Legyél az orvosom!

Csilla gyerekkori barátnőm, akivel szomszédos házban lakunk amióta az eszem tudom. Még a névnapunk is egy napra esik. Két házzal arrébb lakik tőlünk egy két évvel idősebb srác, Gyuri, akinek a névnapja április 24-ére esik és akit szintén jól ismerünk, de mivel ő fiú, így 14 éves korunkig nem nevezhettem őt barátunknak, bár elég jó viszonyban voltunk. Nem tudom pontosan mikor kezdődött, de nagyjából 15 évesek lettünk Csillával, amikor Gyurit barátunknak nevezte. Ezen meglepődtem, mert akkor már más jelentéssel bírt számunkra egy fiú barát, de Csilla nem pasiként utalt rá, hanem csak mint rám, barátra. Attól kezdve kezdtem én is úgy gondolni rá és ő elfogadott minket barát-barátnőként.
Később egyetemre mentünk egy másik városba Csillával és egy albérletbe költöztünk. Nem lepődtünk meg azon, hogy Gyuri csatlakozni akart hozzánk, mert ő is ugyanabba a suliba iratkozott be. Az albérlet viszont kétszemélyes volt, így Gyuri erről lemaradt. Nem tudnám megmondani mit teszünk, ha sikerült volna elintéznie, hogy három személyt is befogadjanak, de a hely nem volt alkalmas rá, így erre a kérdésre nem kellett választ találnunk. Egy szoba egy fürdőszobával és két négyzetméteres belépővel, meg ugyanakkora főzőfülkével rendelkeztünk. Ráadásul a szoba szolgál nappaliként is, viszont két ágyon kívül nem fért el benne több. Volt egy kis dohányzó asztalka meg egy kis íróasztal, meg egy kisebb bársonnyal bevont fotel és egyetlen szék. A falakon egy-egy kép minden oldalról, bár az egyik förmedvényt lecseréltük egy lapos tv-re, ami egyben a PC-nk monitoraként is funkcionált.
Gyuri így nem lett ugyan mindennapos vendég, bár többször előfordult olyan, hogy velem vagy Csillával aludt, amikor késő ideig tanultunk, beszélgettünk, vagy amikor egy átmulatott este után későbbi időpontban értünk haza, de néha olyankor is, amikor valamelyikünknek szívbeli gondjai támadtak, és az ő vállán sírtuk ki magunkat, vagy éppen ő szorult vigaszra egy-egy buta döntése miatt. Mindannyian barátként viselkedtünk eközben is, mindennemű szexuális töltetet nélkülöztek az együttléteink. Én legalábbis soha nem vettem észre, hogy Csilla és Gyuri egymásra gerjedtek volna.
Egy napon, nem messze a 21-ik szülinapomtól berontott hozzám Gyuri és szájon csókolt, de a következő pillanatban mérgesen tovább rohant a nappali-háló belsejébe. Ledobta magát az ágyamra és rendelt: – Hozz kávét!