Isten jóváhagyásával 9. rész - Réka-Csaba - Imádat

... Egy hajnali követően, Zoli lépett elém az ajtóban ahogy kiléptem, szintén pucéran. Testünk a kettőnk hirtelen mozdulatsorától összeért. Mindketten ledermedtünk és...  

Réka

... és megmeredve csak álltunk. Ilyen közelről nem láttam még Zoli arcát, aki fikarcnyit talán alacsonyabb volt nálam. Pejhedzett az arca, nyoma sem volt a borotválkozásának. Hosszú nyak, kidudorodó gigával. Ő már a melleimben veszett el, amik kisebbek voltak Erzsiénél, pedig ő azaz Erzsi szinte egy fejjel kisebb volt nálam. Zoli válla kifejletlen, vékony, izomtalan karok. Semmi mellkas, csak a bordák és rajta a kis barna pötty a közepén gombostűfejnyi bimbó. Szőrtelen az egész teste, kivétel odalent. Egy pillanatig tekintettem csak rá, de a zavarom, a nem illik, égetni kezdte a szemem, amint egy szinte fehér, Csabáétól kisebb, de vastagabb virslit fedeztem fel a szőr erdejében. Már felfelé mutatta az irányt. Zavartan lépett hátrébb.

– Bocsánat! – Rebegte. Én lábujjhegyen libbentem el mellette, a melleimet takarva. A szobában Csaba látta a zavarom. Azonnal elmeséltem a történteket. Mosolygott.
– Isten kegyeltje ez a gyerek. Ő már láthatta a világ legszebb teremtményét Éva kosztümben.
– Miért, te még nem láttad így Erzsit? – A fejét csóválta.
– Szeretnéd látni? – Eltöprengett.
– Nem... vagy de? Nem, mégsem. A te szépségedet semmi nem közelítheti meg, így fölösleges látnom őt. De te ezek szerint láttad Zoli vastagságát?
– Láttam, a durungot és sajnálom Erzsit, szerintem az a valami már roncsol...
– Szeretnéd mi? – Nevetett huncutul.
– Hüle! – Öleltem meg, de mennünk kellett a dolgunkra.  
Csaba

... Egy hajnalban Réka zavartan jött be a mosdóból. Tekintete elhomályosult volt. Riadtan kérdeztem, mi a baj?...
Homályos szemmel a semmibe merengve kezdte elmesélni az imént történteket.

– Képzeld, a mosdóból kijövet Zolival találtam szembe magam. Egy csupasz béka, egy nyikhaj, kisgyerekforma, csak a tekintélyes lenti mérete jelzi, hogy már férfi. Remélem csak a volt ilyen, neki nem attól, hogy engem nézett. Olyan ciki, biztos röhögnek tajtam, hogy milyen semmi nő vagyok Erzsihez képest. – Fejezte be.
– Isten kegyeltje ez a gyerek. Ő már láthatta a világ legszebb teremtményét Éva kosztümben. – Mondtam, terelve Réka zavarát.
– Miért, te még nem láttad így Erzsit?
– Nem! – Csóváltam meg a fejem.