Meseország 1-2. rész

1. rész – Aranybozont legendája
Aranybozont királynő szex iránti étvágya legendás volt az egész királyságában. Pletykák keringtek arról, néha annyira kanos volt, hogy három medvét is megbaszott. De csak ez egy gonosz hazugság volt. Aranybozont soha nem dugott meg egy állatot sem. Azonban a kastélyában minden szakácsot, szolgát és istállófiút, igen. Néha egyenként, máskor egyszerre többeket is. De Aranybozontnak ennyi kurválkodás ellenére még soha nem volt orgazmusa. Minden farokkal volt valami problémája: némelyik túl nagy volt, mások túl kicsik. Arról álmodozott, hogy egyszer talál egy pont megfelelő faszt.
Amikor betöltötte a huszonhatodik életévét Aranybozont annyira elkeseredett, hogy parasztlánynak álcázta magát és elhagyta a kastélyt, hogy találjon egy férfit aki kielégítheti. Kilenc helyi férfival feküdt össze az első napján, de bár mindannyian tisztességesen elintézték, egyik sem volt megfelelő. Bejárta az egész királyságot, felajánlotta magát minden fiatal férfinak, akivel találkozott. Csodálatosan szép testével könnyű volt rávenni őket, hogy lovagolhasson rajtuk. Egy pillantást vetettek aranyszínű hajára, gyönyörű arcára és bársonyos vállaira – legyünk őszinték, főleg a telt kebleit stírölték –, és arra gondoltak:
– „Ó, bárcsak simára kefélhetném az agyadat! ”
Aranybozont szívesen vállalta. De bár minden férfi, akit a puncija magába szippantott, keményen megdugta, sosem elégült ki.
Hónapokig tartó utazás – és üzekedés – után Aranybozont egy öreg, sötét erdőbe érkezett. A vidéken mindenki elkerülte az erdőt, mert egy gonosz boszorkány lakott benne. A boszorkányról azt mondták, hogy kannibál, de a róla és a három medvéről szóló pletykák miatt Aranybozont tudta, hogy nem hihet el mindent, amit hall. Besétált az erdőbe. Egy óra séta után egy vékony ösvényen eszeveszett sikoltozást hallott. Ahogy közelebb ért már kivehette a szavakat is..
– Jancsi ó Jancsi. Igen, igen! Baszd meg! Dugd be! Julcsa, te szopd a mellbimbóimat! Nem, nem így. Harapj meg!... Rendesen, te kurva!... Jancsi, mit csinálsz?... Nem, nem, nem! Az én pinámat, nem a Julcsáét... Igen... Pontosan ott... Sokkal jobb!
Aranybozont kilépett egy tisztásra, és meglátta a legfurcsább házat, amit valaha látott. Nem téglából vagy cementből készült, hanem vibrátorokból. A falait sokféle vibrátor alkotta. A gerendák hosszú vékony vibrátorok voltak, a tetőt pedig vastag erezett punciturkálók fedték. Aranybozont már csak a házat nézte. A szex hangjai még kanosabbá tették.
– Basszál velem, Jancsi! Most pedig hagyd, hogy Julcsa vegye át az irányítást. Jancsi, te gyere ide, és hadd kóstoljam meg a csodálatos farkadat.
Aranybozont benézett a dildó-ráccsal ellátott ablakon, és elmosolyodott.
„Ha az emberek erre gondoltak, hogy a boszorkány kannibál, akkor nincs mitől tartanom. Igen, egy férfi húsát tömi magába, de határozottan olyan módon, amivel szimpatizálok”.
A boszorkány nem viccelt. Jancsi farka csodálatos volt. Az asszony mélyen torokra tolta, és Jancsi ujjai belemarkoltak hosszú fekete hajába. Julcsa – akinek valami remek segge volt – a boszorkány alatt kuporgott. Egy nagy, kétoldalas vibrátort tartott a kezében. A lány beledöngölte a boszorkány kéj-alagútjába, majd ráhúzta magát a másik végére. Aztán dicséretes ügyességgel elkezdte előre-hátra ringatni a csípőjét. Julcsa felnyögött, és a melleit marcangolta. Jancsi előrehajolt, és megcsapkodta a boszorkány fenekét, miközben az mohón szívta.
Aranybozont már túlságosan be volt gerjedve ahhoz, hogy passzívan nézze. Az ablakos dildókért nyúlt – abban a reményben, hogy az egyik leválik, és meg tudja dugni magát. Abban a pillanatban, amikor megérintette a vibrátorok házát, fényes villanás és mennydörgés hallatszott.
– A fenébe is. Utálom a megszakított közösülést! – kiáltotta a boszorkány. Elengedte Jancsi farkát. – Megnézem, ki az. Ti ketten tartsátok magatokat melegen és nedvesen.

Egy pillanatra meg kell pihennünk Aranybozont keblein. Mellékesen már megemlítettem őket, de még többre van szükség ahhoz, hogy érzékeltessem, milyen nagyszerűek voltak. Puhák, simák, enyhén cserzettek, és tökéletes méretűek a dögönyözéshez. Hipnotikusan ringatóztak Aranybozont minden egyes lépésénél. Úgy tűnt, hogy a bimbói átszúrnak bármit, amit visel és igyekeznek kiszabadulni. A mellbimbói sötétek és állandóan duzzadtak. Kétségbeesetten könyörögtek, hogy nyalják és rágcsálják őket.
Aranybozont életét a mellei mentették meg. A boszorkány – mint általában a boszorkányok – nem volt megbocsátó. Amikor valaki feldühítette, eléggé hisztérikussá vált. Ha nagyon dühös volt, akkor a legrondább, legbüdösebb vibrátort adta oda, amit csak talált.
– Naponta legalább kétszer bassza meg magát ezzel – utasította a nőt aki megzavarta.
Aranybozont a mellei miatt megúszta ezt a kezelést. Amikor a boszorkány meglátta Aranybozontot, a dühe azonnal eltűnt. Felváltotta a vágy. A begerjedt Aranybozont kipirult. Az arca halvány pirosra színeződött, és telt ajka nedvességtől csillogott. A fűző amit viselt túl szoros volt. Agresszíven lökte feljebb a csöcsöket. A vállai és a mellei felső harmada szemérmetlenül kilátszottak.
A boszorkány elmormolt egy varázsszót és Aranybozont egyik mellbimbója kibuggyant a fűzőből. A boszorkány elmosolyodott.
– És mit tehetek érted, drágám?
– Elnézést a zavarásért. Én vagyok ennek a földnek a királynője.
– Ebben az erdőben nincs más királynő, csak én – nézett rá a boszorkány. Nem az arcát nézte. Szándékosan az újonnan feltárt mellbimbót csodálta. A boszorkány arra gondolt, milyen jó lenne azt a rózsaszín mellbimbót bekenni finom krémmel, és tisztára nyalni. Vagy talán a bor jobb lenne?
– Én sem gondoltam másként. Csak segítségre volna szükségem, te pedig varázsló vagy. Azt hiszem, segíthetsz nekem. Életem során sok faszt kipróbáltam, de egyik sem jött be. Nem tudom mi a bajom. Soha nem volt orgazmusom.
– Nagyon sajnálom, drágám – mondta a boszorkány. – Pedig az orgazmus nagyon szórakoztató.
– Szóval, hallottam rólad.
– Lehet, hogy tudok segíteni, de nem a két szép szemedért.
– Adok neked két láda gyémántot.
– Mit csináljak velük? Gazdag vagyok. Sikeres vibrátor forgalmazói vállalkozásom van. De azért érdekelne ez a gyémánt dolog is.
Közelebb lépett Aranybozonthoz. Becsípte a mellbimbóját a hüvelyk – és a gyűrűsujja közé.
– Nem rajongok a nőkért – hűtötte le Aranybozont.
– Nem gondolhatod komolyan – mondta a boszorkány. – Őszintén azt mondod, hogy nem érzel semmit, amikor ezt teszem? – A boszorkány a szájával beburkolta Aranybozont mellbimbóját. Megszívta, miközben a nyelve hegyével körbejárta a megemelkedő dudort.
– Semmiség. Kicsit csiklandoz.
– Mi van, ha ezt csinálom?
A boszorkány felhúzta Aranybozont szoknyáját, és ujjait Aranybozont csiklójához szorította. Kis körökben dörzsölni kezdte.
– Szigorúan technikai szempontból: értékelem, amit csinálsz. Dicséretes, ahogy az összes ujjadat beleadod. A legtöbben csak egyet vagy kettőt használnak. Nyilvánvalóan ügyes vagy, csak nekem ez nem megy.
A boszorkány soha nem tért ki a kihívások elől. Letérdelt Aranybozont elé, és beledugta a nyelvét a puncija ajkai közé. Könyörtelenül csapkodta a nyelvével. Ugyanakkor az ujjai tovább dörzsölték a csiklóját.
– Nem veled van a baj, hanem velem – jegyezte meg Aranybozont udvariasan. Látta, hogy a boszorkány eltökélt.
– Tinédzser koromban élveztem a nyelveket és az ujjakat. Miután éreztem magamban egy jó faszt, ez volt az egyetlen dolog, amit szerettem. Nem hiszem, hogy tudok pihenni, amíg meg nem találom a tökéletest.
Hirtelen érezte, hogy egy farok belenyomul. Lenézett, és látta, hogy a boszorkány egy vibrátort tart a kezében. A boszorkány beljebb tolta, ameddig Aranybozont hüvelye engedte, majd finoman forgatni kezdte. Az élvezet apró lökései végigsöpörtek a gerincén, és végig a pináján.
– Tessék – nevetett a boszorkány. – Ha faszt akarsz, itt van egy.
A földre nyomta. Aranybozont csípője tekeregni kezdett, és a boszorkány örömmel látta, hogy milyen nedves a hüvelye. Tíz perc elteltével a boszorkány rájött, hogy eltart még egy ideig, amíg Aranybozont orgazmust érez. Egy pillanatra megállt, és felhúzta saját szoknyáját. Ezután ráereszkedett Aranybozont nyelvére.
– Nyalj ki, amíg én dolgozok.
Aranybozont még soha nem nyalta meg egy nő punciját sem. Kicsit ideges volt. Megpróbált arra gondolni, hogy ő mit szeretne. Nyelvét a boszorkány szeméremajkaihoz szorította, és meghallotta a nyögését. Az óramutató járásával megegyező irányban körözött a nyelvével. Vagy talán jobb lenne az óramutató járásával ellentétes? Megpróbálta módszeresen használni a nyelvét. Zónákra osztotta a puncit, és úgy döntött, hogy mindegyiket szisztematikusan kezeli. A külső ajkak megnyalásával kezdte, majd befelé mozdult. Időnként szopta is, de főleg a nyelvére hagyatkozott. Azoktól a férfiaktól, akiket leszopott, már tudta, hogy a nyelve tehetséges. Aranybozont lenyűgözően kezdett a nyalásba, de mielőtt igazán belefoghatott volna a tervébe, megszakadt a koncentrációja. A beléje nyomuló vibrátortól túl jól érezte magát. Szédült.
– Csináld így tovább! Bassz meg! Tovább! Soha nem volt még ilyen jó.
– Engem felejts el. Megkapod tőlem az első orgazmusod – ígérte a boszorkány. Fokozta lökésének ütemét. Aranybozont abbahagyta a nyalást, és élvezte a gyönyör hullámait.
Tizenöt perccel később Aranybozont előre-hátra csóválta a fejét, izzadt, lihegett és három nyelven kiabált.
– Olyan közel vagyok! Azta! Ó, igen! Icasha ni polo ayaya (ami a Trolloknál azt jelenti, hogy "élvezek")! Bassza meg. Igen! Lahahahhaha (ami egyenrangú a „Csak még egy kicsit tovább! ” kifejezéssel) ”
Kicsit hosszabbnak bizonyult mint egy fél óra. A boszorkány keze fáradni kezdett. Az elszántságtól komoran folytatta.
– Mindjárt jövök – sikoltotta ismét Aranybozont.
– Ezt mondtad fél órával ezelőtt is.
Tíz perccel később Aranybozont még mindig nem érte el az orgazmust.
– Feladom – a boszorkány sóhajtott. – Lehetetlen eset vagy.
Aranybozont gyengének érezte magát. Fájdalmat érzett.
– Mindig így van. Úgy érzem, el fogok élvezni, de nem tudok.
– Valóban meg kell találnunk neked a tökéletesen illeszkedő faszt. Azt hiszem, pontosan tudom a dolgom. Kövess engem.
A házban Jancsi és Julcsa mindketten magukat izgatták.
– Mit csináltok? – kérdezte a boszorkány. – Nem udvarias önkielégítést végezni, ha vendégeim vannak.
– Azt mondtad, hogy tartsuk magunkat melegen és nedvesen.
– Ó igaz. Elfelejtettem. Jó rabszolgák vagytok. Folytassátok.
A boszorkány az ágyához sétált, és kihúzott alóla egy nagy fémládát. Nagy ezüst zárja volt, és egy varázsszóval kinyitotta. A láda felnyílt, és benne volt egy hosszú, ívelt vibrátor. Olyat Aranybozont még soha nem látott. Arany szalagokkal volt bordázva, és smaragddal volt kirakva. Mindegyik kő csillogott a fényben.
– Ez a legvarázslatosabb vibrátor, amit valaha alkottam. Tizennyolc év cölibátusba telt míg elkészült. Minden szexuális gondolatommal belevarázsoltam, és higgy nekem, rengeteg ilyen volt. Akkora örömet okoz, hogy aki ezzel átéli az orgazmust, az olyan erőset élvez, hogy mély kómába esik, amiből nem lehet felébreszteni. Neked nem lehet orgazmusod, ezért a számodra biztonságosnak kell lennie.
– Hogy segít ez nekem?
– Ez a vibrátor egyben erős varázspálca is. A tökéletes farokhoz vezet, ha azt teszed, amit mondok. Dörzsöld a vibrátor fejét a csiklódhoz, és mondd ki ezeket a varázsszavakat:
„Zsibongó vibrátor nyomul a puncimba,  
Hol az a fasz, ami rendesen megdugna? ”
Amikor a varázsszavakat kimondták, a vibrátor szikrát hányt, sziszegni és zizegni kezdett. Aranybozont a levegőbe emelte, és ha a tökéletes fasz irányába mutatott, világítani kezdett. A szerencsétlenség az volt, hogy a vibrátort magasan kellett tartani, hogy működjön.
Aranybozont kisétált az erdőből, és átment a szomszédos falvakon, miközben feltartotta a vibrátort. Sok paraszt nevetésben tört ki. Azt fontolgatta, hogy elrendeli a gúnyolódók lefejezését, de az persze azonnal felfedné, hogy ő a királynő.

Három napig gyalogolt, majd átkelt a hegyeken is. Valahányszor elfáradt emlékeztette magát, hogy nemes küldetést teljesít. Minden reggel, amikor felébredt, újra kellett töltenie a vibrátort. A csiklójához dörzsölte a vibrátort, és elmondta:
„Zsibongó vibrátor nyomul a puncimba,  
Hol az a fasz, ami rendesen megdugna? ”
Elkeserítő volt. A vibrátor olyan remegést produkált a gyönyörtől, mintha egész nap randizott volna.
De csak az, a pinája nem. Séta közben azon fantáziált, mit tenne, ha végre megtalálná a tökéletes faszt. Végül elérte a Fehér királyságot. Ez egy nagyon puritán királyság volt, ahol a legtöbb férj és feleség havonta egyszer szexelt, akkor is csak misszionárius pózban a lepedő alatt. Amikor a fehér királyság polgárai meglátták Aranybozontot aki egy szikrázó péniszt cipelt, mindannyian megbotránkoztak. Elfordították a tekintetüket, és néhányan levelet akartak küldeni a királynak, amelyben követelik a letartóztatását.
A Fehér Királyság népe szerette az uralkodóját. Az erény mintaképe volt. Élete a királyság alapelveit példázta. Tinédzser éveit úgy élte át, hogy egyszer sem maszturbált; amikor egy nő bokája kivillant udvariasan elfordította a tekintetét; és szűz volt, amikor megházasodott. Három évvel ezelőtt feleségül vette élete szerelmét, Eleanor hercegnőt. Rendkívül boldoggá tette. Folyton beszélgettek, kézen fogva sétáltak, és néha átölelték egymás. Csak egyszer 'szerelmeskedtek', ez pedig a lányuk, Hófehér fogantatása volt. A szeretkezésük egy felettébb udvarias aktus volt, természetesen csakis lepedő alatt.
Amikor Eleanor meghalt, a király szíve megszakadt. Életét annak szentelte, hogy Hófehért nevelje, amennyire csak tudta. Hófehér lázadó lány volt, aki mindig huncutkodni akart. Nehéz volt egyedül nevelni, de Fehér király soha nem gondolt arra, hogy újra nősüljön. Miután Eleanor meghalt, megesküdött, hogy soha többé nem fog szeretni – és főleg nem szeretkezni.
A Fehér király palotájába vezette a mágikus vibrátor. Felsétált az ösvényen a palota kertjébe ahol a király ült és az elvesztett feleségére gondolt. Amikor Aranybozont látta, hogy a vibrátor a királyra mutat, megörült. Megtalálta a tökéletest! Előrerohant, sikoltozva örömében, és közben letépte a fűzőjét. August – a király – hallotta a nő kiabálását, és felnézett. Megdöbbenve látta, hogy két csupasz, libegő mell száguld feléje. Ösztönösen elfordította a tekintetét.
Egy pillanattal később Aranybozont már rajta is volt. A földre lökte, és kicsatolta az övét.
– Ki vagy te? Mit csinálsz? – hebegte az előtte tornyosuló melleknek.
– Aranybozont királynő, örülök, hogy találkoztunk, és én éppen lerángatom a nadrágodat, hogy jobban megbasszalak, mint valaha.
– Hogy merészeled – berzenkedett August, miközben a királynő kihúzta a farkát.
Aranybozont lecsapott a farkára. Gyengéden megcsókolta, és elképzelte, milyen csodálatos érzés lesz majd ha magába dugja.
– Ne aggódj – mondta két mohó szívás között. – Mindent elmagyarázok, miután megbasztalak.
– Ez határozottan obszcén – állapította meg a király. Eddig csak egyszer szexelt, és Eleanor még soha nem csinált vele semmi olyan romlott dolgot, hogy a farkát szopja.
– Őrök! Őrök! Segítség!
Ahogy az őrök közeledtek, a király rájött, hogy amit az asszony a faszával művel, az egyáltalán nem rossz. Valóban obszcén, de kurva jó érzés volt. Annyira forró volt a nedves és csúszós szája, hogy kőkeménnyé tette. Aranybozont simogatta a Fehér király hímtagját, megragadta és a mellei közé szorította. Fel-alá billegett, és megnyalta a farka hegyét valahányszor a közelébe ért.
Az őrök kivont karddal érkeztek. – Mi az?
– Ó, már minden rendben van – nyögte a király. – elmehettek.
Egy újabb perc múlva a király remegni kezdett, és már kis híján belelőtte a spermáját Aranybozont szájába.
– Ne merészeld – korholta a lány. – Egész életemben ezt a faszt kerestem. Most, hogy megvan addig nem leszek elégedett, amíg nem pumpál bennem.
Ezzel Aranybozont felemelkedett, és elkezdte levetni a többi ruháját. A király Eleanorra kezdett gondolni.
– Nem tehetem – mondta a király. – A feleségem...
– Ne aggódj. Meg fogja érteni. Talán később hármasban is játszhatunk?
– Ő... meghalt.
– Akkor nincs semmi probléma, ugye?
Aranybozont megragadta August farkát, és a lába közé vezette. Annyira nedves volt, hogy azonnal becsúszott.
– Megesküdtem, hogy soha nem szeretkezek más nővel – tiltakozott a király.
– Akkor semmi baj, mert nem is akarok szeretkezni veled. Baszni fogunk.
Aranybozont elkezdte köszörülni a csípőjét Auguston. Elképesztő volt. Egész testében érezte őt. Olyan kemény volt... és tökéletes! Ő már annyi férfit megbaszott az életében... nagyjából ahánnyal csak találkozott. Sokan közülük nagyobbak és vastagabbak voltak August királynál, de egyiküket sem érezte ilyen jónak. A körmei a király hátába mélyedtek, és könyörtelenül meglovagolta.
August kezdeti fenntartásai elillantak. Soha nem érzett még távolról sem ennyire kellemeset. Lelkesen kezdte viszonozni Aranybozont lökéseit. Az érzések, amiket átélt, erősebbek voltak, mint bármi, amit valaha érzett.
– Bassz meg, bassz meg! – üvöltötte Aranybozont. Az érzések csodálatosak voltak. Úgy érezte az egész testében, tűzijáték robbant fel.
– Jövök én is!! Hamarosan jövök. Közel vagyok... Ohhhhhh!
Az élvezet addig gyarapodott, amíg Aranybozont már önkívületben rázta a fejét. Megragadta a melleit, és a király faszára nyomta a punciját, amilyen erőteljesen csak tudta. Nem kapott levegőt. Ez már túl sok volt. A teste remegni kezdett. A hüvelyi izmai is görcsbe rándultak. A lány kitört.
– Ó, jaj, jaaaaj!
Aranybozont végre átélte élete első orgazmusát!
Kimerülten mászott le a király farkáról.
– Szóval, mielőtt... elkezdtük volna..., úgy tűnt.., hogy ki akarsz faggatni. Most bármire válaszolok.., kérdezz... amit csak akarsz – kapkodta a levegőt.
– Hozzám jössz? – kérdezte a király.
– Ez így egy kicsit hirtelen jött – lihegett Aranybozont. – Bár egy ilyen orgazmus után a válasz: igen.
A király hímtagjára nézett.
– Ó, te szegény kedves – mosolygott szerelmesen a csillogó királyi faszra. – Még mindig kőkemény. Azt hiszem, újra meg kell lovagolnom.

2. rész – Az 1001. éjszaka
Fehér August egész életében arról álmodozott, hogy boldogan él, míg meg nem hal. Amikor kisfiú volt, és a nagynénje lefekvés előtt mesélt neki, soha nem tudott elaludni, amíg ki nem mondta ezeket a varázsszavakat: „... aztán boldogan éltek, míg meg nem haltak”. Csak akkor tudta becsukni a szemét, és elaludni.
August huszonnégy évesen Fehér Királyság ura lett, majd két évvel később feleségül vett egy hercegnőt. Esélyei, hogy boldogan éljen, elromlottak, amikor felesége belehalt a szülésbe. Augustnak egyedül kellett felnevelnie kislányukat. A következő tizennyolc év nehéz volt számára. Életét annak szentelte, hogy jó apa legyen, de August gyakran magányos volt – magányos és kanos. A szex gondolata a legkellemetlenebb pillanatokban úszott be a fejébe.
Lehet, hogy csak egy kellemes sétát tett a palota területén, és hirtelen rájött, hogy a farka keményen tombol.
Beszédet mondott de rájött, hogy elfelejtette mit akart mondani, és ehelyett egy meztelen, kitárulkozó nőt képzelt el.
Soha nem számított arra, hogy újra szerelmes lesz, de ekkor Aranybozont belépett az életébe. Gyönyörű, szenvedélyes, arany hajú, nagy mellű, gömbölyded, szellemes, beszédes, együtt érző, kiszámíthatatlan, csodálatos ribanc. Amikor a lány elfogadta a házassági ajánlatát azt gondolta magában: „ezúttal biztosan boldogan fogok élni, míg meg nem halok. ”
De a dolgok ritkán mennek ilyen könnyen.
August és Aranybozont egy hét országra szóló lakodalmat tartott. A fogadás után a király és a felesége a királyi hálószobába rohantak, és elkezdték letépni a ruháikat. Csak egyszer dugtak egy igazit, mielőtt összeházasodtak, és mindketten kétségbeesetten vágytak egymásra.
– Alig várom, hogy szerelmeskedhessek veled – jelentette ki August.
– Szükségem van a farkadra mélyen itt bennem – válaszolta Aranybozont.
– Te tökéletes vagy.
– Most pedig megbaszol! Azonnal! – követelte Aranybozont. Letépte a fűzőjét, és telt mellei szabadon lendültek. Elmosolyodott az új férj nadrágjában látott dudoron. De aztán szörnyű hibát követett el. Ahelyett, hogy egyszerűen csak ráugrott volna, még egy utolsó bókot mondott neki.
– Az összes férfi közül, akik megbasztak te voltál a legcsodálatosabb.
August teste megfeszült.
– Hány férfi jelent ez?
– Tudod, – válaszolta a lány – sosem jutott eszembe, hogy számoljam. Azt hiszem... néhány száz volt.
– Mennyi!?
– Igazad van – vette észre magát a lány. Régóta keresett már egy olyan faszt, ami tökéletesen illeszkedik hozzá. – Valószínűleg közelebb van az ezerhez.
Aranybozont csak most vette észre August arcán a rémült kifejezést.
– Ne aggódj szerelmem – nyugtatta meg – te lehetsz az ezeregyedik, de te vagy az egyetlen férfi, akivel orgazmusom is volt... – Aranybozont kúszott felé az ágyon. – és most azonnal adhatsz még egyet.
Amikor Aranybozont az ágy széléhez ért, és August nadrágja alá nyúlt, rájött, hogy a hímtagja már nem merev. Leeresztett, mint egy lyukas labda.
– Ezer, ezer, ezer – motyogta, mint egy mantrát éneklő szerzetes.
Aranybozont átfogta ajkaival August élettelen tagját. Megforgatta a nyelvét a fej körül, és megfürdette a nyálában. Megfogta a herezacskót, és finoman megszorította az ujjaival. Nem változott semmi. August még mindig azt motyogta: „ezer, ezer, ezer”.
Magában élénken elképzelte, ahogy a kedves új királynőjét dugják. Elképzelte, ahogy vonaglik, liheg és zihál más férfiak karjaiban. Eszébe jutott ahogy a lába más férfiak derekára fonódik, a teste más férfiak csípőjéhez simul, a puncija szorosan körülveszi a többi férfi farkát. Ezer másik férfiét! Ezer. Ezer. Ezer!!
Aranybozont könyörgött Augustnak.
– Mit számít, hogy egy vagy ezer volt? Egyikük sem volt olyan csodálatos, mint te.
Egyetlen válasza ez volt: „ezer”.
August és Aranybozont nem szexelt a nászéjszakájukon. Rendkívül csalódott volt, de uralkodott a dühén, mert remélte, hogy hamarosan túl lesz rajta.

Másnap délelőtt a királyi feladatait végezte, de August már más ember volt. Amikor gazdasági tanácsadója megkérdezte, mennyivel kellene emelni az adókat tartományonként, azt válaszolta, hogy „ezer”.
– Ezt nem gondolhatod komolyan – tiltakozott a tanácsadó. – Ez megnyomorítaná a parasztokat a tartományaikban.
– Ezer – ismételte August.
Arra a kérdésre, hogy hány korbácsütést kell mérni arra a férfira, akit lopáson kaptak, ismét „ezer” volt a válasz.
– Kenyérlopásért? – tiltakozott a királyi ostortartó. – Lehet, hogy nem éli túl.
– Ezer – ismételte August.
Aznap este Aranybozont találkozott a férjével. Vékony selyem negligee-be öltözött. Hevesen rárontott, de nem tudta felállítani a faszát.
– Sajnálom, királynőm.
– Ez nevetséges!
– Egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből ezt a számot.
– Nem akarsz engem? – kérdezte Aranybozont. Kinyújtózott előtte, és megnyalta a középső ujja hegyét. Elmosolyodott, amikor látta, hogy a férfi tekintete elmerül azon, amit csinál. Kitárta a lábát, és az ujját a csiklójára emelte. Megmasszírozta a merev bimbót, és mélyen felnyögött. Mutató – és gyűrűsujjával széttárta a belső redőket. Középső ujja leereszkedett a nedves barlangjába. Ellenállás nélkül becsúszott.
– Annyira átnedvesítesz – susogta miközben ki-be nyomta az ujját. Érzékien végigsimította a nyelvét az ajkán.
– Nem szeretnél most bennem lenni? , meggyötörni, belém élvezni? Nem szeretnéd most levenni a köntösödet és alaposan megbaszni?
August farka még akkor sem keményedett meg, amikor ezt a pazar látványt nézte.
– Nagyon akarlak – motyogta. – De...
– Tudom – sikoltotta Aranybozont. – Ezer!
A következő héten Aranybozont minden trükköt bevett, amit csak tudott. Fekete bőr macskaruhát viselt, August-ot szopással ébresztette, megkötözte és egy órán keresztül szopta, illatos olajat öntött a mellére és táncolt neki. Ezután a hímtagját csúszós emlői közé szorította, és lassan masszírozta. Semmi sem működött.
Végül rájött, hogy itt drasztikus intézkedésekre van szükség.
– August – mondta. – Valahogy az az érzésem, problémáid vannak a múltammal mert előttem te csak egy nővel feküdtél le. Ha néhány másik nővel is dugtál volna már, kétlem, hogy ennyire zavarna. Amit tennünk kell, az az, hogy megtaláljuk a módját, hogy utolérj engem.
– Azt akarod, hogy más nőkkel feküdjek le? – a gondolat elborzasztotta August-ot.
– Te tényleg olyan prűd vagy. Engem egyáltalán nem zavarna.
– Nem tudom, képes lennék-e rá.
– Úgy gondolom, ha elkap néhány meztelen nő akik a testük közé akarnak szorítani, újra életre fogod kelteni ezt a képességet.
– Sok nő egyszerre? Még csak fel sem merült bennem az ötlet.
– Azt hiszem, tartanunk kellene egy jó kis orgiát. Vagy inkább a valaha volt legnagyobb orgiát. Meghívhatunk minden előkelő nemest és a szomszédos országok uralkodóit. Ez lehetne egy diplomáciai esemény is. Talán tartós békét teremthetünk gátlástalan kurválkodással.
– De... – tiltakozott August.
– Bízz bennem. Tetszeni fog – mondta határozottan.
És így döntöttek.

Aranybozont ugyanazon a napon küldöncöket küldött az ország minden sarkába. A küldöncök leveleket vittek magukkal, amelyek minden uralkodót, herceget, hercegnőt, urat és hölgyet meghívtak az orgiára. Aranybozont megkezdte az előkészületeket. A palota nagytermét (amelyet általában bankettekre használnak) kitakaríttatta, és megtöltötte ágyakkal. Olyan kiegészítőket irányított oda, mint a szőlő és a bor. Illatos gyertyákat szereltetett a csillárokba, és felbérelt egy zenekart, hogy romantikus zenét játsszon. Elrendelte, hogy a nagyterem falait finom mintás selymekkel borítsák be, és August őseinek festményeit erotikus illusztrációkkal helyettesítette.
A palota előkészületei két hétig tartottak. Ebben az időszakban August még impotens volt, de Aranybozont már nem szorongott emiatt. Bízott benne, hogy az ötlete működni fog.
A tervezett napon izgatottan ébredt. A lány August ernyedt tagjára pillantott, és elmosolyodott.
– Már nem sokáig – suttogta.
Aznap reggel végigjárta a palotát, és meggyőződött róla, hogy minden rendben van. A vendégek kora este kezdtek érkezni. Mindannyiukat a nagyterembe vezették, és megmutatták a helyüket (az ülőhelyek ábécé sorrendben voltak).
Előételeket szolgáltak fel, és az emberek csevegtek. Az időjárásról és a legutóbbi pletykákról beszélgettek. Feszültség volt az egész szobában. Aranybozont és August a nagyterem legnagyobb ágyán feküdtek.
– Azt hiszem, mindannyian idegesek – jegyezte meg Aranybozont. – Szerintem meg kellene törni a jeget.
– Hogy érted?
– Tudják, hogy orgiára jöttek ide, de nem igazán tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Nézze meg például Óz királyát. Olyan kemény, hogy nem tud egyenesen ülni. Nézd, egyenesen Sohaország királynője ruháját nézi. Fogadjunk, azt képzeli el ahogy kihámozza belőle. A szemeiből látom, hogy ő is ezt akarja, de egyikük sem mer kezdeményezni.
– Igazad van – ismerte el August.
– Mindannyian félénkek. Szükségük van egy kis segítségre, és mivel te vagy a házigazda, ez a te felelősséged.
– Mit javasolsz?
– Állj fel, és mondd: Kezdődjék az orgia!
– Ezt nem mondhatom.
– Pedig ki kell mondani.
– Rendben, jól van. – August ezer beszédet mondott már életében, de soha nem érzett akkora pillangókat a gyomrában amelyeket ebben a pillanatban.
– Legyen a... Legyen a... – dadogta. Aranybozont rámosolygott, sürgette. Megköszörülte a torkát, és újra megszólalt, most már hangosabban.
– Indulhat a kurválkodás!
A reakció azonnali volt. A kanos nemesek százai akcióba lendültek. A ruhák szakadtak, az ajkak éhesen találkoztak, a nyelvek átcsúsztak a testeken, a körmök karmolták a hátakat. August feje megbillent. Soha nem látott még olyat, mint az előtte kirobbant vad hancúrozás.
– Csatlakozzunk – mondta Aranybozont, és felállt a férje mellé.
August bólintott. A torka kiszáradt, a nyelvét pedig nehéznek érezte a szájában.
– Ne pánikolj! – nyugtatta meg. Kicsatolta az övét, és kihúzta a hímtagját. Még mindig nem volt kemény. August kényelmetlenül feszengett a szexuális aktusok miatt a szobában és nem tűnt valószínűnek, hogy ez megváltozna.
Aranybozontnak támadt egy ötlete. Egy közeli ágyhoz sétált, amelyen négy nő dörzsölte egymáshoz a testét egy leszbi ünneplés keretében. Odament, és megérintette az egyik vállát. Felnézett a zamatos mellről, amelyet mohó szeretettel harapott.
– Mit kívánsz Aranybozont királyné? – kérdezte az asszony.
Aranybozont felismerte a négy nőt: a négy elem tündérei.
Akit Aranybozont megkoppintott, az a Tűztündér volt. Ébenfekete bőre volt, amelyen izzadság csillogott, és rövid göndör haja. Szinte lapos volt a mellkasa és izmos teste hullámzott minden mozdulatától.
A tündér, akinek a mellein élvezkedett a Föld barna hajú tündére volt. Bőre az őszi levelek aranybarnája, teste pedig teltebb, kerekebb. A melle nagy és lelógó, sötét mellbimbókkal. Minden kilégzéssel együtt lendültek vele.
A Széltündér vékony keleti lány volt, és fekete haja magától mozgott, mintha egy vihar közepén lenne.
A negyedik a szőke hajú, sápadt bőrű, tengerkék szemű, Víztündér volt. A pletyka szerint valahányszor egy hajó elveszett a tengerben, a víz tündére a fuldokló matrózokat a háreméhez csapta.
– Tudom, hogy ti négyen jól érzik magukat – mondta Aranybozont a tündéreknek. – De vajon segítenétek-e nekem a férjemmel.
– Szeretnénk – válaszolták egyszerre.
– Feküdj ide, királyom – kérte Aranybozont.
A tündérek félrehúzódtak, hogy helyet teremtsenek a matracukon. August lefeküdt, a víz és a tűz tündérei pedig fel-alá járták ujjaikat a mellkasán. A föld – és széltündérek megragadták Aranybozont-ot.
– Ne engem! – tiltakozott a lány. – Nem igazán rajongok a nőkért. Én eddig csak eggyel voltam, és az volt a kivétel...
– Ne harcolj velünk – mondta a föld tündére, miközben lebirkózta egy párnadombra. A széltündér meghúzta az egyik mellbimbóját és ráfújt. A lehelete mint a hideg szellő tél közepén. A mellbimbója válaszolt, megduzzadt és kőkemény lett.
– Rávesszük a férjed, hogy figyeljen minket – suttogta a föld tündére.
Aranybozont feladta a harcot. Egy mély csókban találkozott a föld tündérével. A szája olyan ízű volt, mint a friss eper. A tündér a szájába dorombolt. A tündér ajka Aranybozont nyakára ereszkedett. Széltündér a nyelvével egy vonalat kezdett húzni Aranybozont mellkasától lefelé a hasán. Az egész teste libabőrössé vált.
Ezalatt a víz és a tűz tündére nyaldosta és szívta August farkának minden centiméterét. Felesége leszbikus bohóckodásait és a két nimfomániás egyidejű erőfeszítéseit figyelve, ahogy felváltva szopogatják, August-nak sikerült elterelnie figyelmét felesége ezer korábbi szeretőjéről. Pénisze merev zászlórúddá vált.
– Jó munka, lányok – mondta Aranybozont vidáman, és utána nyúlt.
A Víztündér úgy ütötte félre a kezét, mint egy bosszantó rovart.
– Hadd basszam meg először.
Aranybozont úgy vélte hogy ez így tisztességes.
– Rendben.
A tündér felmászott August-ra, és elszántan lovagolni kezdett rajta. Aranybozont elmosolyodott, miközben a két őt szolgáló tündér széthúzta a lábait. Széltündér feldugta hűvös nyelvét Aranybozont pinájába, és ameddig csak lehetett, előredöfte. Aranybozont elismerően mormolt. Azt képzelte, hogy a nyelv a férje tökéletes farka. Valahányszor Vízitündér puncija ráereszkedett a férje farkára, Aranybozont megborzongott, mintha érezné a férfit magában. Ez néhány percig tartott, ekkor a Vízitündér zihálni kezdett és őrjöngve remegett. Teste csöpögött az izzadságtól. Sikítva élvezett el, és lemászott August farkáról.
Aranybozont ismét férje farkáért nyúlt. Megint elrepült a keze.
– Én a következő, én a következő – követelte a Tűztündér.
– És utánuk én – jelentette ki a Föld tündére.
– És akkor gondolom, te is akarsz egyet? – kérdezte Aranybozont a Széltündért, aki még mindig szorgosan nyaldosta.
– Természetesen.
Aranybozont felsóhajtott, és beleegyezően bólintott. Az orgia célja végül is az volt, hogy növelje August szexuális élményét. Nem szabad türelmetlennek lennie. A mai este után August-nak nem lesz többé impotenciaproblémája, és annyit dughat vele, amennyit akar. Udvariasan félrelépett, és megengedte, hogy a tündérek sorra magukba dugják a férjét. A következő negyven percben sorra megtették, és a nő elcsodálkozott a férfi állóképességén.
Rájött, hogy nem csak a farka tökéletes, de az állóképessége is. Alig várta, hogy ő legyen az, akit baszogat. Szüksége volt most arra a faszra a teste belsejében. Nagy szüksége volt rá, hogy belenyomja, szétfeszítse a húsát, döngölje ki-be. Neki kellett rányomnia magát August kemény hímtagjára. Azt akarta, hogy könyörtelenül dugja meg, megbüntesse, megsértse, szétszaggassa. Megborzongott.
Elképedve nézett körül a hallban. Annyi merev fasz volt körülötte, és tudta, bármelyikkel játszadozhat. De bár az is élvezetes lenne, egyikük sem adná meg neki azt, amire vágyott. Amit a teste megkívánt. Újabb orgazmust!
Szóval csak nézte a férjét. Nézte őt, és megérintette magát.
August abban a pillanatban elveszett a hús templomában. A tündérek mind közrefogták őt, és  nézték, ahogy kitartóan dugta azt, akinek a „sora” volt. Idegesen nézett királynőjére.
– Ne aggódj – nyugtatta meg – Bekapcsoltak. Látod.
Elmosolyodott azon, hogy milyen lucskos már a combjai között.
– Gyere, és szeretkezz velem most! – motyogta.
– És mi lesz velem? –   a Földtündér kérdezte, az egyetlen, akit még nem élveztetett el a király feltámadt férfiereje.
– Sajnálom – mentegetőzött August. – Talán a többi tündér orgazmushoz juttathat. Most azonnal szükségem van a feleségemre.
A tündér megértően bólintott. Leszállt a merev rúdról, és félrelépett. Aranybozont felmászni készült. A vére heves áradatban zúgott. Ujjaival körbefogta August farkának tövét. Érezte ahogy lüktet a kezében. A lány örvendezett. Széttárta a lábát és a vörösen duzzadó punci-ajkai közé vezette a férfi tömör péniszének kemény, lila fejét. A vágy hullámai összecsaptak August és Aranybozont felett. August érezte, hogy átázott barlangja izmai rátapadnak a királyi nyélre, és tüzelt a hüvelye fala. Minden kapcsolatot elvesztettek a szoba többi részével. Ők ketten – és csak ők – elvesztek az élvezet univerzumában.
August eleinte csak lazán kefélgette Aranybozontot. Lassan mozgatta a csípőjét, finoman belenyomva, mozdulataival mindkettejüket ringatva. Megpróbált gyorsabban mozogni, de a férfi megragadta az oldalát, és lelassította. Azt akarta, hogy a csodálatos érzések addig tartsanak, ameddig csak lehet. Megízlelte őket. Mindkettőjük testében megnőtt a nyomás, és szinkronban mozogtak. Be-ki, be-ki. Újra, és újra, és újra. A szenvedélyük egyre nőtt, és August keményebben kezdte baszni. Teste őrjöngő ingaként ringatózott. Feje billegett, ujjai szorosan markolták August vállát. Alig várta, hogy a fasz belerobbanjon a pinájába. Érezni akarta ahogy elárasztja a rengeteg sperma. Miközben ezt a gondolatot dédelgette magában érezte, hogy a férfi az utolsó cseppig belé zúdítja a heréi tartalmát, és ez végre átlökte az élvezete határán. A teste megremegett. Úgy érezte, felforr a vére. A látása elhomályosodott. Hőhullám járta át és féktelen orgazmusában felsikoltott. A sikolya megremegtette a nagyterem velencei tükreit.
Még egy perccel később is a gyönyörében fürdött. August ránézett a mellette fekvő, boldog, a kielégülésében ragyogó feleségére:
– Azt hiszem, most már boldogan élhetünk, míg meg nem halunk.
Aranybozont nevetett
– Erre nincs garancia. De az biztos, hogy remek szexuális életünk lesz.

Folyt. Köv.