Megöregedve 2. rész

Az ominózus táncos mulatozást követően Károly szavait próbáltam ismét megvalósítani.
„Sanyikám egyet ne feledj, a mi korunkban a legkönnyebb út a feleség lába közé, ha boldoggá teszed a lelkét. ” Sajnos úgy, mint a táncesten, azóta sem sikerült.
Márti egyre több idejét töltötte a pletykálkodással és – miután megnyugodott Károly halála után – Erzsébettel, a vele való beszélgetéssel, barátkozással. Erzsike szeretett nálunk lenni. Azt mondta, hogy a kettőnk harmóniája őt is megnyugtatja, boldoggá teszi.
Egy ilyen beszélgetés alatt Sanyi fiam telefonált, hogy szaladjak át hozzájuk. Egy polc feltevésében kellett segédkeznem. Ügyes gyerek, apja fia, így gyorsan végeztünk. Otthon az udvari ablak mindig nyitva van, így amikor hazaértem, alatta elhaladva, bentről beszélgetés hallatszott. Megálltam egy pillanatra.
Márti és Erzsike a konyhaasztalnál ültek, teát kortyolgattak, és a régi időkről beszélgettek. Aztán a téma rám terelődött.

– Te, Márti! – Kezdte Erzsike egy kis huncutsággal a hangjában – nem is értem, hogy csinálja Sándor, de még mindig elképesztően jó formában van!
Márti nevetett, majd mosolyogva válaszolt.

– Tudom, mire gondolsz. Sanyi tényleg mindig figyelt magára, de néha még én is meglepődök. Hetven éves, de simán letagadhatna húsz évet!
– Nem is csak a külseje! – Folytatta Erzsike. – Valami fiatalos lendület is van benne. Emlékszem, már fiatalabb korunkban is mindenki őt figyelte a nyugdíjas klubban. Volt benne valami, ami még most is megvan. Nem csoda, hogy annyira büszke vagy rá!
– Soha nem gondoltam volna, hogy ennyi év után is ilyen vonzó marad! – Mondta Márti büszkén.
– Nem csak a kinézete, hanem az energiája is megmaradt. És a humora... talán az az, ami igazán fiatalosan tartja.
– Pontosan! – Helyeselt Erzsike. – A nevetése, a mosolya mindig képes feldobni mindenkit. Ránézek, és szinte meghazudtolja a korát.
Márti elégedetten sóhajtott.

– Igen, szerencsés vagyok, hogy ilyen társam van. Sanyi nem csak külsőleg maradt meg fiatalnak, hanem belül is. Néha úgy érzem, mintha még mindig a régi időkben lennénk, amikor még csak ismerkedtünk, a férjem halála után.
– Nos, drágám – mondta Erzsike – a te Sándorod még sokáig fiatalos marad, az biztos. Van benne valami különleges, amit nem lehet megtanulni, az egyszerűen vele született.
Márti szinte a szavába vágva folytatta.