Isten jóváhagyásával 11. rész - Réka - Gabesz

– Nem hinném, hogy alszunk, van bőven mit megbeszélni, de itt is van szabad vendégszoba. A lányok felhúznak ágyneműt.  
– Majd felhúzza magának, most mesélj...   
Réka

Erzsi ismerősként ült le Gábor mellé, és egyből faggatni kezdte.

– Te figyu! És ki az a csaj, akiről itt az atyák beszélnek? Mi a gáz vele, hogy a tesódhoz kellett rohanni? Imádott nővérkéid nem segítettek?
– Tudod Erzsi, pont az a baj, hogy a nővéreim akarnak pokolra küldeni, meg kitagadni a családból, és kiűzni a v ilágból.
– Ismerem? – Faggatózott Erzsi.  
– Igen... jól ismered. – Nézte közben a körmét Gábor.
– Fúúú, akit ismerek, és olyan gáz? Na, mond már! Baszki, csak nem a fogatlan Kata? – Gábor felnevetett.
– Nem, ne izélj már! Olyan rossz pasi lennék? – Csend lett. Zoli már reverendába öltözve lépett be.
– Ugye nem tévedek, hogy Gizike néni a volt osztályfőnököd? – Gábor csillogó, köszönő szemmel nézett a bátyjára.
– De, igen, ő! 13 éves korom óta belé vagyok szerelmes. – Lépett a bátyjához és megölelte. Látszott, titokban a szemét dörzsöli.
– Jó választás... minden fiú szerelmes volt belé. Én áldásom adom rád, rátok. Mennem kell, de dumálunk még az este. Erzsi megcsókolta Zolit és útjára engedte, majd kezébe vette az irányítást.

– Na skacok, meg csajé... menjünk a kandaló elé, és mesélj Gabesz, az elejétől. Amúgy... inkább nem.
– Menjünk! – Fogta meg a kezem Csabi, és húzott maga után.  
– Mond csak! – Mondta Gábor Erzsinek, már a folyosón.
– Ááá megbántalak...
– Mondd, már kimondottan érdekel!
– Hát én nem szerettem, mindig kifuttatta a lelkünket is, és olyan kokit adott, hogy még most is érzem! – Gábor csak nevetett a hallottakon.
– Igen, a mai napig futóbolond, engem is ő tett azzá. A dohányzóasztal köré telepedtünk.

– Na, akkor kezd a kezdeteknél, vagy mondd, ami ránk tartozhat.
– Atyám, kimondom, meggyónom örömmel, mert senki nem hallgatna meg!
– Csaba, és nem gyónhatod, vagy akkor a csajok nem lehetnek itt!
– Ok, igaz. Akkor elmesélem, de ha sok leszek, tessék leállítani. – Végig Csabihoz beszélt.
– Úgy lesz!
– Fúúú. Huszonhat éve születtem...
– Álllljjjj – Vágott közbe Erzsi.