Sógornőm

b

alf

er

alf

úg

alf

ot

alf

t

5. rész - Testfestészet, avagy nem hoztak a lányok bikinit

– Laci:  

Miután rendeződtek a dolgaink Nellivel, nővérem és ő továbbra is jó barátnők maradtak. Karcsi ugyan eleinte kicsit berzenkedett, hogy az ő „levetett holmiját” kívántam magamnak, de felvilágosítottam arról, hogy Nellit már régóta szerettem, de mivel sógornőm volt, hozzá sose közeledtem. Pluszban azt is elmondtam neki, hogy nem Nelli hibája, hogy nem tőle szeretne már gyereket, hanem éppen kedves bátyám tehet róla. Na meg, egy nőt nem lehet csak úgy levetni, mint egy ruhát, emiatt használt holminak se tekinthető egyik sem. Egy használt holmit megbántani se lehet, bár bepiszkolni, azt igen. Karcsi miatt piszkolódott be Nelli, én meg „kimostam, kiterítettem, megszárítottam” és most szebb, mint új korában. Tisztán ragyog és fényesen, csak most már én élvezhetem e csillogást. Nekem ragyog, rám nevet, mert ő már az én napocskám.  
Ebben maradtunk Karcsival és mivel Szendivel megmaradt a kapcsolata, megenyhült irányunkban is. Legalábbis mindenki így vélte egy idő után. A meglepetés sokkal később következett, de addig még sok minden történt.

Egy alkalommal Erikával együtt mentünk kirándulni. Szép volt az idő, szerettünk volna strandolni is, de a lányok elfelejtettek fürdőrucit hozni. Erika nem esett kétségbe.
– Nézd, majd ott kapunk magunkra valamit! – mondja Nellinek.  
Elkerekednek a szemeim, mert az nem lehet, hogy igaz legyen, amire gondolok. Pedig kézenfekvő az ötlet és már mennek is a testfestő szalon felé.  

Egy ehhez hasonló bódéban festettek rájuk bikinit.

Ugye teljesen olyan, mint egy új fürdőruci?  

Kivéve, hogy közelről igen jól látszik a punci vonala. Evett is emiatt a fene, mert micsoda dolog, hogy a szívemnek két legkedvesebb nő így mutogatja a bájait, de nem tehettem ellenük semmit.  
Az se volt mellékes, hogy a festés időtartama minimum félóra volt és a bent dolgozó művészek kivétel nélkül férfiak voltak.