A hátrahagyott
Megjelenés: 2024. január 16.
Hossz: 5 602 karakter
Elolvasva: 819 alkalommal
A történetet a befejezése miatt csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.
Annilon szinte remegett a dühtől, és ezt lova is megérezte, gazdája térdének szorításából. Ezért még gyorsabban próbált vágtatni. Az enyhe lanka végén, hirtelen bukkant fel előttük a templomromokat rejtő mélyedés. Csak egyetlen lejárat volt a bánya aljára, ahol a romok álltak. Egy domb tetejét, valaha régen, az emberek elhordták, a belsejét adó követ kibányászták, majd a kitermelt, és megfaragott kövekből felépítették a templomot, ami ki tudja meddig állt, és kinek minek épült, de mára már csak romok maradtak belőle. Csak néhány oszlop, néhány boltíves ablak maradt meg, a többi része pedig szerteszét hevert mindenütt, faragott kövek formájában. Mégis valahogy megnyugtatta Annilont ezek látványa. És most nagy szüksége volt, hogy nyugalmat találjon.
Annilon szülei csatlakoztak egy orkvadászatra induló társasághoz. Annilon biztos volt benne, hogy ezúttal ő is elindulhat erre a vadászatra. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor apja szinte letépte róla a vértet a köztük kialakult veszekedés hevében. Hiszen tőle fiatalabbak is részt vettek már ezeken a vadászatokon, és Annilon is úgy érezte, hogy már elég képzett az összecsapáshoz. Az, hogy ő lány, az sohasem jelentett gondot a tündéknél, ha harcról volt szó. Az íjat is nagy biztonsággal kezelte, és a kardot is jól forgatta. Nem tudta megérteni, hogy a szülei miért nem engedték, hogy velük tartson. Lassan sétált a kövek között, és csak gyűlt benne a harag. Lova nyerítése terelte v issza a figyelmét. Az állat a romtemplom túloldalán maradt. Nagyon nyugodt állat volt mindig is, így Annilonon rossz érzés futott végig, és mivel hallgatott megérzéseire, gyorsan kihúzta kardját. Nem sajnálta, hogy ennyire eltávolodott a lovától, bár bizonyára több hasznát vette volna a nyereg mellett hagyott íjnak és pajzsnak. Ha kellemetlen látogató bukkanna fel a romok között. De úgy érezte, hogy elegendő segítség lesz számára a nála lévő kard és tőr.
Mégis meglepő volt számára a hirtelen mellette termett magas ork. Egy gyors, könnyed mozdulattal ütötte félre a felé sújtó szablyát, és szúrta fél kardját az ork hasába.
Annilon szülei csatlakoztak egy orkvadászatra induló társasághoz. Annilon biztos volt benne, hogy ezúttal ő is elindulhat erre a vadászatra. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor apja szinte letépte róla a vértet a köztük kialakult veszekedés hevében. Hiszen tőle fiatalabbak is részt vettek már ezeken a vadászatokon, és Annilon is úgy érezte, hogy már elég képzett az összecsapáshoz. Az, hogy ő lány, az sohasem jelentett gondot a tündéknél, ha harcról volt szó. Az íjat is nagy biztonsággal kezelte, és a kardot is jól forgatta. Nem tudta megérteni, hogy a szülei miért nem engedték, hogy velük tartson. Lassan sétált a kövek között, és csak gyűlt benne a harag. Lova nyerítése terelte v issza a figyelmét. Az állat a romtemplom túloldalán maradt. Nagyon nyugodt állat volt mindig is, így Annilonon rossz érzés futott végig, és mivel hallgatott megérzéseire, gyorsan kihúzta kardját. Nem sajnálta, hogy ennyire eltávolodott a lovától, bár bizonyára több hasznát vette volna a nyereg mellett hagyott íjnak és pajzsnak. Ha kellemetlen látogató bukkanna fel a romok között. De úgy érezte, hogy elegendő segítség lesz számára a nála lévő kard és tőr.
Mégis meglepő volt számára a hirtelen mellette termett magas ork. Egy gyors, könnyed mozdulattal ütötte félre a felé sújtó szablyát, és szúrta fél kardját az ork hasába.
Ez csak a történet kezdete, még 3 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A romantika és az s/m valójában egyáltalán nem zárják ki egymást! Sőt! Csak a megfelelő szereplőket, helyzeteket és eseményeket kell megfelelően összerakni.
(a továbbiak Lolomackonak is szólnak) Valóban igaz az is, hogy lehetett volna egy más befelyezése, ahol peldaul egy másik tünde közbelép, sőt, még akár egy romantikus szál (azzal együtt egy élvezetesebb s/m szál is?) is benézhetett volna. Az első ötletem erre is hajlott! Csak ez a szörny kategória nekem nem nagyon fekszik úgy tűnik. Ezért egy olyan befelyezést kellett kitalálnom, ami rövidre zárja az egész történetet, még csak fel sem merülhet a folytatás lehetősége. Ez volt az első, de valószínűleg utolsó "szörny" tag alatt megjelenő írásom.
(Éva596-nak is szól)