Munka, szex, szerelem 2. rész

Az elkövetkező napokban elég sok időt töltöttem vidéken, minden nap találkoztam Márkkal, de nem láttam rajta, hogy tudna bármiről. Az egyetemen buli volt, és mint régi diák én is jelen voltam. Utolsó éves koromban volt egy alattam járó ukrán srác, akinek sokat segítettem a tanulásban, egész jó barátok lettünk. A buliban iszogattam, amikor hátulról valaki megfogta a vállam.
– Szia haver köszöntöttek. Megfordultam Igor volt az.
– Csá köszöntem, és kezet fogtunk. Két ital kíséretében leültünk egy félreeső helyen és beszélgetni kezdtünk. Szóba került a munkahelyem is.
– Nem foglalkoztok napraforgóolaj préseléssel is – kérdezte.
– De igen, egy vidéki üzemben válaszoltam.
– A Dunaparton közvetlen a töltés mellett nagy üzem-kérdezte.
– Igen, de én nem ott dolgozom, én a központban-válaszoltam.
– Apám Ukrajnában egy nagy szövetkezet vezetője, és szállítanak oda napraforgót, és egy alkalommal én is jártam abban az üzemben, szép vidék-mondta.
Tovább beszélgettünk, szóba került, hogy az idén is sok napraforgójuk van, és ha szállítanak, akkor egy alkalommal lemegyünk és megmutatom neki az egész környéket.
Másnap Márktól kérdeztem, hogy Ukrajnából szoktunk-e napraforgót vásárolni, ő azt mondta, hogy kereskedőkön keresztül. Támadt egy ötletem, hogy miért nem hagyjuk ki a kereskedőt. Igorral megbeszéltük, hogy beszél az apjával. Másnap telefonált is.
– Csá haver, beszéltem apámmal, és azt mondta, hogy az idén még nem kötöttek szerződést egy kereskedővel sem, mert nagyon alacsony árat ígértek, és annyit mondott, hogy miért nem látogatjuk meg, és beszélgetnénk. A hétvégén le is ugorhatnánk – mondta.
– Beszélek a főnökkel mit mond, egyeztünk meg.
Másnap beszéltem Márkkal, és beleegyezett, hogy menjünk ki, de ő is jön. Péntek éjszaka már Ukrajna felé tartottunk. Márknak egy audi Q7-es gépkocsija volt, azzal mentünk hárman.
Szombat délelőtt érkeztünk meg Ilosvaira, ahol Igorék laktak.   A házukhoz mentünk,   mondta, hogy az apja nincs otthon, kint van a szövetkezet telephelyén, a város mellett. Negyed órát autóztunk, amikor egy eléggé lepukkantnak tűnő telephelyre érkeztünk. Egy átlagos   üzemi épületbe mentünk be, ahol egy nagy irodában, egy idősebb férfi fogadott minket.