Vakság 1. rész

Szilvi vagyok egy hat éves korától csak fényt és árnyakat látó vak nő. Már egy évesen a védőnő észrevette, hogy nem stimmel valami. Öt éves koromig szódásüveg aljának megfelelő szemüveggel, de láttam, gyerekként megismertem a világot. Egy korrekciós műtét után fertőzést kaptam és egy év leforgása alatt szinte teljesen vak lettem. Az első általános osztályt már a vakok speciális osztályában kezdtem a vakok intézetében. Megtanultam olvasni, írni a Braille-írással, de a nagy segítség a diktáló program és a szöveg felolvasó volt. Közlekedni simán tudtam a fények és árnyak segítségével, csak az úttesten áthaladásban kellett segítség. Tapintásom, ujjbegyeim kifinomultak, ezekkel láttam, érzékeltem a tárgyakat, embereket. Az intézetben is és a családban is megszokott volt, hogy én mindent és mindenkit megfogok, tapintok.

Jó tanuló voltam, végig kitűnő az általános iskolában. Speciális gimnáziumba kerültem, ahol szintén természetes volt az ismerkedés egymással a tapogatás formájával. A menstruáció és nemi fejlődés egy bizonyos szinten zavaró volt, mellesleg nálam hiszen tizenkét éves korom óta növekszik mellem, egyre érzékenyebb, akár orgazmusig tudtam simogatni. Részben nimfomániásnak tartottam magam, mert két naponta önkielégítettem testem vágyát. Tizenöt évesen egy nyári táborban egy tizenhat éves srác került közel hozzám.  A csókolózás már rég ment. Mi pár lánnyal azt vallottuk szerencsések vagyunk a testi nyomorunk miatt, mivel nem látóként mindegy, hogy fiú csókol vagy lány csak jó legyen, mint az is mindegy a vanília fagyi fehér a csoki fekete. Finom, hideg, élvezetes és kész. Nos ez a fiú született vak volt, velem ellentétben.  Az arányokat látva fél fejjel magasabb, széles vállú srác volt. Finom ujjai voltak, erős mégis gyengéd. Tudott csókolózni és volt már látó, idősebb nővel, tehát akkor helyes is lehet. Nem kellett küzdenie sokat a győzködéssel,  hogy feküdjek le vele. Olyan mint szégyen érzés nem volt ismert számomra, de talán az összes vak számára is. Nincs mit szégyelni, vagyis biztos van a látók szerint. Mi nem ismerjük testünk csak tapintással, nem állunk tükör előtt és nem látjuk egymás testét, csak érezzük. A szagokra és a hallásra viszont ezerszer érzékenyebbek vagyunk. Ennek a srácnak finom bolt a testszaga, tiszta és nem szúrós izzadság szagú, mint sok férfinak, de nőknek is mikor keveredik a menszesz szagával. Sokan nem értik, néhányan morognak is a BKV – n mi a francért tülekedik a vak, hiszen ott a rengeteg hely. De lehet ott a szájszag, az izzadság szag, a szag, vagy a nemiség szaga. Erre csak mi vagyunk kihegyezve.
Ennek a srácnak még a dumája is jó volt, mély tónusban kedvesen, hízelkedően. Tudta szűz vagyok. Este vacsora után mentünk a szobályába
– Szilvi! Levetköztél? Utálok szerencsétlenkedni kicsomagolásod közben.
– Igen, le hát. És te.
– Igen. – mondta Sanya, de megtört az udvarról beszűrődő fény, tehát közelít. Halottam talpa csoszogását, megéreztem illatát amihez most keveredett egy savanykás izzadság illat is.  A keze a karomhoz ért, majd a másik kezem is megfogta. Lehelete, már az arcom simogatta. Ajkunk összeért. Vad, törtető, irányítóan domináns volt. Kezét húzta fel a kezemen a vállamig.  A nyakamnál már biztos volt, átkarolt és húzott magához.  A csajok szerint egy átlagos mellű lány vagyok, de koromhoz képest nagyobbak. Már markolhatók. Most a testéhez simult. Pár pihés szőrszál volt a mellkasán,  a karja szőrös la az arcán már borotválkozás utáni . Nemegy babaképű, csupasz béka a csávó. Soha nem voltam szívbajos. Amit akartam megérintettem. Ezt tettem most is.  A lába köze nyúltam.  Kissebb virsli méretű, de dupla vastag és kemény, mint egy kifli, vagy mint egy gumicukorból összegyúrt henger.  A vége kicsit szélesebb, kicsit görbül. Pereme van.  A tapintása puhább, mint a másfajta bőre.  A végén megmozdult a fityma. Hallottam, de nem tudtam elképzelni fedi, de nélkül húzható. Jól meghúztam lefelé.
– Te hülye. Óvatosabban.
– Jóvannna bocsika. – de már ismét csókoltam. A rud vége előtt neki is szőrös már a dupla virsli is. Körbe is, főleg felfelé, ahogy az egyik tizenhét éves csaj mesélte, de Sanyának nem volt szőrös a hasa. Lent a farka alatt is szőrös volt a dohányzacskónak nevezett valami. Jé ez ilyen. Ez gyűrött bársony anyagú kis zacskó amiben egymás mellett két pimpong labda van. Ez mozog benne és puhább. Azt tudtam ne nyomjam, mert fáj mint nekem ha a mellem satu szerűen szorítják. A faroknak csak a lehúzott bőr alatti rész ami érzékeny. Azt csak simogatni lehet. Síkos volt, semmi redős rész. Ez nem valami átlagos bőr. Ott a hosszanti vágás is a húgycsőnek a kivezetése. Tetszetős volt érintése. Közben Sanya is ismerkedett testemmel. Most teljesen más érzés volt ahogy fogdosta a melleim, mint mikor a csajokkal hasonlítgattuk egymásét. Ez érzéseket váltott ki belőlem. Dús alj szőrzetembe túrt. Simogatta félre míg a vágatom meglelte. Talán azonnal is rátalált volna, de inkább játszott velem, mint macska az egérrel.  Lefektetett az ágyra és a térdeim közé kucorgott. Anay is, de a csajok is mondták,  hogy fájni fog az első, mikor szakad a hártya. Felkészültem, a lehető legrosszabra. Volt törött csontom mikor estem, keltem. Azon fájdalmakat vártam. A makkja már a helyén volt.
– Felkészültél? – kérdezte Sanya.
– Igen. – rebegtem nem kicsi félelemmel.
A srác egy határozott fenék tolással, egész testét beleadva tolta belém. Egy éles fájás, és kész. Sanya várt. Ujjaival szemgödröm simogatta, de nem sírtam. Egy darászscsípés volt ahhoz képest amire számítottam. Egy kellemes emlék számomra a szüzességem elvesztése. Ütemesen mozgott,  összeért a testünk alul, majd hézag és ismét betolta. Más érzés volt, mint mikor magamnak simogattam, de nem akkora, hogy elaléljak. Sanya ragacsos nedvét a hasamra engedte. Szétkentem magamon. Szúrós szaga volt és fura íze. Nem mint az én nedvem. Kiment mosakodni én befejeztem a procedúrát, hisz az én orgazmusom nem jött még el. Sanya bejövetele hangos volt. Bugdácsolt a szétdobált ruhákban. Csókolóztunk még egy kicsit, majd szétválogattuk ruháink és ki ki ment a dolgára, vagyis én a körletembe.  A csajok sejtették mire készülök. Talán a szagom is elárulta, vihogtak rajtam, hogy már nem babázhatok, mert a gyerek koron túl jutottam.
Sanyával nem dugtam többet, ő inkább a szopatást preferálta, tanított. Egyre jobban belejöttem, egyre inkább izlett az íze és míg szoptam magam is ujjaztam, tehát kielégítő cselekedet volt.  A tábor után maradt a csináld magadnak. Otthon csak kézimunka, de az intézetben volt párszor mikor zöldséges napot tartottam. Az intézet boltjában volt uborka, banán, répa. Ezek alapos mosás után feldugtam magamba. Nyugodtan csinálhattam, mivel a másik két szobatársam teljesen még fény érzékelésre is vak volt. Ők árnyakat látva inkább egymással szórakoztak. Hiába voltak egy évvel idősebbek mégis zárt pinájúak voltak, vagyis szüzek. Kati volt a nagyobb cicijű míg Zsuzsi a vagányabb csajszi. Egy keddi napon labdáztunk, de idő előtt meguntuk. A szobában jellegzetes illat, hangok voltak és az ajtó kulccsal zárva. A két csaj talán egymással foglalkozott. Zsuzsi hülyét tetetve kérdezett.
– Te vagy Szilvi?
– Ki lenne szerinted kulccsal, kopogás nélkül bejönni.
– Jó van na. Nincs kedved beszállni? – hirtelen döbbenté tett a kérdése.
– Zuhanyzom és eldöntöm. – válaszoltam. Zuhany alatt kattogott az agyam. Csókolózni tudnak. Én meg úgy is csináltam volna magamnak, miért is ne tudhatnám meg mit csinálnak egymással. Jó lehet, mert különben miért csinálnák. Akkor már tudtam bepróbálkozom. Nem vettem fel a pólót, sortot hanem a padlón lévő jel és hangok alapján mentem hozzájuk.
– Én ilyet még nem csináltam... – kezdtem az ágyra ülve mondani.
– Tedd csak azt amit magadnak is és csináld úgy ahogy szeretnéd. – kezdte Kati. – Bele fogsz jönni.
Igaza volt, egyben fura is. Sokszor érintettem mindkettőjük testét minden érzelem mentesen. Most Zsuzsi combjára tettem a kezem támpontot keresve és az ujjam vibrálni kezdtek, pici kis szúró érzést közvetítettek az agyamba. Átgondolva olyanra készülök ami a nemi vonallal kapcsolatos és nem az ujjaimmal látni. Simítottam a testét, közben mindketten nekem estek. Kati duzzadtabb ajkait éreztem arcomon keresve szám, Zsuzsi csontos ujjai a mellemnek estek, de nem durván. Most megint mást éreztem, nem azt, hogy ujjal nézi. Bimbóimon éreztem a robbanásszerű duzzadtságot. Zsuzsi ujjai nyomták picit, kissé csavarták. Kati már csókolt, de nem is akárhogy. Odaadóan, lágyan, de egyben követelőzve is. Ha már belementem és érzem a szex ízét, hát csapjunk a lovak közé. Kati lába közé nyúltam. Neki is dús fanszőrzete volt, még a combján is éreztem. Duzzadt, húsos puncija volt, olyan jó belemarkolni. Tudtam ujjazni nem lehet csak simítani. Zsuzsi térdeim tolta szét és a fejét már fúrta is be. A fiúktól eltérően, ő nem neki esett, mint az éhes disznó a vájunak hanem puszilgatta, gyengéden nyálazta, nyalta. Nem nyalt be mélyen, a berögződött megszokás, hiszen Kati szűz. Hirtelen sok lett minden. Csókolózás. Punci simogatás, az én csiklóm már kapja a nedves nyelvtől az ívet. Éreztem ez most másabb lesz a masztinál és a dugásnál is. Nem voltam elég toppon, hogy kellő koncentrálással tudjam mit csinálnak.  A Kati melleit fogtam, élvezéskor kapaszkodtam bele. Eszmélve a jóból, két combot éreztem fejem mellett és eddig ismeretlen illat csapta meg az orrom.  A Zsuzsi punci illata. Kati meg nyalt. A szőrös altest beborította az arcom, a nedves nyílás az ajkaimra tapadt. Nem olyan sűrű Zsuzsi nedve sem mint a fiúk gecije és nem is annyira intenzív az íze, de talán nincs is.  A melleim Kati markolászta én a Zsuzsiét próbáltam, de ellökte a kezem, inkább magának simogatta. Zsuzsi is élvezett, de nem jött ki semmi belőle. Leborult rólam és a nyelvével nyalta le a váladékát az arcomról és próbálta kinyalni a számból is, de én akkorra már másodszor élveztem, most a Zsuzsi szájába préselve ki az élvezet hangját és az elhasznált levegőt.  Míg pihentem a másik ágyon a két csaj egymásnak estek. Fura hangok voltak, de nem tudtam eldönteni mi. Talán súrlódó, de a nyögések, apró sikolyok zavartak. A szobában elhasznált, túlfűtött levegő volt a semmihez nem hasonlítható szex illattal. Csend ült a szobára.

Ezt követően én is betársultam, így már alig masztiztam, jó volt a csajokkal és elvétve egy fiú is kerekedett, aki jól megpakolt, aki a számat teli élvezte. Rohantak a hónapok, évek. A csajok leérettségiztek. Én a nyári szünetet szinte teljes mértékben otthon töltöttem anyával. Apám megijedt a tehertől, hogy megvakultam és fejvesztve, mindent és mindenkit maga mögött hagyva menekült. Egy ideig fizette a gyerektartást, de elzüllött és még a hatóságok sem találták. Anya odaadó volt velem, ahogy a gyerekkori barinője és annak családja is. Szinte második szüleim lettek és a két évvel idősebb fiuk meg a tesómként foglalkozott velem, még tizenhárom évesen egy játékos birkózás, párnacsata közbe megcsókoltam. Peti mint akit áram ütött meg úgy menekült el. Később mondta el ő még akkor tizenöt évesen nem is csókolózott.
Judit néni jegyző volt a városunkban, Péter bácsi meg kamionozott. Nyáron volt úgy, hogy heteket voltam náluk csak aludni jártam haza. Egy utcányira laktak tőlünk.
Tizenhét éves elmultam az utolsó nyári szünetemkor, mikor is Judit néni bevitt az önkormányzathoz a recepcióra. Imádtam ott lenni. Az évtizedek alatt befásult Irénke örült, szívesen tanított, hiszen nyugdíjba készült. A vakok intézetétől minden segítséget megkaptam, hiszen egy vak ember csak telefonos tud lenni ha hasznossá akarja tenni magát. Külön billentyűzetem volt, felolvasó programom és a biztonságiak csinltak egy érzékelőt, hogy a fülemben lévő füles pittyenjen ha közelít valaki a púlthoz. Sajnos a nyár ilyen élményteli programmal gyorsan elrepült. Két csitrit kaptam szobatársnak. Megszeppent kis verebek voltak. Nem volt szívem a rontásba vinni őket, így a fürdőszobában kényeztettem ismét magam, vagy ha a régi csajok vissza nem jártak és a vendég szobában nem hancúroztunk. Egy korban alattam lévő srác szerelmes lett belém. Nem tudtam mi is az, én csak dugásra használtam, azt viszont nagyon tudott. Annak ellenére jó volt, hogy csak egy közepes menetre volt kalibrálva és keserű volt a cucca amit a számba élvezett.

Az érettségin simán jutottam túl és megszereztem az angol középfokot is. Szinte kiköltözésem után egyből a mélyvízbe is cseppentem. A tavalyi recis állásom már főállású lett. Jól jött mindenkinek, hogy csökkent munkaképességű embert alkalmaz. Én szerettem, gyorsan beilleszkedtem, betanultam, így Irénke végre aktív nyugger lehetett, unokázhatott. Engem szerettek, elfogadtak, a biztik meg vigyáztak rám és kiírták a pultra, hogy „ Kedves Ügyfelek! Az önök ügyintézésében egy látáskorlátozott kollegina segíti önöket. Kérjük legyenek türelmesek! ” Egy tükröződő szemüvegem volt, hogy a fényt, az árnyakat érzékeljem, de állítólag jól dolgoztam, mind az ügyfelek, mind az alkalmazottak meg voltak elégedve velem. Egyre több mindent bíztak rám. Uniós pénzből fejlesztették ki az ideális feltételeket számomra. Nyár végére szinte profi voltam. Egyre több látó ember akarta csapni a szelet nekem, hiszen állítólag szép arcú, jó alakú lány voltam, de nulla önbecsüléssel a látókkal szemben. Ez alól anya, Judit, Péter bá és Péter volt a kivétel. Ők voltak a családom, na és persze Kati aki hébe-hóba meglátogatott és nálunk aludt. Anya örült neki, mert akkor ő is mehetett színházba, majd az éjszakába. Judit nagyon segítőkész volt. Minden állítólag szép ruhával ellátott, meglepett, öltöztetett, mondása szerint csinibe. Nekem ez a nyár csináld magad alapon telt el szexuálisan, meg Katival való hempergés. Fiúk lettek volna látók, de hárítottam. Vettem egy vibrátort Pesten és ő lett az én igazi barátom.
Szeptember elején bolydult fel az életem. Judittal felmentünk plázázni. Rengeteg őszi ruhát vett nekem is és magának is. Judit emlékeimben még mikor öt évesen láttam egy barna, göndör hajú vékony filigrán nő volt és maradt is mint most én vagyok. Anya fekete hajú volt és a csajok a hozzá hasonlókra azt mondták van mit fogni rajta. Katitól pár  több lehetett. Péter bá mindig borostás volt és az a mai napig is. Péter hasonló magas mint akkor én voltam, vékony kis nyeszlett srác volt. Mára bajusza van, izma is lett mert jár gyúrni, de nekem maradt a gyereki arca. Vissza a pláza utáni délutánra. Anya délutános volt a helyi gyár büféjében. Judittal próbálgattuk a ruhákat.
– Judit. Hidd el nekem mindegy milyen ruhákban vagyok, ha tehetném minél lazábban lennék, vagy anélkül. Én nem látom és srucként a homokba dugom a fejem.
– Szilvikém én megértelek, de hát a társadalmi elvárások. Csini csaj lettél, így dögösen kell öltöznöd. Nézd... vagyis fogd, ez a blúz olyan szelíden dögös. Búj bele. – biztos csini lehetett, hiszen az utolsó gomb szinte a melleimmel volt egy vonalban. Na ebbe tuti belátni. Simítottam meg a dekoltázsom. Akkor nem is értettem minek próbáltatta fel velem és főként ő miért itt próbálgatja. Igazából mióta dolgozom nem vagyok kíváncsi másokra. Ezen unott elmélkedésem Judit szitkozódása szakította meg.
– A rohadt életbe!
– Mi történt?
– Inni akartam és leöntöttem magamat. Még jó, hogy csak a melltartóm volt rajtam. – igazából az ő baja, oldja meg, de a jó oldalam legyőzte a gonoszt. Léptem a ruhás szekrényhez és vettem ki egy melltartóm.
– Tessék, ha jók az emlékeim... – hangosan kacagva szakított félbe.
– Szilvikém. Az ahogy emlékszel egy fiatalkori kép. Én is híztam, erősödtem mindenhol. Szép melleid vannak, –  míg mondta nem is értettem miért fogdos-de az enyémek megnőttek, megereszkedtek. Fogd csak meg... – csuklómnál fogva kezem a melléhez emelte,  míg a másik keze engem fogdosott. Valóban nagy mellei voltak, és puhák, csengősebbek, mint amit én fogtam. Fura volt a csend és az hogy miért simogatja már melltartón belül a mellemet.
– Judit! Te miért fogdosol, hiszen te látó vagy? – csend. Majd megköszörüli hangját.
– Na jó... huhhh, nem is tudom hol kezdjem. – Leült az ágyam szélére és mint régen keresztbe a combjaira ültetett. – Tudod, mint te is Katival mi is anyukáddal szobatársak voltunk. Ahogy te Katival mi is szórakoztunk egymással...
– Mi az,  hogy én Katival. Ezt miből gondolod? – ragadtam le ennél a mondatánál.
– Még a tavasszal Kati nálatok volt, mi anyuddal színházba készültünk, vagyis azt mondtuk neked, de anyukád a telóját itthon hagyta, így visszajöttünk. Ti már nagyban csókolóztatok, vetkőztettétek egymást. Mi csendben kukoltunk benneteket hiszen nem áll messze tőlünk se a leszbizés.
– Tesssék? – hitetlenkedtem.
– Bizony, bizony, nálunk is a gimi koleszban kezdődött...
– És... mégis... hogyan? Péter bá tudja?
– Isten ments. Sajnos Peti egyszer elkapott minket, de csak csókolózrunk, tehát nem biztos tudja. – hosszú csend, hosszú.  Az agyam Judit utolsó emlékképét vetíti elém. Szép nő...
– Velem is akarod?
– Igen... – fejem felé fordítottam.
– De én látóval még nem csináltam...
– Mert mi a különbség?
– Te látsz engem, előnyben vagy... kinevetsz.
– Szilvi, Szilvi. Már szinte sötét van és miért nevetnélek ki?
– Én... én... nem is tudom... – Judit lehelete már teljesen az arcomban volt, megpuszilta az ajkam. Megrettentem. Ismét puszi, de már összeérve maradtunk. Nyíltak az ajkai,  a nyelve utat követelt a számba. Megkapta a behatolási engedélyt. Nem volt se ízletes, se kedves a csók. Akaratos, . Kikapcsolta a melltartóm és végig simította a kiboruló mellem. Markolta gyömöszölte. Hihetetlen volt ahogy az ötvenhét kilóm megemelte és az ágyamra ejtett. Lesöpörte a ruhákat és húzta le a bugyim.
– Dús, természet adta szőrzeted van csaj. Hallottam a harisnyája sisegését. Vetkőzik, közben a mellem puszilja. Érzem teszi át térdét a testem felett. Pináját alhasamhoz nyomja. Érzem kopasz a pinája, mint az enyém volt tíz-tizenegy évesen. Húzom felfelé.  A melleit az arcomba csüngeti. Ringanak, hintáztatni lehet. Beszívom. Puha az ajkamnak, de jó is egyben. Szopni kezdem. Eddigi legnagyobb érzetű mellek, betömik a számat puhasága következtében. Hallom Judit sóhajait amiből arra következtetek jól csinálom. Emlék képemből felvillan csábos, fiatalos mosolya,  az arcocskáján a két kis gödör, szeme alatt a vörösödő bőre. Tetszik amit lelki szemeim látnak. Én napestig szopnám, de Judit is ténykedni akar. Most az ő szája tapad a melleimre. Mint a tapadó korog tapad rá.  A bimbóm a fogai közé veszi. Enyhén harap. Figyelve rezzenésem mikor van az a pont mikor a jó átmegy fájdalomba. Nekem ilyet még nem tettek. Jó érzés. A kéj keveredik a felkészülő fájdalommal. Zizeg a pinám, már kér ő is valamit. Próbálok lenyúlni, de rutinos nő a Judit és eltolja a kezem, megemeli picit a fenekét és már van a kezének helye, hogy ujjazzon,  a csiklóm simogassa.  A lábfejem spiccbe feszül, jelzi testem a gyönyör intenzív közelségét. A lengő mellet fogom meg, mint a stresz oldó kis labda úgy változik enyhe nyomásra. Képzeletem vetít egy emlékképet. Közös balcsis nyaralás és Judit néni leveszi a vizes bikini felsőt, kézzel simítja le a mellein maradt vízcseppeket. Utánzom most majd tizennégy év távlatából az akkor látottakat.  Tetszhet neki, mert pózt vált. Bánatomra a gólvonal előtt áll meg a labda, csend lesz, nem tudom hol keressem, de Judit meglöki, ahogy combja a pinámhoz nyomja saját csupasz nuniját és már dorzsöli is az én inkább csontos combomhoz, mint annó emlékszem neki volt. Most visszatart másra figyelésem. A hozzám nyomuló comb, mint egy párna, nem érzem a csontot. Kezem a seggére teszem. Úúúú ez nem csontos, mint a Katié, de főleg a Zsuzsié volt. Ez is zsírpárnás. Markolni lehet mint a melleit. Közben vadul smárolunk, már majdnem fáj, de tudtam ez neki kell, hogy utólérjen. Kati imádta, ha a segge lyukát simítom,  a puncitól lopva síkosítót megujjazom azt a lyukat is. Judit megfeszítette farpofáít az ujjam ráfeszítve a rózsájára, ami nem is rózsa, mert az puha, szép ez meg redős, mint egy reszelő, de attól ötletes az elnevezés. Lazul a simogatástól végbelének gyürüje, széthúzom,  beválladékozom az ujjam a puncimból és már tolom is. Nehezen engedi. Jó, hogy a körmöm anya levágta és megreszelte. Állítása szerint rózsaszínre festette. Nehezen átjutok a záró izmokon, Judit sóhaja a tüdőmig szakad belém. Már vadul szeretkezünk.  Izzanak testrészeink a dörzsöléstől. Elveszi az ajkát az ajkamtól és a nyakamat szívja, élvez, mert fura vinnyogó hangot ad ki. Én is átbillentem, de most inkább Judit élvezetére koncentráltam. Lassan lazul. Érzem a bőrünk összeérésénél az izzadság gyöngyeit. Hónalján keveredik a dezodor a teste illatával. Kihúzza a kezem a lyukából megtörli valami ruhába a bent lévő ujjam. Nem volt szar szag csak az élvezés illata cirógatta szagló idegeim. Jó volt összességében, de egyikünk se szól semmit. Hallom a mocorgásából, ruhák suhogásából öltözik. Egyet csippent az órán. Negyed kilenc van. Lenne időnk, de mintha Judit menekülne. Cipzár zizegés, majd leül az ágy szélére.  A Ruhája ér a csupasz bőrömhöz.
– Isteni voltál, egy csiszolatlan gyémánt vagy. Köszönöm, de egyben kérem erről ne beszélj senkinek. Ma ez már nem egy természetesnek vett két ember közti kapcsolat. – mondta.
– Ne beszélj már hülyeséget. Mindkettőnek jó volt és nem követtünk el semmi tilosat, de természetesen csendben maradok. Összefekszünk máskor is? – kérdeztem, mire kicsit huncutul válaszolt.
– Túl öreg vagyok hozzád, de...
– Öreg? Én úgy gondolom a szex kortalan, ha jó az jó egy fiatallal is meg egy öreggel is. Rosszul gondolom?
– Megyek Szilvi! És ne beszélj erről senkinek. – Egy búcsú csók után már a léptei távolodtak, csukódott az ajtó kattanva, hogy kívülről tolták be, csak a kulcs nyitja már...