Polgárőrség 2. rész

A raktár avató utáni heteim besűrűsödtek. Anyósom egyre többet volt nálunk én már menekültem ki még a világból is. Kázmér próbált nyugtatni, hogy a maradék 4 hónap gyorsan elszáll az anyóssal is. Utána pár hónap az asszony libidója visszarendeződik és minden a régi lesz. Kértem ha tud osszon be.
– Persze tesó. 0-24-ben jöhetsz nyomhatod. – Úgy vettem észre már Csilla sem feszül rá ha nem vagyok otthon a mama-már úgy hívatta magát anyósom-ott van ha kell. Egy este Klári üzent a közösségi média privát részén.
„Hogy vagy, hogy telnek a napjaid? ”
„Köszönöm telhetnének jobban is. ”
Írtam vissza, de töröltem is magamnál.
„Akarunk róla beszélni? ”
Szinte kiesett a telefon a kezemből.
„Nem jó, vagyis jó lenne, de itt a feleségem”.
„Ügyes srác vagy te... ”
Kinyomtam és írtam Kázmérnak.
„Az anyós itt, kéne egy kis én idő. Kimegyek a konyhába, csörgess meg, Csillának mond hívjalak vissza”
Szinte azonnal jött az ok.
A telefont ott hagytam és kimentem. Csörgött is. Csilla kiabált.
– Kázmér. – mintha nem látnám az órámon.
– Felveszed, drágám.
– Szia Csilla vagyok.
– .
– Nem örülök, de rendben, visszahív.
Bemenve nyúltam a telefonomért.
– Na szia!
– Szia tesó! Segíts ki, kiesett Jócó és Sanyibá nem mehet egyedül, sőt egyáltalán nem mehet, lejárt a jogsija. Nem tudsz bejönni? – kérdőn néztem Csillára. Bólintott.
– Nem szívesen, de oké, jössz majd eggyel.
– Akkor ne gyere.
– Na nyugi 20-25 perc és ott vagyok. – nyomtam ki a telefont rájőve nem beszéltünk konkrétumról, de Csilla nem figyelt fel rá. Írtam Klárinak, hogy indulok beszélgetni. Fényvisszaverő mellényem fel sem vettem, úgy viharoztam el. Egy sarokkal arrébb a klári lakásától az üzlet parkolójában álltam meg. Klári fura, vagyis utólag nem is,  egy japán kimonóban fogadott. Amint csukódott mögöttem az ajtó máris a nyakamban csüngött, faltuk fel egymást. Ebből egyértelmű lett a beszélgetés tárgya. Könnyed eleganciával dobta le magáról a selymet és pucéran, lábujjhegyen csomagolt ki engem is. Egy szál zokniban voltam csak, megöleltem, magamhoz húzva a derekánál fogva megemeltem. Lábujjai a lábfejemen és így tipegtünk millió apró puszi kíséretében a számomra eddig ismeretlen helyen.