Így lettem örömlány 1. rész

Tizennyolc éves és 8 hónapos vagyok. A bár öltözőjében, ahol pultos vagyok, két padot összetolva, sírva fekszem. Reggel hatkor jön Márti, a takarítónő, aki állítólag régen szintén bárpultozott, de valamiért inkább a takarítást vállalta harminchat évesen, csinosan és dekoratívan.

– Szia, Böbe! Hát te? – Látta a kisírt szememet, a szétkent sminkemet. Leguggolt elém. Én csak bömböltem, ahogy kijött belőlem.
– Az a geci, buzi, strici megcsalt egy nálam fiatalabb csajjal. A rohadék azt hitte, hogy mindent eltűrők neki. De sebaj! Az összes velem szembejövő pasival kefélni fogok! – Tört ki belőlem egyszuszra.
– Nyugi, kicsi lány! – Nézett fel a faliújságra. – Ma is, holnap is pihis vagy. Gyorsan végzek, és délig nálam lehetsz.
Gondolkodva elhallgatott. Én minden mindegy alapon bólintottam, hiszen volt kóteresként a helyzetem kilátástalannak tűnt abban a pillanatban.
Nyitás előtt húztuk a bőröndjeimet a még kihaltnak tűnő utcákon. Egy nem ma épült, de takaros házhoz értünk. Fura volt belül a halványpiros világítás, a vörös, bársony utánzatú tapéta. Márti egy, a folyosó végén lévő ajtóhoz vezetett. Egy puritán szobába léptünk, a középen egy franciaágy, mellette gardróbszekrény, és egy kis LED tévé a falon.

– Ez az én oldalam. Azon a felén alhatsz. Ott egy vécé, zuhanyzó. Itt délig meghúzhatod magad. – Mondta, majd elgondolkozva derengett maga elé nézve.
– Köszönöm! – Rebegtem kilátástalanul. – Köszönöm a lehetőséget, ezt is! – Fáradtam öleltem meg a nyakánál fogva.
– Ugyan már, semmiség. Feküdj le! – Majd pár pillanat után folytatta.
– Ne sértődj meg, de előbb zuhanyozz le. Kocsmaszagod van. – A szekrényhez lépett, és letett az ágy szélére egy törölközőt.
A kóterben – és annál a gecinél is – mindig meztelenül aludtunk. Nem gondolkodtam, pucéran terültem el az ágyon. Márti belépve, engem meglátva megtorpant, de nem szólt. Átöltözött, és egy pólóban, sortban, félig ülve helyezkedett a saját oldalára.

– Furának fog tűnni ez a beszélgetés. – Kezdett a mondókájába.
– A bárban azt mondtad, hogy lefekszel minden szembejövő pasival. Jól gondolom, hogy ezt csak a hirtelen düh hozta ki belőled?
– Nem! – Vágtam rá gátlástalanul, amit az éjjel megivott fél üveg még erősített is bennem.