Exkluzív tárlatvezetés

Zita, a volt iskolatársam, hozzám hasonlóan elmúlt 40 éves. Klasszikus márványszoborra hasonlító formáját akkoriban rendszeresen kiélvezhettem, ugyanis csaknem húsz év kihagyás után újra összejöttünk. Egy ideje tárlatvezetéseket tartott a Galériában, értő közönség előtt.
Mindig izgattak az elegáns nők, de Zita hozzájuk képest is egészen más ligában játszott. Miközben a látogatóknak bemutatta a kiállított műtárgyakat, kezei a keleti hastáncosnők finom taglejtéseit idézték, fekete haja súlyosan omlott széles vállaira, csípőjén pedig hívogatóan feszült az alkalomhoz illő rövid szoknya.
– A tárlatvezetésnek ezzel vége. Köszönöm a figyelmüket! Maradjanak még, és élvezzék a remekműveket.
Zita a szokásos fordulattal zárta előadását, aztán – mint mindig – fogadta a gratulációkat, jellemzően a férfiakét, hiszen nem én voltam az egyetlen a világon, akit megigézett Zita jelenléte. Viszont én voltam az egyetlen a világon, akivel Zita jóval többet osztott meg a kisugárzásánál. Ezért nem zavart, inkább felizgatott, amint a férfi rajongók a tárlatvezetés után ügyetlenkedve próbáltak közelebb férkőzni hozzá. Zita persze udvariasan és nagy rutinnal kezelte a szituációt.
– Csodálatos voltál – mondtam neki, és nyomtam egy csókot az ajkára, miután szétszéledtek a látogatók. – Egyszer megajándékozhatnál egy magán-tárlatvezetéssel, amikor csak én rajonghatlak körbe.
– Drágám, jól tudod, hogy te bármikor körülrajonghatsz – Zita meglepetten nézett rám, de a szeme felcsillant.
Együtt indultunk haza. Én vezettem. Amint kihajtottam a parkolóból, Zita megtörte a csendet:
– Tudod mit? Ha annyira akarod, tartok neked magán-tárlatvezetést.
– Jaj, kicsim, csak vicceltem.
– De én komolyan mondom. Most, amint hazaérünk.
– Hogy érted?
– Majd meglátod.
Nem értettem, miről beszél, de már jól ismertem Zitát. Hajlamos volt titokzatoskodni és nekem izgató meglepetéseket okozni. Ezért ráhagytam.
Behajtottam a garázsba. Mikor kiszálltunk az autóból, Zita azonnal kézen fogott és kivezetett a hátsó kertbe, a medence mellé. Sötétbarna szemei ragyogtak a szikrázó napsütésben.
– Ülj le ide, és várj. Mindjárt jövök – mondta, megcsókolt, majd bement a házba. A csók gyanúsan szenvedélyes volt.