80-as évek 32. rész - Otthonról haza

Vasárnap reggel, felébredek, szia drága szerelmes feleségem, jó reggelt drága férjecském. Puszi. Puszi. Még egy puszi.. khm... találós kérdés, mit is csinálnak a fiatal házasok reggelente? Mármint a kávé előtt! Juti hárít, hogy most nem, mert ma reggel ő akar átmenni apáékhoz. Tegnap reggel anya jött be és ébresztett, neki ez annyira megtetszett hogy ma reggel ő akarja. De hiszen itt vagyok, lehet! De nem engem akar, és egy szál mosolyban, illetve papucsban áttipeg. Rohadt jól áll neki a magassarkú, tudom hogy egészségtelen meg minden, de olyan ívet ad a vádlijának hogy attól meg lehet veszni, na meg a járása is egészen másabb mint amikor lapos talpúban megy. Olyankor nem lehet nem odanézni...
Ha Juti bement apáékhoz, akkor nekem nem ártana a konyhában lenyomni a kávét. Jobb is ha nem kezdünk bele semmi szexuális tevékenységbe, mert estére Gábor és Ottó van beütemezve a drágámnak, nehogy lefáradjon már addigra. Kávé alig hogy lebugyborékol, megjelenik apa. Jó reggelt. Leszopott? Igen. Kizavartak? Igen. Én is ugyanígy jártam tegnap reggel. Megkávézunk, egyikünk fürdő, másikunk fürdő, megvagyunk, akkor emlékszel tegnap mit dumáltunk meg? Ó neee... megint szakma. Annyit még hozzátesz hogy ő már a múlt héten felhívta P. docenst hogy én fogom keresni egy ilyen szerkezettel, és megígérte hogy segít. Pedig én a tegnapi gyaktatás után lélekben már le is mondtam arról hogy a továbbiakban foglalkozzak ezzel az ároknyesővel. Amire kellett azt megcsináltam vele, az az árok legalább három-négy évig nem fog eltömődni, majd akkor újra előveszem. Hát nem...
Fogalmazzak úgy, hogy amikor újra csatlakoztak hozzánk a feleségek akkor a társaságból én vagyok a legkevésbé feldobva. De Juti és anya nagyon. Végül is örülök neki mert az nem baj ha egy házasságban a feleség nem fúj az anyósra és viszont sem. Majd csak megszokom, na meg amúgy sem áll szándékomban olyan gyakran errefelé járni, ha már az egyetemi évek alatt megszoktuk a félévente való találkozást, ezt a szép hagyományt igazán lehetne folytatni is. Annyira azért megörültem, hogy akkor most a fater karmai közül kimenekülhettem, na meg ahogy elment a délelőtt, nekünk lassan már cihelődni kell. Évikéékhez ebédre vagyunk bejelentkezve, onnan ebéd után azonnal indulunk is haza.