Váratlan utazás az Antarktiszra

Naomi hajnalban, amikor végzett a bárban, ahol dolgozott, gyalog indult hazafelé. Tudta, hogy nem veszélytelen a New Yorki utcákon hajnalban sétálni, pláne ezen a környéken, de arra számított, hogy ilyenkor már a veszélyes alakok is álmosak és aludni akarnak nem ilyen pénztelen, szerencsétlen, fáradt, álmos nőt háborgatni.
Először csak céltalanul járkált, a feszültség, ami fölgyűlt benne oldódni kezdett. Lábai is nagyon fájtak, miközben a tengerpart felé indult, ahol fázósan húzta össze magán vékony dzsekijét. Ilyenkor szeptember elején eléggé hűvösek a hajnalok, de amikor délután munkába ment még meleg nyári délután volt. A főnöke még este közölte vele, hogy ez az utolsó napja a bárban, mert a lány, akit helyettesített, meggyógyult. Leült a parton, és a lábait a homokba fúrta. A vizet nézte, amin egy kólásdobozt hintáztattak a hullámok.
Arra próbált gondolni, hogy mit fog most csinálni. Megint nincs állása, alig van pénze, ami van, az nem elég a lakbérre. A helyzete kilátástalannak tűnt és már nem volt ereje sírni sem.
Lefeküdt a homokban, becsukta a szemét, és megpróbált valami kellemesre gondolni.
A nyár az jó dolog, mert meleg van és süt a nap. Az idei nyár nem sok kellemes emléket hagyott benne, mert alig volt munkája, és ami volt az is csak helyettesítés.
Eszébe jutott az egyik forró nyári délután, amikor hazafelé tartott az unalmas irodából, ahol gépírónőként dolgozott, és hirtelen jókedve lett, mert meglátott egy szökőkutat valahol a 42-ik utca környékén és nem tudott ellenállni a kisértésnek, hogy lehűtse magát. Először csak az arcára locsolta a vizet, de aztán mikor meglátott néhány megbotránkozó arcot, bemászott a vízsugár alá. Pillanatok alatt elázott, aztán úgy elázva szandálját a kezébe véve, csöpögve ment hazáig. Az emberek nagyívben kikerülték és furcsállva néztek rá, de őt ez nem érdekelte, akkor nagyon jól érezte magát és ez a gondolat most is megnyugtatta. Nevetve gondolt arra a pocakos idős úrra, aki csorgó nyállal nézte a testére tapadó blúzt, aztán megvetően mondta a feleségének – hippi.
Ekkor furcsa sistergést hallott. Kinyitotta a szemét és a hajnali derengés helyett vakító világosságot látott maga körül. Csodálkozva nézett fel, és a feje fölött meglátta a hatalmas villogó gömböt.