Isten jóváhagyásával 14. rész

Réka

Rohamosan közeledett az idő, hogy Zoli végleg kivetkőzik. A hívek sajnálták, de megörültek, hogy bár nem papként, de mégis marad az egyházközség szolgálatában. Egyik utolsó papi cselekedeteként, összeadta Teriéket –  a püspök közbenjárására, felmentve őket az előző házasság szentsége alól – tekintettel arra, hogy mindketten özvegyek.
Sok és nagy segítség volt Csaba számára Zoli. Sok hívő ragaszkodott ahhoz, hogy neki gyónják, vagy inkább meséljék el vétkeiket, és közös imákban kérjék az Úr megbocsájtását bűneik alól, vagy Csaba oldotta fel őket Zoli javaslatára.  
Erzsi hasa szépen gömbölyödött - és pont ezért – Zoli kilépése után is a plébánia emeletén laktak – bár volt egy olyan elképzelés is, hogy Gabeszékhoz költöznek. Gabeszék is sűrű vendégek voltak, főleg este. Na, ők megfogták az Isten lábát. Gabesz rengeteg munkát kapott, Gizike pedig annyira népszerű lett, hogy mindenki hozzá akarta különórára járatni a gyerekét. A mezei futást is felfejlesztette, a gyermektől a szeniorig minden korosztályban megyei, sőt országos elismerésben volt részük. Mi Csabával élveztük az életet. Terike már szinte mindent IS átadott, a hívek megszokták az én jelenlétemet.  
Egy esti fogadóóra után Csaba bejött az irodámba a polgármesteri hivatalban. Egy két dolgot akartunk átbeszélni a polgival és a műszaki osztály vezetőjével, de bekanosodott.  

Csaba
Réka egyre inkább üzletasszony lett. Nem csak viselkedésében, de öltözködésében is egyre inkább menedzseri habitusra tett szert. Egyéniségének ez a változása nekem nem tetszett, nem ilyennek szerettem meg tinédzserként, és nem ilyen volt, amikor felnőttként ismét egymásba gabalyodtunk. Hetek óta motoszkált bennem ez az érzés, és nem tudtam előhozakodni vele. Egyszerűen nem volt rá megfelelő alkalom.  
Egyik este a lelkipásztori teendőim utánra Réka megbeszélést hívott össze a polgármesterrel  – Gáborral –  és a műszaki osztály vezetőjével – Lajossal –, és ragaszkodott hozzá, hogy ott legyek én is. Nem nagyon fűlött hozzá a fogam, de végül meggyőzött.  
Mire odaértem, a másik két férfi már ott volt, az irodai dohányzóasztalnál ültek a kanapén. Réka az íróasztala mögött. Érkezésemre felállt, és én alig bírtam leplezni elképedésemet.