szal töltöttem. Már sötétedett, amikor ráeszméltem, hogy se tej, se kenyér nincsen otthon. Felöltöztem és elmentem a Tescoba bevásárolni. A végén együtt fizettem a szomszéd kasszánál lévő Irénkével. Mivel tőlem a második házban lakik, hazakísértem és jót beszélgettünk útközben. Mint megtudtam, a házuk távfűtésénél valami Szenteste napján elromlott és csak ma csinálják meg, mert ilyen alkatrész nem volt raktáron.
Vártam, figyeltem és amikor január vége felé eljött az idő, lecsaptam.
– Te, Ákos, hallom megvolt Irénke. – böktem oda neki, mikor kettesben maradtunk az irodában. A srác elvörösödött, először lemerevedett, majd csendben csak ennyit nyögött ki:
– Elmondta?
– A te verziódra vagyok kíváncsi. – vetettem oda lazán, mint aki mindent tud. Magamban vigyorogtam, mint a tejbetök és vártam a folytatást.
– De nem itt. – hebege.
– Hazafelé beülünk egy sörre és meggyónsz apádnak.
Ákos – némelyeknek Ákoska – a harmincas évei legelején tartott. Eredetileg gyakornoknak jött hozzánk, de itt ragadt. Jó munkaerő, rendes srác, mindenki szereti. Kicsit visszahúzódó, nem egy csajozós típus. Legalább is ezt gondoltam róla eddig. Barátnője a tervezett nyaralásuk előtt hagyta ott, amit igazából a mai napig nem hevert ki.
A koromnál fogva néha apjának titulálom magam, ezzel szoktunk poénkodni.
Irénke két irodával arrébb munkaügyeskedik nekünk. Kedves, mosolygós, segítőkész nő. Közelít az ötvenhez. Egyszem lánya férjnél és Pesten él. Férje kamionos, így sokat van távol.
– Tényleg elmondta Irénke? – hitetlenkedett Ákos már sörrel a kezében.
– Dehogy! Nem mondott semmit, de nem véletlenül vagyok kereskedő, a legkisebb rezdülésedet is észreveszem. Szóval? Mikor, hol és hogy?
Ákos maga elé meredt és már azt hittem, nem fog megszólalni, amikor is megeredt a nyelve.
– A Karácsonyt anyuéknál töltöttem és csak másnapján mentem haza. A 27-ét dögléssel és Xbox-szal töltöttem. Már sötétedett, amikor ráeszméltem, hogy se tej, se kenyér nincsen otthon. Felöltöztem és elmentem a Tescoba bevásárolni. A végén együtt fizettem a szomszéd kasszánál lévő Irénkével. Mivel tőlem a második házban lakik, hazakísértem és jót beszélgettünk útközben. Mint megtudtam, a házuk távfűtésénél valami Szenteste napján elromlott és csak ma csinálják meg, mert ilyen alkatrész nem volt raktáron.
Ez csak a történet kezdete, még 9 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
t
tibee72
2024. november 14. 15:17
#7
Tetszett az írás. Igazi úriember volt Ákos, hogy kisegítette a kolleginát.
2
l
levim
2024. október 24. 20:46
#6
Tudod, ahogy gyűlnek a sztorik, úgy írok.
1
k
kaliban
2024. október 24. 17:52
#5
Jó volt, mint mindig. Köszi levim! Sűrűbben is írhatnál. Üdv: Kaliban
2
s
specialist
2024. október 24. 11:17
#4
Nem volt rossz
1
A
Andreas6
2024. október 24. 07:14
#3
Én is megtettem volna az ő helyében. Az írás tetszett.
0
v
veteran
2024. október 24. 04:27
#2
Rendesen felmelegítette szegény átfagyott munkatársát.
1
T
Törté-Net
2024. október 24. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1