Társat kereső Társkereső

Gyönyörűen sütött a nap, daloltak a madarak, megérkezett a tavasz. Mindez jó szezont ígért az irodában. A tavasz elhozza a zsongást, ez a szerelmesek, szerelmek évszaka, amikor minden szív azért dobog, hogy szeressék.
Vivien föladta a hirdetéseket, amik másnap fognak megjelenni különböző magazinokban és a napilapokban, internetes oldalakon. Kinyitotta az irodát és rögtön munkához látott. Leült a számítógép képernyője elé és betáplálta a legújabb adatokat, amik emailben érkeztek. Három középkorú nő és egy ötven körüli férfi jelentkezett.
Egy társközvetítő iroda tulajdonosa volt. Irodája a bátortalanokat szólította meg, melynek a neve csak annyi volt: Boldizsár. Így nem volt kényelmetlen a levelezés az ügyfeleknek, mert a cégjelzésen nem volt feltüntetve, hogy mivel foglalkozik.  
Boldizsár Vivien már két éve, hogy megalapította a cégét. Akkor nagyon egyedül érezte magát, társra vágyott, és ő is hasonló irodákon keresztül próbált kapcsolatot keresni. Később, amikor egy kis pénzhez jutott, az az ötlete támadt, hogy nyit egy ilyen irodát, mert így jobban tud ő is válogatni az ajánlkozó felek közül, és másokon is tud segíteni. A cége nem volt nagy, az iroda is pici volt, de kényelmes bútorokkal berendezve, a hátsó helyiségben egy konyhával, ahol a klienseknek teát vagy kávét főzött, vagy az ebédjét melegítette meg.  
Az utóbbi két évben továbbra is magányos volt, mert sajnos nem tévedt be az irodájába az igazi, de legalább olyan dologgal foglalkozott, amihez kedve volt. Sajnos az már az első hónapokban kiderült, hogy a nők többen vágynak a társuk megtalálására, mert általában három női jelentkezőre jutott egy férfi, mint a mai napon is. A monitoron megjelent három cím, amit a férfi jelentkezőnek tud majd átadni, de sajnos a hölgyeknek már nem lehet ilyen gyorsan párt ajánlani.
Vivien éppen az egyik ügyfélnek akart telefonálni, amikor nyílt az ajtó. Szerencsére a hatodik csengetésre sem vették föl, ezért érdeklődve fordult a belépő ügyfél felé. Magas, barna férfi állt az asztal másik oldalán.  
– Jó napot uram, miben segíthetek? – kezdte udvariasan.
– Boldizsár urat keresem – mondta a nagyon vonzó férfi, kék szeme szinte világított a napbarnított arcából.
Vivien egyből arra gondolt, hogy ezt az ügyfelet sajátmagának fogja legelőször fölajánlani kipróbálásra. De hiszen nem is ügyfél, mert nem őt keresi.