Az esztergályos 2. rész

Enyhén ringatózva haladtunk befelé. Egyre csökkent a fák által áteresztett fény. Visszaemlékezve, annak idején hosszabban kellett menni a tisztásig, de talán az emlékek, a kerékpár akkori tolása csapta be az agyam. Kocsival gyorsabban haladtunk. Hirtelen tört ránk a tisztást betöltő napfény. Hunyorogva álltam meg a tisztás szélén lévő méretes farakás mellett. Évával egyszerre léptünk ki a kocsiból. Tiszta levegő járta át a belsőnket. Szótlanul öleltük egymást, csókolózni kezdtünk. Biztos mindkettőnk fejében más emlékek cikáztak, de a testiség felszínre törését már a pillanat heve hozta ki belőlünk. Éva bontotta az ölelésünket, gyerekesen szaladgált, repülést imitálva.

– De jó, de jó, hogy elhoztál. Kár, hogy nincs egy plédünk.
– Miért ne lenne? Még a télről maradt a kocsiban.
Kinyitottam a csomagtartót, előhúztam a táskába behajtogatott nagyméretű plédet, és a farakásra dobtam. Éva boldogsága mindent megért. Szinte tényleg repült a nyakamba. Lendületét kihasználva feltettem a derekamig érő farakásra dobott plédre. A nyakamba karolva húzott magához, szó szerint kiéhezett ragadozóként falta az arcomat, harapdálta az ajkaimat, szívta magába a nyelvemet. A testi vágy elemi vadsággal tört fel bennünk. A felsőjével együtt túrtam fel a melltartóját, kiszabadítva csodás melleit. Én – bár gyengédebben, mint ő – de elkezdtem a melleit birtokolni, felfalni az ajkaimmal, míg a kezem a szoknya alatt matatott, a félre húzott bugyi mellett a már nedves szőrrengetegben keresgélve a függőleges vágatot. Előbb a pillangószárnyat érintettem, majd a síkosságtól, mint a szánkó a havon, csúszott a kezem a tátongó kráter felé. Két ujjamat úgy nyelte be, mint egy víznyelő a farönköket. Nagyon puha, nagyon sikamlós, az ujjaim bőrét nagyon áztató volt. A még regenerálódásban lévő farkamnak egyre kényelmetlenebb lett a nadrág fogsága. Éva – kis dögként – kihúzta az ujjaimat magából, és kéjesen eltüntette az ajkai között. Nyalta, szopta le ujjamról a rátapadt puncilevet. Megjött az étvágyam. Letérdelve elé, bugyiját a seggébe behúzva tettem a puncit teljesen szabaddá. Bódító illat csapta meg az orromat a szőrbozonton keresztül. Mint a vér szagát érző ragadozó, vetettem a prédára, a pinára magamat, a fejemet, és benyaltam a mélyébe.