A pap 3. rész

Apám új asszonyt hozott a házhoz.
Angéla egy elszegényedett kisbirtokos özvegye volt, nem tudom mivel, de teljesen elvarázsolta apámat. Angéla a negyvenes évei közepén járt, átlagos testalkatú volt. Nem volt csúnya, de szép sem, olyan semmilyen volt. Nem értettem apámat miért kellet ez a nő, amikor négy fős háremmel rendelkezett, akik lesték minden kívánságát.
Angéla hozott egy szobalányt is magával, társalkodó nő, így hívta. A „társalkodó nő” Gizi egy fiatal, tenyeres, talpas parasztlány volt, kíváncsi lettem volna a társalgásukra. Angéla át vette az irányítást a kúria felett, mindent ő akart irányítani. Elküldte a dadám, arra hivatkozva, hogy nekem már nincs szükségem dadára, hiszen már majdnem felnőtt vagyok. Elbocsátotta Klára asszonyt is, mondván itt az ideje, hogy nyugdíjba vonuljon. Nagyon megviselt Julcsi elvesztése, nem szóltam apámhoz, és az új barátnőjéhez sem.
Tiltakozásul nem étkeztem velük, a konyhában ettem Vera mamával. Nagyon egyedül éreztem magam, és nagyon hiányzott Julcsi is. Egyik este bekopogtattam Vera mama szobájába.
– Igen – szólt ki kíváncsian.
– Én vagyok Vera mama. Bejöhetek?
– Persze kis bogaram, gyere csak!
– Olyan egyedül érzem magam, engem nem szeret senki. – panaszkodtam.
– Hogy mondhatsz ilyent, én nagyon szeretlek. Gyere bújj ide egy kicsit! – hajtotta félre a takarót.
Csak egy hálóing volt rajt, igaz rajtam is csak egy alsónadrág. Befeküdtem mellé, simogatni kezdett, pont úgy ahogy Julcsi szokott.
– Tudnod kell kis bogaram, hogy Julcsi nagyon szeretett téged. Sajnálta, hogy nem tudott elbúcsúzni tőled.
– Iszonyúan hiányzik – vallottam be a könnyeimmel küszködve.
Vaskos ujjaival már az alsónadrágomon keresztül simogatta a farkam. Majd benyúlt az alsóm alá, és marokra fogta az ébredező büszkeségem, és finoman fejni kezdte. Hamarosan már forrón, és keményen lüktettem a markában.
– Tudom, hogy ez is hiányzik neked. – búgta a fülembe.
– Igen, nagyon. – feleltem.
– Engedd el magad, hadd kényeztesselek!
Szófogadóan becsuktam a szemem, és átadtam magam a gyönyörnek, amit Vera mama vaskos ujjai csaltak elő. Lassan, fejte az érzékeny szerszámot, és hallottam ő is hangosabban veszi a levegőt. Megmorzsolgatta a golyóimat, majd újra kézbe vette a farkamat. Egyre gyorsabban mozgatta a kezét, közben egyfolytában gügyörészett.
– Ugye jó neked? Nagyon szép farkad van, és milyen kemény. Gyere ne tartsd vissza kis bogaram!