Angyali történet 14. rész - 7. fejezet - Ausztrália - Rockhampton

Royt nagyon izgathatta a dolog, mert reggel azonnal avval a kérdéssel kezdte, hogy kitaláltam-e az engesztelés módját.
– Igen. Én is szeretnék egy filmedben szerepelni.
– Gyógyszerreklámban? Vagy szárnyasbetét hirdetésben? Vagy milyenben?
– Baszós filmben.
Fennakadtak a szemei. Nagy vonalakban elmondtam, hogy milyenre gondoltam. Női szereplő csak én legyek benne, egy korunkbeli, nagyon sportos férjnek legyek a kikapós felesége és egy jóval fiatalabb, szintén sportos fickóval csaljam meg a férj közreműködésével.  
Eleinte hápogott egy kicsit, de végül is eszébe jutott az ígérete, hogy bármit kérhetek, ami teljesíthető. És erre nem mondhatja, hogy teljesíthetetlen.  
– Jó, de akkor kérek egy forgatókönyvet. Tudod, Hanna is a saját forgatókönyve alapján készült filmben debütált, és nem sikerült rosszul. Nem akarom húzni az időt a forgatókönyv ki találásának és a próbáknak a történeteivel, csak röviden elmesélem a filmet.
Azt előre kell bocsátanom, hogy a film elkészülte után Roy nagyon megdicsért, hogy milyen nagy átéléssel tudtam eljátszani a szerepemet. Igen, annyira beleéltem magam a szerepembe (persze nem volt nehéz), hogy utólag nem is igazán tudtam levetkőznöm a filmbeli szerepemet és úgy emlékeztem vissza, mintha velem történt volna. Ezért a történetet a szerepem szerinti feleség szemszögéből mesélem.

Freddyvel, férjemmel pár éves házaspár voltunk. Mindketten jól kerestünk és egy szép nagy házban laktunk. A házunk kertjében van egy teniszpálya, ott kezdtünk játszani. Freddy már régebben teniszezik, de fejlődni szeretne, én pedig teljesen kezdő voltam, ezért Freddy meghívta teniszedző barátját, Jimet. Bemelegítésként ittunk egy kis , majd Freddy és a Jim ütögettek néhányat, én csak tátott szájjal néztem őket, de Freddy közben lelkesen magyarázott, hogy kell fogni az ütőt, hova kell állni, hova célozni. Mintegy 10 perc után Freddy kiszállt és én kaptam egy ütőt. A magyarázat nem sokat segített, elsőre a labdát sem találtam el, a második ütésemre már eltaláltam a labdát és szerencsére a labdaszedő gyerek elég fürge volt és elugrott a labda elől, ami így elszállt messze a pályán kívülre. Még néhány sikertelen kísérlet után új felállás következett: egyik oldalon Freddy, a másikon én és Jim mögém állt.