Egy fülledt nyári éjszaka

Épp leérettségiztünk és az osztályom kemény magja kitalálta hogy tartsunk egy úgymond záró bulit, ünnepeljük meg a szép éveinket együtt. Volt is egy lány akinek a szüleinek hála lehetőség nyílott hogy náluk tartsuk. Az én szerencsémre a csaj nem messze lakott tőlem így nekem gyalog is könnyen elérhető volt a helyszín. Kellemes nyári idő volt ideális a sütögetéshez, iszogatáshoz... Oyan 10-15-en lehettünk és ahogy mindig most is nagyon jó volt a hangulat. Eljött persze Barbi is az osztály legokosabb és egyben legszebb lánya is. Vörös vállig érő haj fehér szeplős bőr, kék szemek, pisze orrocska... olyan 160centi magas lehetett sportos alkat (akkor még táncolni járt rendszeresen). Hónapok óta ment köztünk valami, ha buli volt mindig egymáshoz találtunk, csókolózás, titkos érintések stb. Izzott köztünk a levegő, pedig volt egy nála pár évvel fiatalabb pasija aki igazából nem is az ő szintjén volt de ez már mellékes... Mindenestre ezen a bulin is gyorsan egymásra találtunk...

Hamar eltelt az éjszaka, észre se vettük és már hajnalodott az emberek szállingóztak haza és bármennyire is azt szerettük volna hogy ne érjen véget Barbi is indult volna. Terv szerint a pasija lakásához ami ugyan úgy séta távolságra volt a helyszíntől. Én persze úriemberként felajánlottam hogy elkísérem ezzel is meghosszabbítva a közös időt együtt.
A ház elé érve eljött a búcsú ideje ami mindkettőnknek nehezére esett, végül ő tette meg az első lépést és odalépett hozzám majd azzal a vehemenciával amivel mindig megcsókolt. A tarkómat fogta miközben a nyelvével fürgén a számban járt néha néha megharapva az ajkaimat. Összesen egy lánnyal voltam így már ez is felért egy előjátékkal, duzzadt is a nadrágom...
Nem akartam elengedni de éreztem hogy távolodik el tőlem... Majd ellépet rám mosolygott és csak annyit mondott – "köszönöm az estét"
Ment a kapu fele és már én is fordultam el mikor valaki megfogta a kezem, Barbi... meghúzott majd ismét megcsókolt...
– Gyere! Mondta határozottan
– Nincs itthon Szabi?
– Nincs, leutazott Szegedre egy versenyre.
– Jössz vagy sem? Nem ajánlom fel mégegyszer!
Olyan határozottan mondta hogy nem tudtam és nem is akartam ellenkezni.
Pillanatok alatt felértünk, fogta a kezem és aggódtam hogy ott is érzi olyan hevesen vert a szívem. Kinyitotta az ajtót majd egyből egymásnak estünk a fenekét markolásztam fogtam ahol értem. A nappaliba érve hirtelen leállt.
– Várj itt, egy pillanat és jövök.