Mostoha sors

– Anya, mutatni akarok valamit – mondta a mostoha fiam, amikor épp a elalvás előtti rutinomként egy romantikus regényt olvastam. Nem tudtam, mit akar, mit mutatna meg. Reméltem, nem beteg már megint. A múlt héten volt, és egy egész hetet ki kellett hagynia a főiskolán.
A mostohám, James, tizennyolc volt, és még mindig a "mamahotelben" lakott. Amíg a főiskolára járt, egy cseppet sem zavart, hogy még mindig velünk lakott. Nem akartam elveszíteni a kis aranyomat, szerencsére még volt pár évem, mielőtt elköltözne. Intelligens volt, olyan dolgokban, mint a matematika és a tudományos tárgyak, de amikor a szex került szóba, naivabb volt, mint bárki a világon.
A férjem számara a szexről való beszéd az otthonunkban tabu témának számított, ezért úgy tettünk, mintha nem is létezne. Beleértve a közös szexuális életünket is a férjemmel. Nagyjából nem is létezett. Szerencsés esetben évente, kábé ha egyszer műveltük, ami általában az évfordulónkra vagy a születésnapjára esett. Ha azt mondanám, hogy kissé frusztrált voltam, az egy enyhe eufemizmus lenne.
Hogy mégse maradjak kielégületlen, romantikus regényt olvastam, majd harminc perc olvasás után, finoman simogattam magamat, maszturbáltam. Ez azért nem volt egyenértékű azzal, hogy egy hús-vér rúd mozogna odalent, és mivel a férjemnek esze ágában sem volt az ez irányú igényeimet kielégíteni; tennem kellett valamit, különben beleőrültem volna.
A férjem rendszeresen éjszakás volt egy baleseti osztályon, így soha nem volt társaságom a hitvesi ágyban. Nem szerette, ha romantikus regényeket olvasok, mert szerinte más férfiakról fantáziálok ilyenkor, és ez egyfajta megcsalása. Azzal nyugtattam, hogy nem olvasok többi ilyeneket; mivel sosincs otthon, egy olyan helyre rejtettem, ahol esze ágában se lett volna keresni; a bugyijaim alá rejtettem. Neki tökéletesen megfelelt volna, ha tundra-bugyit viselek, csak ne legyek túl szexuális. Nem tudom, mi történhetett vele, de ez szerintem teljesen abnormális hozzáállás a dologhoz.
A hosszú évek házassággal töltött idő alatt, nem mintha egyszer is elengedtem volna magamat. Negyvenkét éves létemre nagyon dögös vagyok. Minden reggel tornázom, ez formában tartja a testemet. Vékony derekam, szép melleim és nagy, formás seggem van. Azt hiszem, a férjemnek mell-, vagy seggfóbiája lehet. Nagy kár, mert úgy érzem, szexualitásom virágában vagyok, és minden perc, amit nem szexszel töltök, kidobott idő számomra.