A vétel

– Menjünk – mondta Alexa, de a két nagydarab srác és a férfi körbevett minket.
– Nem mentek sehova, amíg nem veszitek meg az autót – a férfi határozott hangja és kiállása megfélemlített bennünket, s amúgy is: a romos telepen, az omladozó házak között nem várhattunk segítséget; Flávión és a két srácon, esetleg néhány haverjukon kívül senki nem lakott a környéken. Rossz ötlet volt megbízni bennük, s betérni a helyre.
Szívem a torkomban dobogott, de Alexa sem volt ezzel másként. Barátnőmre tekintettem, aki látszólag nyugodtan viselte az eseményeket. A fenyegető helyzetből nem igazán láttam más kiutat, minthogy engedünk Fláviónak. Igazi bűnözőalkat volt; hatalmas, tetovált fickó fehér trikóban. Erektől duzzadó bicepsze erőről tanúskodott, a homlokán található vágás pedig arról árulkodott, hogy már megélhetett egyet s mást. A negyvenes éveiben járt, s nem olyan csávónak tűnt, aki teketóriázik, ha baj van.
Viszonylag gyorsan reagáltam.
– Elmegyünk, veszünk fel pénzt, és visszajövünk – ajánlottam.
A nagydarab, izmos férfi a fejét csóválta.
– Biztos, hogy nem. Ne nézz hülyének, bazmeg.
– Akkor mit szeretnél, mit csináljak? – kérdeztem.
– Te semmit – válaszolt Flávió, s ahogy ezt kimondta, megállt az ütő bennem.
Ahogy a férfi végigmérte barátnőmet, majd sunyi tekintettel rajtahagyta testén fürkésző szemeit, teljesen kétségbeestem.
– Hogy hívnak? – kérdezte Alexától.
Ő a torkát köszörülve, zavartan válaszolt.
– Hány éves vagy?
– Tizennyolc.
Féltékenyen figyeltem a férfi és barátnőm között zajló párbeszédet, felkészülve rá, hogy bármikor közbevágjak, ha úgy érzem, szükséges.
– Szereted a barátodat?
– . Igen – válaszolt kissé kérdő hangsúllyal barátnőm, félretekintve; nem igazán értette, miért kérdez tőle ilyet a férfi.
– Most bebizonyíthatod. Beszállsz velem a furgonba, és leszopod a farkam. És kvittek vagyunk.
Alexa arcán meglepetés mutatkozott, s újra félrenézett, a környéket pásztázva, majd zavartan vissza a férfira. Nem tudott mit mondani. Végül én szólaltam meg helyette:
– Őt hagyd ki ebből. Én írtam alá a szerződést. Az én hibám az egész. Otthon hagytam a pénzt. Rajtam verjétek le.
– Azt majd én eldöntöm, kin verem le. Különben is, nem hozzád beszéltem. Ha már elhoztad a barátnődet, aki elég csinos lány... nem lesz senkinek sem bántódása. Szépen lecummant a gyönyörű barátnőd, és mehettek.