Teniszcsillagok 6. rész - Alexandra és Daniela

Ritkán fordult elő, hogy ez a két lány egymás ellen játszhatott. Valahogy így hozta a sors. Ezen a délutánon azonban létrejött a mérkőzés, és a két jól felkészült kislány egymásnak eshetett – persze csak a teniszpályán. Daniela és Alexandra vonzódása is azonos irányú volt (a lányok irányába), de egyikőjük sem tudta ezt a másikról. Daniela sokszor eljátszott a gondolattal, szinte minden ellenfelével elképzelt ezt – azt, de csendes, visszahúzódó lány lévén ennek nemigen adott hangot – egyszer volt csak leszbikus kalandja, az orosz Elenával. Egyik mérkőzés előtt sem gondolkodott azon, hogy aktuális ellenlábasával lefeküdjön, ahogy most sem...

Az első szet az amerikai Stevenson sikerét hozta. Szegény kis Daniela nem igazán tudta megfogni, de elhatározta: a második szet másképp lesz. Koncentrált, jól adogatott, ütései pontosabbá váltak. Alexandra hamarosan bizonytalan majd mérges lett, végül már csak dühösen füstölgött egy – egy kiváló Hantuchova – ütés után. Volt azonban egy pillanat, amit nem tűrhetett tovább: a labda a vonalon kívül pattant, a bíró azonban megadta a pontot.

– Ez nem igazság! – kiabálta Alexandra. – Azonnal meg kell ezt beszélni! – Danielára nézett: – Te pedig gyere az öltözőbe, beszélni akarok veled! – Daniela kérdőn nézett a bíróra, aki egyetértően bólintott. A közönség elégedetlen hörgése közben testőrök, edzők és labdaszedők járkáltak fel – alá a pályán, ahogy a két lány paprikás hangulatban az öltözőbe vonult.

Beérve abbamaradt a nagy zsivaj, magukra csukva az öltöző ajtaját pedig minden külső zaj elült.
– Ülj le! – parancsolta Alexandra.
– Jól van, jól van, meg ne egyél már – kérlelte Daniela. Eléggé megszeppent az amerikai lány temperamentumán. Leült az egyik hosszú padra, ami két sor öltözőszekrény között húzódott. Lábait terpeszbe tette a pad két oldalán, és éberen figyelte a Stevenson – lányt.
– Mégis mit képzelsz, ezt nem lehet! – rikácsolta Alexandra.
– Dehát mit? Én tisztességesen...
– Tisztességesen! – vágott közbe ismét. – Tudod te, mi a tisztesség? A sportszerűség? – Ezen bizony már Daniela is felkapta a vizet, mert hiába fiatalabb társánál, hiába vékonyabb, csendesebb, azért ha valamiben neki van igaza, azért kiáll. Felpattant a padról, és fenyegetőn (már amennyire fenyegető ez a vékony kislány tudott lenni) odaállt Alexandra elé. Egészen közel.