Vonatos kaland

Sziasztok, van köztetek olyan, aki már gondolt arra, hogy nem csak ágyban csinálja hanem buszon repülőn, vagy vonaton? Nos erről szól az én sztorim.
A minap hazafelé utaztam vonattal. Győrben kellett átszállnom és onnan még bő egy óra volt az út hazáig. A vonat csak negyed óra múlva indult, de már korábban fellehetett szállni rá. Miután felszálltam pár perc telt el, amikor elment mellettem egy régi iskolatársam, akivel még gimiben jártam együtt. Köszöntem és ő is visszaköszönt, de csapzott haja és vörösre sírt szemei arról árulkodtak, hogy nem volt túl jó napja. Egy két perc múlva heves veszekedésre és kiabálásra lettünk figyelmesek a többi utassal. Én megismertem a régi ismerős lány hangját, (akit a továbbiakban, hívjunk csak Kittinek. ) A hangos szóváltás miatt arra gondoltam, valahogy segíteni kéne Kittinek, mert a srác elég ocsmányul beszélt vele. De végül úgy döntöttem, nem az én dolgom, nem szólok bele.
Mindaddig így is gondoltam, amíg el nem csattant egy eléggé hangos pofon. Ekkor nem csak én, más utasok is felálltak helyükről, hogy megnézzék mi történt. A srác szabadkozni kezdett, hogy nem akarta meg véletlen volt, mire Kitti érthető módón elég durván visszaszólt neki a felmenőit gyalázva. Erre repült volna a második pofon, de, hogyan, hogy nem én magam sem értem hirtelen ott termettem és elkaptam a csávó kezét. Majd azt kicsavarva kitessékeltem a vonatból. Őszintén bevallom, soha életemben nem csináltam még ilyet és fogalmam sincs mi ütött belém ott és akkor.
Miután szó szerint kidobtam a csávót a vonatból az utasok közül megtapsoltak, én meg olyan zavarban voltam, hogy gyors leültem Kitti mellé.
Kitti zokogásból hüppögésbe és néhol érthetetlen sírás közben elmesélte, hogy mi volt ez az egész. Próbáltam vígasztalni, de gondolom érthető, hogy nagyon nehezen akart megnyugodni. Majd miután már a vonat is elindult és úgy nézett ki, kezd megnyugodni, javasoltam, hogy a wcben mossa meg az arcát kicsit, hogy felfrissüljön. Kitti kérésére elkisértem a mosdóig majd mikor odaértünk kezemnél fogva behúzott magával a fülkébe. Én meg reflexszerűen becsuktam az ajtót és rázártam. Rögtön eszembe is jutott, hogy ezt meg mi a fenéért csináltam, hisz úgy is csak Kitti az arcát mossa meg. Adtam Kittinek papírzsbkendőt, aki hüppögve törölgette a vizes arcát, majd egyszercsak rádölt a mellkasomra, én persze reflex szerűen átöleltem és hátát simogattam.