A szexbomba pszichoterapeutát felizgatják a páciensek problémái 9. rész - Kontrol vizsgálatok
Megjelenés: 2024. június 26.
Hossz: 45 892 karakter
Elolvasva: 1 796 alkalommal
Viktornak elmaradt egy üzleti találkozója. Gondolkozott, mit csináljon, és eszébe jutott már két hónapja házasok, de a felesége még soha nem hívta, vitte el a rendelőjébe. De az is igaz, hogy ő sem hívta a munkahelyére Évát, így semmit sem vethet a szemére. Eldöntötte, meglátogatja, de nem jelentkezik be, meglepi őt. Nem messze a rendelőtől talált parkolóhelyet – a mélygarázshoz nem volt kapunyitója –, és a kapuhoz sétálva beütötte a rendelő számát. Egy női hang szólt bele, kérdezve ki az.
– Viktor vagyok és a doktornőhöz jöttem. – majd a berregés után bement az épületbe.
Belépett a rendelőbe. A pulthoz ment, ami mögött egy hosszú szőkehajú, széparcú, fiatal nő ült, talán ha harminc éves lehetett. Illendően köszöntötte. A nő ráemelte a szemét. Nem ismerhette a férfit, mert amikor az esküvőjük volt Évával, akkor őt valami vírus ledöntötte a lábáról, és nem mehetett az esküvőre.
– Üdvözlöm uram, még nem találkoztunk, én Judit vagyok a doktornő asszisztense. Tudtommal nincs időpontja, ha jelentkezni akar, akkor nagyjából másfél hónappal későbbre tudnék adni időpontot. Kit írhatok be?
– Mondtam már a kaputelefonon is, Viktor vagyok, és a doktornővel akarok beszélni.
– Milyen Viktor? Így nem vehetem be előjegyzésbe. – és már látszott a düh a nő arcán a vele kötözködő férfi miatt.
– Mi köze hozzá, menjen és szóljon, hogy itt vagyok, és beszélni akarok vele. Ha nem megy, akkor megyek én magamtól.
Judit felpattant, hatalmas mellei hullámoztak a vékony köpeny alatt, odaugrott a férfi és az ajtó közé.
– Márpedig ide nem megy be, azt nem engedem.
– Nem enged? Rendben!
Ezzel odalépett a nőhöz, két karjával átkarolta a derekát, megemelte, és vitte magával az ajtóhoz, miközben a nő ökleivel püfölte a vállát. Az asszisztens fenekével lenyomta a kilincset és a kinyíló ajtón át bevitte a rendelőbe, a még mindig őt ütlegelő és már sikítozó nőt, majd letette az íróasztal elé, és ránézett a meglepetten csodálkozó nejére.
– Hoztam neked egy harcias asszisztenst.
Judit kétségbeesetten kezdett hadarni.
– Doktornő! Én nem tehetek róla, én mondtam, hogy nem lehet csak úgy beállítani, elé is álltam, hogy ne tudjon bejönni, de felkapott, és betört ide. – és csodálkozva nézett főnökére, aki először elmosolyodott, majd nevetni kezdett.
– Judit! Hagy mutassam be a férjemet, Viktort. Bocsásd meg neki ezt a kis közjátékot. Ha csinos nőt lát maga előtt, akkor nem bír magával.
– Viktor vagyok és a doktornőhöz jöttem. – majd a berregés után bement az épületbe.
Belépett a rendelőbe. A pulthoz ment, ami mögött egy hosszú szőkehajú, széparcú, fiatal nő ült, talán ha harminc éves lehetett. Illendően köszöntötte. A nő ráemelte a szemét. Nem ismerhette a férfit, mert amikor az esküvőjük volt Évával, akkor őt valami vírus ledöntötte a lábáról, és nem mehetett az esküvőre.
– Üdvözlöm uram, még nem találkoztunk, én Judit vagyok a doktornő asszisztense. Tudtommal nincs időpontja, ha jelentkezni akar, akkor nagyjából másfél hónappal későbbre tudnék adni időpontot. Kit írhatok be?
– Mondtam már a kaputelefonon is, Viktor vagyok, és a doktornővel akarok beszélni.
– Milyen Viktor? Így nem vehetem be előjegyzésbe. – és már látszott a düh a nő arcán a vele kötözködő férfi miatt.
– Mi köze hozzá, menjen és szóljon, hogy itt vagyok, és beszélni akarok vele. Ha nem megy, akkor megyek én magamtól.
Judit felpattant, hatalmas mellei hullámoztak a vékony köpeny alatt, odaugrott a férfi és az ajtó közé.
– Márpedig ide nem megy be, azt nem engedem.
– Nem enged? Rendben!
Ezzel odalépett a nőhöz, két karjával átkarolta a derekát, megemelte, és vitte magával az ajtóhoz, miközben a nő ökleivel püfölte a vállát. Az asszisztens fenekével lenyomta a kilincset és a kinyíló ajtón át bevitte a rendelőbe, a még mindig őt ütlegelő és már sikítozó nőt, majd letette az íróasztal elé, és ránézett a meglepetten csodálkozó nejére.
– Hoztam neked egy harcias asszisztenst.
Judit kétségbeesetten kezdett hadarni.
– Doktornő! Én nem tehetek róla, én mondtam, hogy nem lehet csak úgy beállítani, elé is álltam, hogy ne tudjon bejönni, de felkapott, és betört ide. – és csodálkozva nézett főnökére, aki először elmosolyodott, majd nevetni kezdett.
– Judit! Hagy mutassam be a férjemet, Viktort. Bocsásd meg neki ezt a kis közjátékot. Ha csinos nőt lát maga előtt, akkor nem bír magával.
Ez csak a történet kezdete, még 21 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nem is értem, hogyhogy csak 7,81 pont az átlag?
SztBali által kifogásolt pontatlanságokra én is kíváncsi vagyok.
Mint tudjuk, tökéletes ember nincs, így tökéletes történet sem. Nekem viszont nagyon tetszett ahogy megoldották a kontroll eseteit. Egy "kontroll" talán még beleférne, akár úgy is, hogy Nilla és Éva" teljesen véletlenül" összekeveredne Viktorral és Alex-szel. Mondjuk talán, hogy Évát faggatja otthon a férje és ő elmeséli az utolsó esetét, kihagyva abból a saját részvételét, amivel felkelti Alex kíváncsiságát... Ez talán nem is lenne kontroll, inkább egy barátság kezdete, mindenesetre megható lenne.
Bár ez nem kritika, inkább csak egy ötlet, egy vágyálmom, viszont nagyon benne hagyta az író a lehetőséget ezzel az utolsó bekezdéssel a folytatáshoz. Azt is tudom azonban, hogy amit megtehetünk, azt nem muszáj megtennünk, így nyilván nem rajtam múlik, hogy teljesül-e ez az álmom. Mármint arra, hogy lesz-e az ötletből történet. 🙂
A magam részéről adok egy 10-est, már csak azért is, mert nehéz felfogású lévén, csak most tudtam igazán értékelni az idősekkel történt jótéteményt is. Tény, hogy eddig nem igazán értettem, miért kellett az bele, de ebből így már kiderül, hogy Éva komolyan veszi a hivatását és munkaidőn kívül is szép eredményt elérve gyakorolja azt. Gratulálok a teljesítményetekhez.