Első pillantásra

Soha nem felejtem el, amikor Hajni először lépett a terembe. Kiszáradt a szám, és úgy éreztem, mintha egy teniszlabda akadt volna a torkomban. Csak azt tudom mondani, szerelem volt első látásra. A családja a tanév közepén volt kénytelen költözni és új diákként került hozzánk. Az osztályfőnökünk bemutatta, de csak a felét hallottam annak, amit mondott, miközben az előttünk álló szépséget bámultam. Rózsaszín nadrágot és szűk, fehér sztreccs felsőt viselt, ami kiemelte bimbózó melleit. “Édes istenem, üljön mellém! ” – imádkoztam magamban. Nem tudom hogyan, de sikerült! Esküszöm, éreztem a frissességének illatát, ahogy leült, és félredobta a haját.
– Szia! Hajni vagyok! – mondta, és felém nyújtotta a kezét.  
Zöld szemei csillogtak, és az arca gödröcskés lett, ahogy rám mosolygott. A szája szétnyílt, és néztem, ahogy rózsaszín nyelve végigfut fehér fogain. Megfogtam puha kezét, és kifújtam, hogy:
– Helló! Én Krisztián vagyok!
A következő hetekben gyorsan összebarátkoztunk. Hajnival mindig együtt voltunk a suliban, még ebédnél is egymás mellett ültünk. Az osztályunkból több lánnyal is barátkozott, de úgy tűnt, mindig én vagyok a prioritása.
Néhány hónappal később megkérdezte:
– Nincs kedve az iskola után néhány órára átjönni hozzám? Van néhány videojátékom, amivel játszhatunk, és jobban megismerhetjük egymást. Igazából nem is nagyon tudom, mivel szoktál foglalkozni az iskolán kívül!
Aznap este megkérdeztem a szüleimet, és ők azt gondolták, hogy nagyszerű, hogy van egy "kis barátnőm". Mondtam nekik, hogy Hajni apja majd hazavisz bennünket. Örültek, hogy lesz félig-meddig felnőtt felügyeletünk és gyorsan beleegyeztek. Felhívtam Hajnit, és elmondtam neki a jó hírt.
Másnap az apja kocsival értünk jött iskola után, és elvitt minket a házukba. Útközben millió kérdést tett fel nekem, én pedig nagyon tisztelettudó voltam, és mindegyikre válaszoltam.
Amint bent voltunk a házában, az apja puszit nyomott az arcára, és azt mondta:  
– Menjetek és érezzétek jól magatokat!
A nappaliba ment, bekapcsolta a tévét, és letelepedett a kanapéra. Hajni bevezetett a szobájába, és becsukta mögöttünk az ajtót. Meglepődtem, amikor odalépett hozzám és az arcához húzta a fejem és szájon csókolt. Meglepetésem gyorsan szenvedéllyé változott, ahogy visszacsókoltam. Nyelvét a csukott ajkaimhoz nyomta, és azt suttogta:
– Nyisd ki a szád! – tettem, ahogy mondta, és éreztem, ahogy a nyelve a számba csúszik.