Árvalány 3. rész

Másnap reggel a nagy csomagokkal elindultak a reptérre. Tamás megnyugtatta a lányt, hogy bármennyi csomagot hozhat és adott neki ajándékba egy bőröndszettet, de arra is figyelmeztette, hogy ahová mennek ott is lehet mindent kapni. Lili nem vitte túlzásba a pakolást, amin a férfi meg is lepődött. Ő ahhoz volt szokva, hogy a nők, akikkel utazott az egész gardróbjukat bepakolták, és amikor odaértek, akkor mégis arról panaszkodtak, hogy mennyi mindent otthon hagytak. A lány panaszára is fölkészült. A repülőút neki már nem jelentett nagy élményt, megszokta és nem foglalkozott vele. Úgy viselkedett, mintha csak kocsival ruccanna át egyik helyről, a másikra, de a lány csodaként élte meg a repülést és ezt a csodát meg is akarta osztani a férfival. Tamás örült, hogy a családi géppel mentek és más nem látta a lány lelkesedését, bár emlékezett arra, hogy Péter is mennyire imádta a repülést. Lilit nem lehetett elhúzni sem az ablaktól, ahová szinte rátapadt és lelkendezve nézte a hófehér felhőket, a pici autókat, a házakat, a tájat, amely innen föntről annyira más és csodálatos volt számára. A leszállás után hosszan csókolta a férjét.
– Köszönöm neked ezt a csodát! – mondta rajongva.
– Nincs mit – a férfi nem tudta átélni a csodát, de élvezte a lány lelkesedését, mert tudta, hogy őszinte.
A reptéren egy kocsi várta őket sofőrrel, és tényleg nem kellett a csomagokkal foglalkozniuk, a város felé indultak, ahol a tengerhez érve egy hajóba szálltak át. Lili ezt is lelkesen fogadta. Csodálattal nézte Velencét, a házakat, a vizet, a hajókat. A kis mólóra lépve újra körülnézett és a férje nyakába csimpaszkodott.
– Mondtam már, hogy mennyire imádlak? Ezért a látványért nem is tudom, mit adhatok neked cserébe – Tamás elmosolyodott.
– Nem kell mindenért adnod valamit, de a látványért majd azért behajtok némi jutalmat, hiszen minden rajtam múlt, az is hogy most süt a nap.
A lány is elnevette magát. A férfi fölkapta és már vitte is a karjaiban fölfelé a lépcsőn a márvány lépcsőházban. A sofőr ment mellette, nyitotta neki az ajtót, majd a kezébe adta a kulcsokat és elköszönt. Lili próbált körülnézni, de nem igazán sikerült, mert a férfi a hálószobába vitte és letette az ágyra.