Kidobtak az egyetemről 1. rész.

Szomorú nap ez az életemben. Kirúgtak az egyetemről. Nem felelek meg a mércének. Sajnos, így haza sem mehetek. Muszáj lesz dolgoznom, csakhogy most munkám sincs, pénzem se és szállásom se.
Délutánra randim lenne a csajommal, de nem tudom elmenjek-e. Van e értelme annak a kapcsolatnak, amikor ennyire gallyra ment az életem? Ok, azt legalább tudom, hogy őt szeretem. Talán ő is engem. Mégsem kérhetem, hogy ő adjon szállást nekem. Hárman laknak egy kis szobában, albérletben és a kikötés a háziúr részéről, hogy nem vihetnek haza pasit. Nem akarnak ők kurválkodni egyébként sem – mondta a barátnőm, Ildi.

Aztán Ildi mégis rábeszél, hogy ideiglenesen lakjak náluk.
– Imádlak Géza – mondja és próbál lelket önteni belém: – Meglásd minden rendbe fog jönni. Az a kis félreértés is tisztázódni fog. Na és ha nem? Akkor maximum találsz valami jól fizető állást és majd te tartasz el engem. A baj csak az, hogy el kell viselned a barátnőimet is. Mindegyik hisztis és raplis, de amúgy nagyon kedvesek. Nem véletlenül fogadtuk el egymást lakótársként.

A lányok eleinte undokok velem, aztán később egyesével beszélgetünk mindegyikkel kettesben, és miután jobban megismertük egymást, már nem annyira undok egyikük sem. Amikor sikerül némelyik zh-ját jelesre megírnom akkor még hálásak is lennének, de hát Ildi barátnői és nem sértenék meg őt.

Egy hétvégén azonban muszáj Ildikónak hazalátogatnia vidékre a szüleihez. Nekem addigra sikerül munkát találnom, emiatt hétvégén délutánonként is helyt kell állnom. Szombat viszont délelőtt és este nem tudok mit csinálni. Ildi másik lakótársa, Ivett a pasijánál alszik és így kettesben maradunk Klárival. Klári elérkezettnek látja az időt arra, hogy a jeles zárthelyi dolgát meghálálja.
Egy gyertyafényes vacsora az nem ugye nem jelent semmit. Csak kellemesebb lesz, hogy utána felkérhetem őt táncolni. Így legalább nem unatkozunk. Ettől tovább azonban egyikünk sem megy. Lefekvés előtt jóéjt puszi arcra és mindketten alszunk.
A helyszűke miatt eddig négyen egy vonalban aludtunk a franciaágyon. Természetesen én Ildi oldaláról az ágy szélén. Most viszont kettőnknek elég kényelmes és pihentető az alvás.
Hajnalban arra ébredek, hogy Klári mellém fészkelődött. A sötétítő elhúzva, így nem süt be a tavaszi nap sugara.
Kellemes Klári illata és közelsége is, de mégis muszáj hűségesnek maradnom. Ha Ildi megtudja bizonyára fuccs az ideiglenes szállásomnak. Ennyit nem ér meg.