Társkeresőn

Egy viharos kapcsolat után egy felkapott társkeresőt nézegettem. Keresővel szűrtem a nőket. Harminckettő és negyven kettő között. Se túl fiatalt, se túl öreget ne dobjon fel. Öt év oda-vissza még belefér, főleg mert most egy darabig inkább csak valami alkalmi kéne.
Exkluzív, „kis honoráriumért” – tól, de szó szerint lepukkant lotyókig is repültek fel. Első körben csak kedvenceltem azt, akire majd fordítsak időt. Három nap után egy arcnélküli, harmincnégy éves bögyös macát vettem górcső alá. Hirtelen zsibbadtam le a képeit nézegetve. Egy ismerősnek tűnő, nem szokványos barna anyajegy. Emlékeimben kutattam, amikor egy sikolymaszkos félmeztelen képnél beugrott, ki ez a nő. Tizen éve egy motoros klubban csatlakozott hozzánk egy 250 cm³ Ninjával. A sikolymaszk az enyém volt. A második túrán már összejöttünk. Akkor picit vékonyabb, kisebb mellű, karakán nő volt. Talán két hónapot éltünk együtt. Egyik szakítási ok volt a sok közül – azon kívül, hogy elköltözött a városból Pestre, – hogy az orált csak kapni szerette, adni alig-alig és a szájába akkor sem engedte, ha a kevés alkalmakkor csinálta is.  
Veszteni valóm nem volt, ráírtam. Ő nem ismerhetett rám, mert akkoriban vékony, csupaszbéka testem, arcom volt. Mostanra a kondizás, a szteroidok kigyúrttá, szőrössé tették a mellkasomat, arcomat. Jelenleg is szakállam van, de én is – mint mindenki – arctalan, vagy kis álarcban van. Szóval másnap jött a válasz.

– Szióka! Vannak elképzeléseid?
– Szia! Annyira nincs, független vagyok, bármiben benne vagyok, bármi is lehet. Ezután jött a hosszabb levelezés, arc nélküli képcserék, virtuális szex, végül a találka előtt egy videóchat szex, én Zorró maszkban, ő hercegnőiben. Telefonszám csere után, megegyeztünk, hogy másnap este nálam. Időben jött.  

– Szia, Judit vagyok. – Mondta, de tudtam, hogy megint hazudik, hiszen Kati. Így akkor én is füllentek.
– Szia! Szilárd. – Puszit adtam neki, minden mindegy alapon, hiszen a vége, amiért itt van, az intim együttlét. Pizza, félszáraz rozé, amivel nem nyúltam mellé, hiszen régről tudtam, ezek a kedvencei. Az ízlések ritkán változnak. Kaja után kezdeményeztem a maszk levételét, de azt mondta, még korai. Tudtam, hogy semmit nem sejt, még a hangom is férfiasodott.  
Csókolózással indítottuk a bemelegítést. Nekem régről is bejött, most meg – kicsit húsosabban – elég kívánatossá vált. Gyorsan ruhátlanodtunk le. Ő már régen is teljesen szőrtelen volt, én meg ellenkezőleg, most vagyok mindenütt szőrös. Mellei az idővel és a gyarapodással kicsit megereszkedtek, a ceruza teszt már nem sikerülne neki, talán a söprű még kiesne alóluk. Kellemes tapintású volt, nem az a „belefájdul az ujjam, hogy megmarkoljam” kemény. A korral változtam én is. Már jobban bejön a ringó mell dugás közben, mint a mozdulatlanul merev. Bimbója kicsi volt, nagyobbra emlékeztem. Derekán az úszógumi jót tesz, ha basszák, mert lehet bele kapaszkodni. után egyből nyalni kezdtem. Tudtam, hogy nem szerette a körbe-körbe, lassan haladva, hanem egyből bele a sűrűjébe. Mélyen benyaltam húsossá vált puncijába. Termelte teste azon része már a testnedvet, de hónaljban, és a csöcsök alatt is gyöngyözött rajta az izzadság a rozé és az izgalom miatt. Bőven húztam ki nyelvemmel a váladékából, hogy csiklójához nyaljam. Beléremegett és amikor pici, de meredező bimbóját megcsíptem, felszisszenés után folyamatosan nyögdécselt. Talán korai volt a faszomat belenyomni, de érezni akartam, élvezkedni én is. Mosolygott az álarca alatt még a szeme is. Tempósan dugtam, majd emlékeimbe felvillant, hogy dobálta testét ha rajtam ülve lovagolt. Lássuk, a sok év után megmaradt-e ez is? Fordultunk. Ekkor láttam szemében az első csodálkozó, kémlelő tekintetet. Bimbóit gyengéden az ujjaim közé vettem, húztam, csavartam, amitől az emlékeiben való keresgélést abba hagyta, az ingerköszöbének alsó határát a kéj országában átlépte. Iggggeeeen, az emlék. A szokása nem változott. Combomon támaszkodva, egyenes háttal már ficánkolt is. Mellei önállósodva egymástól, elkezdték az örömtáncukat. A brazil hastáncosok mellei nem ringtak úgy, mint az övé. Testünk csapódó hangja mellett a mellek összecsapódása is hangot adott ki. Erősen fogtam át derekát a tenyeremmel segítve testének mozgását. Ismét meghőkölt, már tudta nem az első, de nem is a második alkalommal lehetünk együtt. Ismerem azokat, amit szeretett és most is szeret. Arra emlékeztem, hogy irtó hangosan élvez. Kicsit tartottam az egyik öregasszony szomszédomtól, hogy át ne csöngessen, de ebben elsőre azt hittem, hogy változott, hiszen csendes, de gyors orgazmusa volt. Százból kilencvenkilenc rám borulva pihen, – talán ő is ilyen volt, – de nem, most lefelé csúszva, azonnal ráborult arccal az altestemre, a farkam szinte golyóstól eltűnt a szájüregében. Na, mi történt? Odaadóan, profin szopott. Nem hittem az érzésnek, agyam beborult a szürke ködbe. Tévedek? Már-már kezdtem teljesen beleélni magam, hogy élvezés rögös útjára lépek, amikor karjába törölte nyálas arcát, és csusszant a bő nyállal otthagyott farkamra. Na, most kezdte csak el boszorkányosan vad mozgását csekély méretű farkamon. Repült, mint a mesebeli boszik a söprűn. A hangerő még hangosabb volt, mint azt az emlékeimbe hallottam. Közel voltam az élvezéshez, de rám borulva, nyakam szívva elélvezett. Már gondolatban azon elmélkedtem, hogy kidobom a csajt, a maradék borral visszafekszem, a laptopon keresek egy jó pornót, és kiverem magamnak. Gondolatom megvalósító mozgásába kezdtem. Kati – ez volt a valós neve – megint lecsúszott rólam és szopni kezdte ismét a farkam. Jóóóó, jól csinálja, konstatáltam. Megérintettem vállát.

– Jövök!
– E. e – Nyögte teli szájjal. Megrettentem, azt hittem nem tudok élvezni, hisz mindig az volt a kérdőre vonása után:

– Miért nem élvezhetek a szádba?
– Tedd, bazd meg, de ha leokádlak magadra vess! Most akkor mi van? Remegő faszom kipréselte a gecim, megtöltve száját. Kati nyelte rutinosan, majd megtisztította nyelvével és rövid ideig mellém feküdt.

– Jó voltál! Ha akarsz visszavágót, vagy közös edzést, én benne vagyok.
– Én is! – Mondtam, és nyúltam az álarca felé.
– Nem veszed le Ka... Judit? – mindketten csendben maradtunk egy pillanatra.
– Most... most még nem. – Éreztem, láttam, ezerrel pörgeti gondolatait, hogy honnan ismerhetem?  
Két nap múlva rá, hogy pénteken este, ha akar, átjöhet és maradhat vasárnap reggelig, edzés gyanánt.

– Oké... valaki, de még álarcban. Eljött a péntek. Én már Zorró álarcban és köntösben vártam. Kezemben a fekete rózsa, a kedvenc virága, a hálóban pedig a párnán a nálam hagyott plüss egere, ami egyedivé tette, hogy rózsaszínű, elején kávé folttal.
Megérkezésekor megdöbbent a köntösön, majd a fekete rózsán. Letépte az álarcom, de szemeim se árultak el. Nem kérdezett. Gyanakvó, de odaadó volt. Vadul csókolt, már az előszobában levetkőzött, még álarcát is levette, hiszen már nincs mit rejtegetnie, meg amúgy is szándékában volt, a sminkből következtetve. Csókolózva mentünk a konyhába. Két tányér bolognai, és a bor. A mosogatóhoz lépett, hogy a rózsát egy vizes pohárba tegye. Jó segge volt. Le is térdeltem elé és hátulról toltam arcom a combjai közé. Nem ellenkezett. Karját a pultra tenne, rá a fejét, a fenekét felém pucsítva, nagy terpeszben állt. Kellemes íze volt, bár összerándult, amikor a feneke rózsáját is megnyaltam, de ellazult. Tudtam, a szinte kis puncinedv-érecskéből   – ami kiszivárgott belőle –, hogy tömöríteni kéne a hézagját. Felálltam, magamhoz húztam, derekát átkaroltam. Hiába a kondim, kellett a földről elrugaszkodása, hogy feltegyem a fenekét a konyhaszekrény munkapultjára. Melleibe kentem ragacsos, nyálas arcom és tolattam rá, befelé combjai közé, majd a vágata kapujába, be a meleg, síkos sötétbe. Farkamnak nem kellett látni, tudta útját, be az örömet adó barlangba. Csókolt, majd a mellszőrömbe markolt, diktálta a tempót. Én a melleit nyomorgattam, csavargattam, rángattam, majd egyik kezem a hasánál közénk toltam, és csiklóját dörzsöltem. A poharak is beleremegtek élvezésünkbe. Ölelt magához. Fülcimpám harapta.

– Ki vagy te?... Hol?... Mikor? – Én nem válaszoltam.
– Eszünk?
– Későn ebédeltem, na meg kis kucu is lettem azóta... Szeged?... Nem, nem... Az vörös volt... Józsefvárosi ?... – Hangosan keresgélt emlékeiben. Segítettem neki leszállni, és a hálóba húztam. Felsikítva ugrott az ágyra.
– Cincilla... – Majd hozzám ugrott, szabad öklével mellbe vágott egymás után többször is.
– GABI, te rothadék. Te kis vékony giliszta, megemberesedtél! – Megpusziltam az anyajegyet. – Így könnyű volt. Csókolt és csüngött rajtam.
– De sokat sírtam vissza azokat az időket! Hiányod is, meg az akkor friss emlékek. – Hallgattam, puszilgattam. Elcsukló hangon folytatta.
– A főnököm a raktárban szájba baszott, többszörösen.  
– Miért nem mondtad?
– A bátyja volt a rendőrkapitány, és azzal fenyegetett, hogy kurváskodásért bezárat, ha járatom  a számat. Ezért tűntem el, számoltam fel az életem, majd amikor már vissza mertem jönni, te is elköltöztél. Mi van veled? – feküdt fel az ágyra.
– Most a Nissannál vagyok az értékesítés vezetője. Házas voltam, három éve elváltam. Osztozkodás után tudtam ezt a lakást megvenni, és igen megörültem, amikor rád találtam. Te?
– Mint mondtam, menekültem. Egészen Grazig. Ott egy ötvenes párnál lettem takarító. Feketén, engedélyek nélkül. Így könnyű volt az ágyasukká tenni. A pasi türelmes volt, megértette miért nem szopok, tanított, szoktatott, míg profi faszszopóvá nem nevelt. Ez öt évig tartott, amikor olvastam, hogy a rendőrkapitány vád alá került a tesója ügyeinek elsimítása miatt. Akkor jöttem vissza Pestre. Egy kórházban vagyok takarítónő. Nincs párom, csak alkalmik, de örülök, hogy rám találtál. Szerelmes voltam abba a kis nyikhajba, aki voltál, most meg, hogy egy kigyúrt gorilla lettél, már most nedves lett a lepedőd tőlem. – hajolt hozzám, simogatta mellszőrzetem.
– Jól áll neked ez a stílus. Bár én csak borostásra hagynám az arcodon a szőrt, a farkad – rámart a rászáradt váladéktól cserepes, félig merev pöcsömre – meg a tövétől öt centiig lekopaszítanám. A zacsit is!
– Tedd azt! – vágtam rá.  Ő felugrott, és bizonytalanul húzott az általa vélt fürdőszoba felé. Na, az első kísérlet a gardrób volt, a második bejött. Beállított a kádba. Keresgélt, míg meglelte a szakállnyíróm, amit kezembe adott. Az ollót és egy ezer éves borotvát meg a kád szélére tette. A fürdőszoba szőnyegre térdelt. Csöcseit a kád szélére tette, a hidegtől a bimbói merevvé váltak. Először az olló csattogott. Szinte befostam félelmemben, hiszen a nemes szervem, zacsim körül csattogott az olló. Minden megmaradt. Bevizezte, majd a szappanhabot ügyesen borotválta. Az addigra kezei közt megmerevedett farkam vizuálisan nagyobbnak tűnt. Arcom ekkor mertem a géppel 3 mm-re leborotválni, majd kettessel véglegesítettem. A borotválkozás végzése nehezen ment, hiszen a faszom Kati szájában pihent. Idővel beállt mellém, és zuhanyoztunk. Szinte már attól eldurrantam, ahogy egymást mosdattuk.
Az ágyban egyből állt. Én a nyalakodásom éltem ki, hosszan, következetesen. Tudtam ennek a vége Katinál egy orgazmus lesz, de imádtam a nedvedző punci ízét. Számba csepegett élvezete, míg fejét a párnába tolta. Hason terült el, mellé feküdtem. Nyalogatta rólam a nedvét, majd karját mellkasomra téve, állát rátéve nézett.  

– Azt már tudom, miért utáltál szopni, de miért szeretted meg? – Láttam, hogy elgondolkodik.
– Hosszú folyamat volt. Adolf türelme kellett hozzá. Lányaként szeretett napközben, este pedig egy kéjhölgyként. Türelme határtalan volt. – Közbe vágtam.
– De hogy lettél az úgymond kéjhölgye?
– Az Sára asszony munkálkodása volt. Nyíltan beszélt velem, előttem. Naturisták voltak. Alap volt a meztelenkedés. Kezdetben csak nekik, majd rávettek engem is. Nehéz röviden elmondani, de a lényeg, hogy Sára asszony addig győzködött jó, szép szóval, míg hajlandó voltam őket nézni. Innen elindult a lavina. Már nem csak néztem őket, hanem simogattak, segédeszközként használták a testem. Láttam, hogy milyen gyengéd orálba Alfi, így kezdetekkor undorral csináltam, de a töpörödött husika keményedése a számban sikerélmény volt. Egyre bátrabban, kíváncsibban tettem, már magamtól. Az első lövésbe szinte belefulladtam, torokra, tüdőre ment. Ez visszafogottabbá tett, de Sára verbális oktatása után ebben is bátorodtam. Először csak Sára tenyeréről nyaltam le, majd figyelve a kilövésre, nyelvem a makk elé téve megtanultam. Profi szopógép és fehérmájú lettem. Ezért is regeltem az oldalon, keresve az igazit.

– Ha én megfelelek... Nekem hiányoztál és...
– Ne kiabáld el! Gondold át, nem egy társadalmi rétegben mozgunk!
– Figyelj, én soha nem voltam sznob, és nem is leszek, de ha most nem megyünk enni, itt fekve felzabállak, kezdve melleddel. Titkon kannibál vagyok! – Röhögtünk. Vacsora után sokat beszélgettünk, majd, – mint régen – kis kifli, nagy kifliben aludtunk. Most a nagy tőgyek nem fértek tenyerembe. Hajnalban szentségelésre, majd riadtam. Rohantam a hang irányába. Már a wc-n ült.

– Bocs, nem vagyok hozzászokva női vendégekhez! – Magamba meg hozzátettem, jobb lenne ha az ülőkét hugyoznám le? Kati pofákat vágva törölte a punciját, majd ment zuhanyozni. után én is beálltam mellé. Tudtam, emlékeztem Kati gátlástalan volt. Zuhanyzás közben mosta a fogát az én fogkefémmel. Nyöszörögte, mint mindig.

– . em mieend, úis álát erélünk. – Köpte fogkrémes nyálát a lábfejemre, majd tolta számba a fogkefém a fogkrémes nyálával együtt. Nem vagyok finnyás, főleg úgy, hogy közben melleit nézhettem. Rég láttam ilyen vonzó csöcsöket.  A reggelin kívül egész délig ágyban voltunk, egymást faltuk fel, dugtam minden formában Katit. Egyre figyeltünk ne süljek el, hosszan bírjam. Ebéd előtt szopott végig.

– Így nem leszek terhes... – Mondta.
– Nem akarsz gyereket? – Kérdeztem, mire hangosan nevetve fröcskölte vissza a tányérjába a porlevest.
– Mire szüljek? Minimálbéres keresetem éppen elég az albira meg az alap kajára. Ebbe gyerek nem fér bele.  Ebéd után kimentünk sétálni és valami fura érzés ragadott hatalmába. Én ettől a nőtől akarok gyereket. Nem mondtam neki. Egy csendes park padján ülve csókolóztunk, ruhán keresztül simogattuk egymást, izgattuk fel annyira, hogy otthon már a lépcsőházban vetkőztünk. Az előszobába tettem be neki az ajtónak támaszkodva, majd miután mindkettőnk lába remegett az erőkifejtéstől, hátamra feküdtem a padlószőnyegen. Huppant a farkamra. Mellei pofozták az arcom olyan tempóban, hogy megveszve lovagolt élvezésig. Száját a tenyeremmel fogtam be, ne legyen hallható eget rengető élvezése. Négykézláb menekült, de becserkésztem a konyha előtt, és húspárnás derekát megmarkolva húztam vissza a farkamra. Ajtókereten koppant a feje. Élveztem a tempót, élveztem alá nyúlva a ringó csöcsöket tartani, csiklóját simogatva egy folyamatos orgazmusba tartani. Hasra huppanva is dugtam tovább, hiába könyörgött, hogy elég. Minden lökésre centiket csúszott be a konyhába, majd elkezdtem megtölteni a barlangját. Bedühödött.

– Te kurva geci, nem szedek gyógyszert, nincs pénzem esemény utánira...
– Szülj nekem gyereket!
– Hova geci a huszonöt négyzetméterre?
– Ide... hozzám. – Elcsendesedett.
– Nem vagy te normális... bár már éltünk együtt, de azóta eltelt...
– Nekem kellesz. Cuccoljunk át ide az albérletből...
– De a kaució...
– Leszarom!... – Sírva csókolt, ölelte a nyakam, hogy szinte megfojtott.