Konyhabicikli

A szoba – változatát már biztos ismered: vasállványra szerelt kormány és nyereg. Felülsz rá és tekered.
Egy helyben, izzadva.
Jó dolog a testmozgás!
Most különösen, amikor a lakótelep betonpaneljeit teljes erovel égeti a nap, és nem használ semmi; pilledsz, szenvedsz otthon, és óránként beállsz a hideg vizes zuhany alá... Az utcára ilyenkor jobb, ha ki sem teszed a lábad! Csak az este, az éjszaka hoz némi enyhülést.
Na de mi is az a "Konyhabicikli"?
Szóval, már lement az esti híradó ismétlése is, a szobád falain túl már elült a hoség és a forgalom. Válladra kapod a bringát, s máris az utcán vagy. Kellemesen huvös az éjszakai húsz celziusz. Elindulsz, végighajtasz az üresen kanyargó lakótelepi járdákon. Céltalanul kerülgeted a háztömböket, az erkélyeket figyeled. Már negyedszer fordulsz, amikor észreveszed a magasföldszinti balkonon könyöklo alakot. Az utcai lámpa fényében épp csak látod... Már nem mai csirke. Harmincon túl de negyvenen inneni. Valahonnan te is ismered...
Honnan is?
Igen! O az a magas, nagydarab pénztáros csaj, a telepi ábécébol. Biztosan o az. Összetéveszthetetlen jelenség. Ott könyököl fenn a korláton, vörös ívet húz a égo cigarettavég, amit véletlenül épp az orrod elé ejt.
– Bocs a fejét akartam! Maga sem tud aludni ebben a forróságban?
– Még néhány kör, ha fel nem gyújt addig, akkor talán...
– Majd legközelebb pontosabban célzok! Nincs véletlenül egy szál cigije? Az enyém már elfogyott. A zsebedbol elokerül a meggyötört doboz. Megpróbálod feldobni, de vagy az erkély túl magas, vagy a no ügyetlen. A küldemény csak nem akar célba érni.
Várjon! Inkább felengedem! – lebben az erkélyen függöny, berren a bejárati mágneszár.
Mire felérsz már ott vár a résre nyitott ajtóban.
Ne haragudjon... De még biztos nem tudok elaludni, és annak semmi értelme, hogy plafont lessem hajnalig. A cigim meg...
Semmi gond – nyújtod a dobozt – ismerem ezt. Én is bagózom. Csak kombinálom a bringával. Úgy különösen egészséges!
De hát én magát ismerem! – zörrenve hull le a biztonsági lánc – Tényleg ne haragudjon Ajtó kitárul, már ott tornyosodik elotted, és tüzet kér. Eddig csak a pénztáros fülkében láttad ülve.